- Én nem olvastam mást Szabótól,
mint a Megmaradt Szobotkának című
könyvét férjéről, aki
szintén író, értékes
irodalmár volt. Ezzel kedves
feleség-könyveim sorába került,
amit a Kosztolányi Dezsőné
indított el, és most Polcz Alaine
egyelőre az utolsó a sorban.
„Nemsokára itt hagy” –
gondolom, s hirtelen rám tör a teljes
iszonyata annak, ami elkövetkezik.
Letérdepelek elé a kőre, mellé
nem ülhetek: balján a fal, béna
felén a deszka, csak térdelhetek
előtte, s ráhajtom a sok
intravénás injekciótól
feketére bevérzett, mozdulatlan
jobbjára a homlokomat. Elkezd ömleni a
könnyem, nem érdekel, nem látja senki,
ő meg alszik."
- És most - Polcz uán - elment ő is.
Nagyon fáj.