"521. Végakkord. Az orgazmusból
úgy ébred az ember, mint az
ájulásból. Első pillanatban azt
sem tudja, hol van. Körültapogatva veszi
csak észre, hogy szerelmes partnere mellett
fekszik. Egy felületes érintés, egy
odalehelt csók kifejezi a hálát az
átért gyönyörért, azután
az ébrenlét és álom
határán levő kábult állapot
következik. Arcok tűnnek elő,
egyébként alig tapasztalt
plaszticitásban, már nem élő
személyek jelennek meg, soha át nem élt
élmények, kereszteshadjáratok,
középkor és az álomvilág
birodalmába tartozó titkos vágyak
kelnek életre, mintha valóság volna. A
valószerűtlenség határát
súroló látomások arra
késztetik az embert, hogy elgondolkozzon az
élet és a halál, a Te és az
Én dolgain, rendkívül tiszták
ilyenkor a gondolatok. A párzás minden nemi
gerjedelmet kioltott, s az ember olyan
magasságokba emelkedik, ahová soha nem
juthat az, akinek nemi vágya
kielégítetlen marad. A szenvedő a
pokol mélyén tusakodik, a
gyönyöröket élvező mennyei
magasságokban lebeg. Méghozzá nem
egyedül, hanem a szeretett lénnyel
együtt."
Ez megvan?
Dr. Fritz Kahn: A szerelem iskolája 1968-ból
:)