18598:
Ha egy oprendszer alatt futtatsz egy másikat,
amit feltelepítettél, akkor az nem
emuláció. Akkor ott az oprendszer ott van,
ott fut. Az emulálás azt jelenti, hogy
úgy TESZ a rendszer, MINTHA lenne ott valamilyen
valami, pedig nincs.
A VPC emulálja a virtuális gépet a
rátelepített oprendszer számára.
Ez utóbbi azt hiszi, hogy valóban van alatta
igazi Pentium processzor, X giga ram, 50 gigás
(vagy amennyit odahazudsz neki) vinyó, S3
videokártya stb., holott nincs -- csak
virtuálisan létezik, innen az emulátor
neve, a virtuális PC --, de szegény XP (vagy
más odatelepített guest oprendszer) meg van
róla győződve, hogy ő egy ilyen
gépen fut (és semmit se tud arról, hogy
egy "nagyobb", "külső"
oprendszerbe van bezárva.
Erre bátorkodtam rámutatni, tehát a VPC
a hardvert, a PC-t (egy szerényebb PC-t)
emulálva, virtuális gépet hoz
létre, amelyre viszont
rátelepíthető egy normál
oprendszer. Az így felrakott oprendszer
tehát nem emuláció (emulálni
amúgy is inkább hardvert szoktak, lásd
pl. a C64 emulátorokat, amelyek a C64-es
játékprogramokat csapják be és
hitetik el velük, hogy tényleg egy C64-en
futnak).
Összekeverni nemigen szoktam dolgokat, mert ahhoz
kicsit többet foglalkozom Windowsok
tesztelésével :)
Írod, hogy Nem hinném, hogy "W7-re nem
lennének majd elérhetők a korábbi
cuccok driverei", ez nem hit kérdése,
hanem azé, hogy a hardvergyártók
megírják-e az új drivereket. Itt pl. te
kevered össze a dolgokat: a régebbi
hardverek driverei új rendszer alatt egy dolog,
és megint más, hogy régebbi
szoftvereket hogyan lehet használni egy
Windowsban.
A VPC és benne az XP természetesen nem ahhoz
kell, hogy egy régebbi hardvert tudj
használni (talán azt hitted, de nem), hanem
ahhoz, hogy az XP-vel még kompatibilis, de a
Vistával vagy a W7-tel már nem kompatibilis,
régebbi szoftvereidet tudd futtatni, és ne
kelljen külön XP-s gépet ezért
fenntartanod.
Ha régi hardvereid vannak, amelyeknek nincs
Vistás vagy W7-es drivere, akkor azokon a VPC nem
segít, hiszen a VPC is a gazda (Vista vagy W7)
oprendszer alatt fut, ha azzal nem megy a régi
hardver, akkor el se jutsz a VPC-ig.
A telepítés időparamétereinek
utána kell nézni, de nem hiszem, hogy
szignifikánsan megnövelné a VPC
opció bekapcsolása, és ki a fenét
érdekel? Egy telepítésre
rászánja az ember az időt, egyszer.
Nem tart napokkal tovább. Ez lényegtelen
kérdés.
A többi, hogy mennyi idő alatt rántja
fel a virtualizált
alkalmazáskörnyezetet, az meg a
géptől függ.
Ha ez segít, lemértem neked:
egy 2,66 GHz-es Core 2 Due e6750 procival, 4 giga
RAM-mal szerelt gépen, Vista alatt:
- a VPC konzol indulása fél másodperc,
- az XP ottani indítása (konzolos
starttól a bejelentkezési
képernyő megjelenéséig): 20
másodperc
- az XP elindulása (a bejelentkezéstől
a Desktop megjelenéséig és
homokórapörgés
megszűnéséig): 7 másodperc
Ez a nulláról indulásra vonatkozik, de
ha többször is használni kell a VPC-s
XP-t, akkor bátran lehet használni a
"Save state" funkciót. Ez a
hibernálásnak felel meg, ilyenkor a VPC 5
másodperc alatt kidumpolja a virtualizált
gép virtuális RAMját és
konzolból ugyanennyi idő alatt vissza is
állítható.
És ez egy közepesen erős gépen
történt, külön konzolos,
"kézi" indításokkal. W7 alatt
valsz gyorsabb.