irodalom

16915: én meg nem értem.

16914: én meg volnék.

16900: én olvastam a Csendes Dont, és amellett, hogy erre most kiválóan tudok nagyképűsködni, azt kell mondjam, hogy zseniális. mondjuk iszonyú hosszú.

16911: sejtettem :-))

16908: a stílusomat illetően lehet, hogy igazad van. Bár nem volt szándékomban a lekezelés. Igyekszem a jövőben minimalizálni.

16909: érdekel a téma

számolja fel
tények

16907: haha, és ha tudnátok, hogy az 1970-es évektől megjelenő narrativista történelemtudomány éppen a szépirodalmi elbeszélés és a történetírás közötti különbségeket számolja el. Ill. éppen azt állítja, hogy a történelmi események, ténykeg önmagukban még nincsenek inherens jelentéssel felruházva, hanem azáltal kapnak valamilyen jelentést, hogy a történész valamilyen cselekményesítési eljárással felruházva, valahogyan összeilleszti (kihagyások, felnagyítások, ok-okozati viszonyok találása stb.) és egy narrációs eljárással jelentést ad neki. (Pl. uazt a tényhalmazt el lehet mesélni komikusan, tragikusan, ironikusan, szatirikusan stb.)
(khm, ez szorosan kapcsolódik a disszertációmhoz)

16907: Nem objektív, de azért nem is annyira abszolút esetleges, amilyennek te próbálod beállítani. Ez nagyon-nagyon veszélyes, Pola...
Ráadásul van benned egy hatalmas adag paternalizmus, a fiatal gyerek, még nem tudja, mi az élet, nade szerencsére itt vagyok én, tőlem tanulhat: gondolod, hogy én nem látom, hogy most is az agymosás megy?
(Az sem igaz, hogy én már egy antikommunista rendszerben nőttem volna fel, 1989-ben mi 15 évesek voltunk, egy 15 évesnek azért már van füle a dolgokra, azt hiszem, valamennyi korosztály közül minket sokkolt meg leginkább a rendszerváltás, ne próbáld meg úgy beállítani, mintha azt se tudnám, miről beszélek, lécci)
(Olvasom a termelési regényt és értem a célzásokat benne, meglepő mi, hogy lehet ez, hiszen nem is éltem akkor...)

16906: Kedves Hunor! Talán meglepődsz, de szeretek veled vitatkozni. Éspedig azért, mert úgy gondolom, érdeklődési körünk elég széles körben hasonló. Ha nem így lenne, nem lenne min vitatkoznunk. Az sem baj, ha egy-egy dologról homlokegyenest más a véleményünk. Csak ne higgyük a véleményünket VALÓSÁGnak. Talán ismered a három vak indiai bölcsről szóló történetet. A három öreg azt próbálja megfejteni, hogy milyen az elefánt. Amelyik a fülét fogja, azt mondja, hogy lapos, olyan, mint egy vitorla. Akinek a lába jutott, kijelenti, hogy hengeres oszlop. A harmadik, aki az ormányát fogja, azt mondja, hogy olyan, mint egy kígyó. Ha nemcsak vakok lennének, hanem süketek is, akkor esélyük sem lenne arra, hogy megtudják, milyen az elefánt. De ha tudnak kommunikálni, előbb-utóbb kiderítik, hogy mindegyiküknek igaza volt RÉSZBEN, de nem EGÉSZEN. És körbejárva, a véleményeket összegezve eljuthatnak a megoldáshoz. Én kommunista ideológiájú rendszerben szocializálódtam, és biztosan hatott rám. De azért kialakult a saját véleményem is, amelyik nem mindig egyezett a finoman sugallttal. Te már egy antikommunista rendszerben nőttél fel, de ne hidd, hogy most már nincsenek sugallatok. A történelem nem objektív tudomány. Az irodalom, meg nem tudomány, hanem művészet. Ezért nem lehet rajta az objektivitást számon kérni. Továbbra is kíváncsian várom a véleményedet.

...persze megteheted, hogy nem hiszel nekik: így a történelem, mint tudomány, értelmetlenné válik, és egyébként a Szovjetunió urainak pont ez is volt a céljuk, hogy a történelmet, mint tudományt, teljesen ellehetetlenítsék.

16903: Eleget. Sok mindent feljegyeztek, ránk hagytak.

Hosszú kihagyás után most folytatom a Hősöm terét. Ahogy haladok vele, egyre inkább úgy látom, hogy tényleg leginkább a nyelv, ami ezt a (regényt?) elviszi, maga a sztori, az mintha valami C kategóriás sci-fi-fantasy vagy antiutópia vagy nem tudom mi lenne, pitbullkolibrik, galambbá génműtött tárcaíró, King Kong méretű homlesszek, stb.
Gondolkodom, hogy csak úgy viccből lehetne írni egy olyan változatot, hogy a sztori részletekbe menően is ugyanez, de a nyelv hipergagyira butított, érdekes lenne..

16900: a valóság az volt...? Mit tudhatunk arról a valóságról? Te, meg én?

Matematikai Nobel-díj szerintem azért nincs, mert odaítélhetetlen, a matematika tudománya több száz évvel jár a többi előtt, egyszerűen nem lehet tudni, melyik felfedezés mire lesz jó, majd, valamikor a távoli jövőben.
Ki írta le először az ellipszist? Nem tudom, de az biztos, hogy amíg Kepler rá nem jött, hogy az égitestek ilyen pályán keringenek a rendszerük tömegközéppontja kórül, addig senki nem tudta megmondani, mire jó tulajdonképpen az ellipszis, azonkívül, hogy érdekes geometriai alakzat.

16899: Tíz évet is kiosztottak semmiért. Néhányan azért kaptak nem tíz évet, hogy mégse mindenki ugyanannyit kapjon már, ennyiben merült ki a konzekvencia.

16880: Lajos, nem akarom bonyolítani. Én nem a katonák kontra civil lakosság -féle atrocitásokról beszélek. A valóság az volt, hogy aki német hadifogságból visszakerült, annak még annyi ideje se volt, hogy a motyóját letegye és szusszanjon egyet, mert már küldték is a GULAGRA, mint árulót. Ráadásul egy német tiszt sofőrje volt???? Ugyan már. Amit a Solohov leír az Emberi Sorsban, az egy politikai propagandahablatty, nem több. Persze, egyébként jó író volt, annál nagyobb szolgálatot tehetett a hatalomnak.
De ettől függetlenül is az Emberi Sors egy eléggé jelentéktelen elbeszélés, nem több, a szovjet irodalomban százával születettek különbek, de valami miatt ez lett kötelező olvasmány nálunk is, így ez az ismert. A Csendes Donban lehet valami akkor már inkább, de bevallom, azt én se olvastam, csak olvastam róla.

Nem tudom most pontosan idézni, de valami hasonlót olvastam tőle - miért kapott nyolc évet? Semmiért. Az nem lehet, semmiért 5 évet adnak.

16894: de erős, hagyományos orosz kritikai realista vénával. Hirtelen Dosztojevszkij ugrott be, azzal, hogy Szolzsenyicinnél a bűnhődéshez bűn sem szükségeltetik. De erről nem ő tehet, hanem a rendszer.

16895: még jó, hogy nem Ricardo Reis

16893: :-)))

és "Mivel matematikai Nobel-díj nincs, a szakma egyre inkább a kalandos életû német–kubai–izraeli Ricardo Wolf (1887–1981) alapította jutalmat tekinti a legmagasabb matematikai díjnak. (A "matematikai Nobel-díj" elnevezést szokták használni a Fields-éremre is, ott azonban a négyévenkénti osztás és a negyvenéves korhatár számos arra érdemest kizár.)"

16879: "Beck és a snopes.com szerint a matematika mellőzésének Nobel tudományos szemléletében rejlő okai voltak. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban, kémiai ismereteit egy orosz kémikustól szerezte. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. A 19. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel Alfréd kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A matematikai kutatások ráadásul nem jártak olyan kézzel fogható eredményekkel, mint amiket például a kémia vagy a fizika produkált."
Szolzsenyicinről Viktor Jerofejev mondta, hogy szocreál irodalmat mível, van benne igazság

16892: ezért írtam, hogy olvassátok végig! :-))) nekem is erős kétségeim voltak ezzel a fogadatlan prókátorral! :-))

16887: Ezt a történetet a konkrét név ellenére is erős fenntartással kell fogadnunk (nehéz elképzelni, hogy bárki sikerrel vetélkedhetett volna egy hölgy kegyeiért Alfred Nobellel, a dúsgazdag, nagyműveltségű, nagyvilági emberrel!) - könyörgök.
attól, h. dúsgazdag, nagy műveltségű és nagyvilági volt, lehet, h. rossz volt a humora. vagy a másik pasi szexibb volt és kész...

16890: nem gondolnám.

16889: - Franciás kultúránk miatt: Keresd az asszonyt! És Beus tud is franciául! [derül]

16887: azt lenne jó megtudni, hogy miért alakult ki ez a legenda...

:-(

na, ezt találtam még (végigolvasni ám!) http://www.inczedy.hu/~szikszai/nuke1/html/modules.php?name=News&file=article&sid=1