17002: a legrosszabb a regény jelzője, nem
a szépirodalomé. Talán így
világosabb: legrosszabb, szépirodalomnak
álcázott regény. A szépirodalomnak
való álcázást pedig úgy
értettem, hogy természetesen a nem
szépirodalmi igénnyel fellépő
könyvek között sok rosszabbat lehet
találni, de ez egy Nobel-díjas
író, aki szerintem összehozott egy
elviselhetetlenül idegesítő,
semmiről nem szóló könyvet. Nekem
ez az emlékem róla, de kíváncsi
lennék, neked hogy tetszik. Remélem, nem
vettem el a kedved tőle előre, és nem
befolyásolom az olvasási élményt.
Ha igen, bocs.
Ildikó, hadd ajánljam még Lengyel
Péter Macskakő című
regényét, ha még nem olvastad.
17017: Hajnalka, Margaret Atwood számos
regénye (kivéve A vak bérgyilkos, a
Fellélegzés és A
szolgálólány meséje), David
Mitchell regényei (a Szellemírók
kivételével), Myla Goldberg: Bee Season,
így hirtelen. Én legalábbis
szépirodalomként kategorizálnám
őket, de persze ezen lehet vitatkozni.
Más: elolvastam az Angstot Nagy Gergelytől.
Fura érzésem volt vele kapcsolatban: mintha
mindenről megpróbált volna írni,
ami most trendi. Fair trade, stencilezés,
zöld tea, romkocsmák, elektronikus zene,
városi gerillák. És ez az
erőfeszítés érződik a
szövegen. Ugyanakkor bizonyos szakaszok
számomra telibe találnak, főleg azok a
részek, amikor az emberi kapcsolatairól
gondolkodik a főhős. Szóval nem
tartom elpocsékolt időnek, hogy elolvastam,
de jót tett volna a regénynek, ha a
szerzője Ottlik példáját
követi, és dolgozik rajta még vagy
tíz évet. Vagy legalább egyet. Persze a
trend nem vár, de hát így jár, aki
trendi könyvet ír.
17023: Igen, A világ fölmérése
tök jó. :)