irodalom

18634: haha, szakácskönyvek hada, de a szárnyasok megvitatását inkább a kulinárisba helyezném.

- Demille, Nelson: A katedrális foglyai. (Chatedral) Ford. Gebula Judit Alexandra 2002. Hely nélkül. 554+3 szatlan lap. (Feladat, de e helyett dr. Alzheimer egy közismert latin(?) eredetű kifejezést használna.)
- Nagyon apró betűs, de ha öregbetűs lenne, akkor se tudnék róla mást mondani, minthogy időnként olyan unalmas volt, mint a fene. Szívesen megnéznék azonban, egy ebből készült A osztályú akciófilmet, és nem bánkódnék, ha a dramaturg, a forgatókönyvíró, és a rendező egy kurva nagy ollóval látnának hozzá az eredeti opusz feldolgozásához. Szép kis penzum lenne. [derül]

18653: Nem könnyű a választ megfogalmazni, de megkísérelem: Hemingway a szüleim generációja volt. A világháborúkat, a nagy gazdasági válságot elsősorban az ő meséikből és nem könyvekből, filmekből ismertem meg. Hemingway első könyveit (Indián tábor, Az öreg halász és a tenger .....) még mint kortárs-író könyveit olvastam, halálának megdöbbentő hírére jól emlékeszem.
Erre gondoltam, hogy még fogjuk, azaz értjük azt az életérzést, habár már nem az én életérzésem.

18650: ... már ha egyáltalán ti még olyan generáció vagytok -
...vagy ha ez egyáltalán generációfüggő -
...mi lenne a lényege ennek az életérzésnek egyébként? -

18650: - Ahan. Mosmá' értem, hogy mér' nem érdekelt kamaszkoromba' a Dekameron! [derül]

18649: - És még?
- Jókai Mór: Bálványosvár
http://mek.oszk.hu/00700/00772/html/jokai8.htm
- Elvégre ez az Irodalom topik! Csak semmi édelgés! De még időben szólok, hogy jó, sőt még jobb legyen az Újév! üdv: mb3t :-))

18648: Igen, nekem.
Rapsonné ő még mindig– egyszer tetten értem – csak titkolja.
Mellesleg a nagy hazudozót szerettem olvasni, de már rég volt a kezemben.
Az elbeszéléseit is, Az öreg halászt is, a Búcsút a fegyverektől is, az Akiért a harang szól-t is.
Remélem ez sem baj.
Lehet, hogy velünk elmúlik az a generáció, amelyik még fel tudta fogni azt az életérzést, amelyikről Hamingway írt?

18648: nekem mond.

18644: Szívesen Rapsonné, ha mond ez még vkinek vmit. [örül]

18643: - [földerül]
- Rendes vagy, hogy régi szokásodtól eltérve nem írtad be a hsz-od végére a blogodat. De összeállításodat olvasgatva onnan eszembe jut Benazir Bhutto apja, Zulfikar Ali, az első pakisztáni miniszterelnök, aki asszem szintén erőszakos halállal halt meg. Kitűnő irodalmi téma. Nem próbálkoznál vele? Biztos érdekesebb téma lenne, mint az öreg halász kínlódása a hallal és a sorssal. Megjegyzem nekem épp ez a könyve tetszett H-nek.
http://aranyhaj.blogspot.com/

18643: igen, ott kezdődött nálam is a furdalás

[elterül]

18642: köszöm, drága

18639: Az öreg halász és a tengert sehogy sem tudtam érdekesnek találni.

18641: [kiderül]
- Lásd még:
- " Robert Musil oly' költőien ír a Tulajdonságok nélküli ember-ben (Tudomány és technika bűvöletében) a logarlécnek a modern ember (a XX. század első évtizedeiről van szó) életében betöltött szerepéről,"
- In: Laczik Bálint: A bambusz logarlőcs
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/humor/logar.html

18640: á, nem gyűr le, csak eddig lelkifurdalásom volt, hogy a naaaagy hamingway nem tetszik.
(elmúlt)
Gyorsan elő is vettem Dr. Balogh Arthur: Logarléc című művét (ötödik kiadás)
[felderül]

18639: Miért kéne szeretni? Vágd a falhoz, és vegyél mást a kezedbe. Nehogy ez a vén hazudozó legyűrjön [derül]

Utóbbi napokban Hamingway novellákat olvastam. Annyira küzdök, hogy megszeressem, de most se fogom még.
Pedig nem voltak rosszak. A 20-as éves párizsban élő művészeiről meg kiderült, hogy tényleg olyanok voltak, mint a Picasso kalandjaiban :)

18637: Te figyelj már, Pola, lehet, hogy Bihari János óta meg már a cigányokkal sincs baja a népeknek, csak a paranoidok képzelik? :) :) :)
Különben is Ottlik nem volt katona, csak katonai suliba járt, de oda is a szülei rakták be.

18635: Ottlik óta nem kell oszlatni :)

18634: Mihail Sadoveanu: Perzsa diván-t ami nagyon teteszett.
Ellenpontként Jean Hatzfeld: A bozótvágó kések évszaka.

Csak hogy tovább oszlassam a katonákkal szemben itt a wiw-en is erős averziókat, teszem hozzá, hogy az egyik kollégám azzal dicsekedett tegnapelőtt, hogy meglepő módon milyen jó könyvekre bukkant a könyvtárban, ja, mondtam neki, már én is szétnéztem ott, és ezután megdobott egy Mrozekkel, hogy ez is onnan van, tök jó, mondtam neki, Mrozek régi tartozás, még sosem olvastam, ilyen groteszk egyperces-szerűségek, nos, én nem igazán szeretem az ilyesmit, főleg a múltkori Agota Kristof-féle fiaskó óta idegenkedek tőlük, de ezek között azért van egy-két egész jó. Szóval most ezt olvasom.
Karácsonyi könyvlistám nekem nemigen lesz, viszont a születésnapom novemberben volt, és akkor úgyse meséltem, ezért cserébe most elmondom ezt, hogy a születésnapomra is csak egy könyvet kaptam, de azt a Bódis Krisztától, és az volt az Erdős Virág Eurüdikéje (akkoriban említettem is, hogy olvasom), Kriszta azt mondta, ez nekem tutira tetszeni fog, na, azóta is kíváncsi lennék, honnan gondolta ezt, de igaza lett :)

úgy várom a karácsonyi könyvlistáitokat! :-))

Ünnep
Apa húz a kis karfás szánkó n,
nagy a hó, felborulok,
ő észre sem veszi: húz tovább,
feltornyosul a hó,
küszködik pár métert, mire megfordul,
kiszabadít a kupacból, nevetünk.
Hó, hó, hó, száll a szánkó
lefelé a gát oldalán,
féhértörzsű, vastag nyárfák között,
ujjongunk, kiabálunk, hógolyózunk,
elázva a kesztyűm, cipőm, ruhám, mindenem,
otthon odabújok a cserépkályha oldalához,
bizseregve melegszem, kakaót szürcsölök.
Nénikémhez, Magdihoz megyünk a friss ropógós,
fehér úton,
szikrázva hullanak a pelyhek a lámpafényben,
meleg sütivel vár és a nevetésével,
szivárványszínben csillog az este.
Áll a fa, illatával tele a szoba,
csillagszóró val rajzolok,
az ágyamból a falon játszó fényeket nézem,
az átszűrődő zenét hallgatom.
Meleg van, nyugalom, hófehér éj, béke.

18631: parancs.

18616: gyógyulj meg gyorsan!

18626: nekem a Vörös és fekete sem volt kötelező soha :) (nem mintha én iskolás koromban ismertem volna azt a fogalmat, hogy "kötelező olvasmány")
Nem mesélek, olvasd el :)

18620: Kalligram kiadó adta ki

18627: száraz, helyenként igen uncsi, de kötelező

Kósa László: Magyar Művelődéstörténet