irodalom

Szóval: meghívtak engem ide:
XV. JAK Tanulmányi Napok:
„Az ítélőerő kritikája” – A kortárs magyar kritika helyzete
Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös terem
2007. október 5–6.
A tizenötödik JAK Tanulmányi Napok témája: a kritika. Főként, de nem kizárólag az irodalomkritika, és főként, de nem kizárólag annak mai helyzete hazánkban.
Délelőttönként húszperces előadások hangzanak el, és bőséges idő lesz az általuk provokált viták lefolytatására is. Délutánonként egy-egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. Pénteken fél négytől napi-, hetilapok és folyóiratok könyvkritikai rovatainak szerkesztői beszélgetnek szakmájuk kérdéseiről. Szombaton fél háromtól arról az új (vagy nem új) helyzetről lesz szó, amelybe a kritika az internetes nyilvánosságban került: a résztvevők bloggerek, fórumozók, szerkesztők és kritikusok.
mint a wiw legrégebbi irodalom-topikjának moderátorát.
nem is gondoltam, h. ez egy ilyen fontos "poszt", de mindenképpen megtisztelő.
Konkrétan egy kerekasztal-beszélgetésre hívtak résztvevőnek:
Október 6.
Kerekasztal-beszélgetés: Könyvkritika a weben – Moderátor: Rónai András
14.30 – 16.30 A beszélgetés résztvevői: Balla D. Károly (bdk.blog.hu), Dunajcsik Mátyás (www.dunajcsikmatyas.hu), Kovács Isolde (isoldeolvas.freeblog.hu), Rácz I. Péter (litera.hu), Sárossi Bogáta (iwiw .hu irodalom-topik), Szabó Péter (webisztan.blog.hu), Valuska László (konyves.blog.hu)
gondolom, a konferencia teljes programja felkerül hamarosan ide
http://www.jozsefattilakor.hu
egyelőre még a tavalyi tanulmányi napok programja van fent...

Bogi, lesz 5-6-án ez a kritikusi konferencia a PIM-ben, tudsz róla mondani valamit?

18053: mi a kérdés???

- Segítség!
- Fontolgatom, elolvassam-e? A nagy García Márquez-ek után nem egy Napok hordaléka, vagy Napok újabb hordaléka-e, amihez annakidején alapos helyismeret jellett, és nem igazán irodalom. Ezt hozták, a visszaküldött vastag Mao könyv helyett, ami vastagon tendenciózus volt, nemcsak súlyos. [mereng]

Mivel már jelentkeztek némely Saramago-elvonási tünetek, elkezdtem a Kolostor regényét.

18045: miért "fiúként is"? lányként is imádtad?:) ;)

18037: Jaj, de szerettem! Meg Nyakigláb Apót is! :-))

18048: Mivel a lap kinyitva nagyobb, mint egy átlag WC teljes alapterülete, tényleg nem ajánlott ott olvasni.
De a szolgálatos rész az még a Magyar Naplóra vonatkozott..

18046: igazad van, az Élet és Irodalom műfaja: ÉS :) Szolgálatban olvashatod, de ne a reteráton. Gondolj a reklámra :)

elnézést, toronymagasabban helyett: toronymagasan

18035: Kb. 10 éve eléggé egyértelműen tudni lehetett, hogy a legszarabb irodalmi lap, ami érdekes módon mégis toronymagasabban nagyobb állami támogatást kap, mint bármelyik másik. De lehet, hogy azóta ez a helyzet változott, mert igazából én sose olvastam, ha mondjuk szolgálatban lennék és ott valaki elém lökné, unalmamban biztos végiglapoznám.
Az ÉS-t viszont én nem tartom igazából irodalmi lapnak, hetilapnak tartom, amiben van némi szépirodalom meg persze kritikai rovat(ok), de ennyi erővel a Narancs is kvázi irodalmi lap...

18041: bevallom, fiúként is imádtam a Nyakigláb Apót (nem tévesztendő össze az apo-val)!

18040: jééé, ez megvan magyarul? nem is tudtam! (kicsit idétlen ez a cím...) angolul itt: http://www.gutenberg.org/etext/19782

18042: uuuuáááá... tényleg... bocs :-)

18041: kevered a szereplőket : ) Nem ő maga lesz árvaház-igazgató, hanem a barátnőjét beszéli rá!

18039: igen, az az elsö kötet, amikor Judy Abbot maga is az árvaházból átkerül egy lánykollégiumba. :-) ès miután az iskoláit elvégezte, akkor lesz a második kötetben árvaház-igazgató :-)))

18039: http://mek.oszk.hu/02000/02039/index.phtml

18038: Kata, de akkor kezdd az elejénél (Nyakiglábapó)!

18037: nagyon tetszik, köszönöm! kinyomtatom (újrapapírra :-)) elolvasom.

Katának: http://mek.oszk.hu/03600/03676/index.phtml
Komolyra fordítva a szót: el sem tudtam képzelni, hogy létezhet a világon ilyen makulátlanul csúf hely. És amikor megláttam azt a sorban ülő, rengeteg sápadt, közönyös, kék egyenruhás gyereket, egy csapásra felfogtam az egész vállalkozás szörnyűségét, és úgy éreztem magamat, mint akit fejbe kólintottak. Azt hittem, menten összeesem. Elérhetetlennek tűnik, hogy egyetlen személy derítsen napfényt száz kis arcra, mikor pedig mindegyiküknek külön-külön egy édesanyára volna szüksége!
Nagy könnyelműen belevágtam ebbe a dologba, részben, mert engedtem a rábeszéléseteknek, de legfőképpen azért - ha őszinte akarok lenni önmagamhoz -, mert az az alávaló Gordon Hallock fergeteges hahotában tört ki a gondolatra, hogy én képes volnék eligazgatni egy árvaházat! Ahányan csak vagytok, egyszerűen elkábítottatok. Aztán persze, mindenfélét összeolvastam a tárgyról, és sorra látogattam tizenhét intézetet, és a végén valósággal tűzbe jöttem, és elhatároztam, hogy a gyakorlatban valósítom meg az árvákkal kapcsolatos elképzeléseimet. Most meg itt állok, és magam vagyok a legjobban elképedve, hogy hogyan is kerültem ide. Irdatlan vállalkozás! Száz emberi lény jövendő egészsége és boldogsága függ tőlem, nem is beszélve az ő három-négyszáz leendő gyerekükről, ezernyi unokájukról. A szám mértani haladványszerűen növekszik. Szörnyű! Ki vagyok én, hogy erre vállalkozzam? Az Isten szerelmére, keressetek másik igazgatót!
...
A gyerekek kezében megállt a kanál, és csak bámultak. Feltűnő színű hajam és felháborítóan pisze orrom szokatlan tartozékai egy igazgatónőnek. Kollégáim sem titkolták, hogy túlságosan fiatalnak és tapasztalatlannak tartanak ehhez a felelős álláshoz. Még nem találkoztam Jervis csudálatos skót orvosával, de ugyancsak csudálatos legyen, ha kárpótolni akar a többiekért, kivált az óvónőért. Snaith kisasszonnyal már a kezdet kezdetén összeütközésbe kerültem a friss levegő tárgyában; én azonban eltökéltem, hogy megszabadulok ettől az irtózatos intézeti szagtól, ha jégszoborrá fagyasztom is valamennyi gyereket.
Szikrázóan napsütéses, havas délután lévén, elrendeltem, hogy a játszószobának nevezett odút csukják be, és a gyerekeket vigyék ki a szabadba.
- Kikerget minket - hallottam, amint egy kisfiú morog, miközben nagy keservesen belebújik két számmal kisebb kabátjába.
Csak álldogáltak az udvaron, fázósan, orrukig húzták a kabátot, és türelmesen várták, mikor mehetnek már be. Nem szaladgáltak, nem kiabáltak, nem lökdösődtek, nem is hólabdáztak! Gondold csak el - ezek a gyerekek nem tudnak játszani!

18035: hogy ismerik-e sokan? hát sztem csak tényleg az elkötelezett irodalom-olvasók

18032: és a Magyar Napló?

18030: :-)

18031: félreértesz. Nem az ÉS olvasás káros, hanem az sajnálatos, hogy max. eddig jut el egy réteg, de sajnos még eddig sem, max. tudja, hogy van egy ilyen újság. ÓÓÓ, én már nagyon boldog vagyok, ha egy diákom legalább néha elolvas valamit az ÉS-ből.

18031: Bea nem ezt mondta, csak azt, h. kár, h. a többség csak ezt az egy lapot ismeri.

18029: azért ne túlozzunk, népünk nem lesz totálisan félrenevelve, 19. századi irodalomtörténeti iskolákra kondicionálva, ha az ÉS irodalmi rovatából olvas könyvekről. Sokkal több jó dolog van ott.

18027: véleményem tökugyanez

18028: mondjuk az kevésbé szívderítő, hogy ezt az egy irodalmi lapot ismeri a nagy többség

18027: ha ez valóban így van, az megnyugtató

18024: az "átlagember" hírből max. ezt az egy irodalmi újságot ismeri... messzebb nemigen jut ebben a témában. Az irodalmat olvasó és szerető emberek, akik recenziókat, tanulmányokat is elolvasnak, irodalomról tájékozódnak, azok pedig nem gondolják az ÉS-ről, hogy húderohadt elit. (én így látom)