IT

folyt.:
Írtad még, Arion, hogy "márkás PC-k is vannak olyan drágák".
Édes öregem, te is jól tudod, hogy márkás PC-t céges flottákba vesznek, és pont ugyanazok a modulokk vannak bennük, mint egy otthon összerakható gépben.
A márkás PC-kben az a pláne, hogy
1.
A kialakításuk speciális (pl. alaposan megtervezett gépház, mérnökien pontos hőtereléssel stb., ilyeneket a HP gépeiben már 10 éve is megcsodáltam)
2.
Megválogatják, milyen alkatrészt honnan vesznek, tehát nem gagyi videokártyát, szutyok merevlemezt és dvd-t, noname RAM-ot tesznek bele -- de ezt okos ember maga is megteszi, nemrégiben pont itt írkáltuk asszem, hogy RAM-ból GeILt vagy Kingstont vesz az ember, alaplapból és videokártyából Asust és nVidiát stb. :)
3.
Az összeszerelés ellenőrzött minőségű, tesztelt.
4.
Hozzáadott értékek, úgymint OEM szoftvercsomagok, utilityk, support, garancia.
5.
Mindezt egyben, masnival átkötve.
Ettől drágább. Nem az architektúrától.
:)

14849:
grafikus munkaállomások:
Arion, én is visszadobhatnám, hogy ne a hazai kis stúdiókból indulj ki, hanem a nagyobb renderfarmokból, de hát mindegy.
:)
Írod:
"ha neked az öröm, hogy esetleg a házat és a tápegységet nem kell újra venned, hát gratulálok"
Látszik, hogy közöd nincs :) én minden gépemet magam rakom össze, mert örömömet lelem abban, hogy tudom, mi van a gépben és hogy én raktom összes és működik :) viszont a ház speciel ugyanaz, ami a korábbi hardvert is rejtette. Az Asus piszokjó házakat csinál :) és mivel a PC szabványokban épül fel, nincs különösebb indoka, hogy lecseréljem. A tápegységemet éppenséggel kiszórtam, mert 8 év után kicsit hangos lett :)
A másik, ez a duma, hogy "egyre gyakrabban kell alaplapot cserélned", ez megint valami laikus legenda. Az cserél alaplapot sűrűn, aki meggondolatlanul vagy kompromisszumból vette a korábbit. Okos ember megnézni, mit vesz, miket tud beletenni és meg tudja saccolni az arra épülő konfig élettartamát. Elmondanám, az előző konfigurációm, amit idén cseréltem le, 1998-as volt :) A mostaniba, crossfire PCIe videkártyákat, DDR3 RAMokat és quad procikat is lehet tenni, ez jó pár évvel tolja ki a konfig elavulását. Te ilyen időtartam alatt a sokadik noteszgépedet veheted, mert azokat aztán igen nehézkesen lehet bővíteni.
(Az most más kérdés, hogy asztali PC-kről beszélünk, a noteszgépek mindegy, h milyen gyártmányok és rendszerek, hamar avulnak, kompromisszumok.)
"Procit egyben gyártják a perifériákkal":
Bocs, Arion, de összevissza használsz fogalmakat, és furákat írsz. Egy: perifériának nevezzük a procikon kívül mindent, de tipikusan nem az alaplapra felületszerelt dolgokat, hanem a többi hardvert. Kettő: tudtommal a procikban a L2 cache van még, semmi több.
Te arra gondolsz, hogy az alaplapokra integrálnak egyes funkciókat. Ez igaz. Az ésszerű könnyítések érdekében csinálnak ilyet. Az én alaplapomon például egy príma integrált Gigabit Ethernet dolgozik, tehát nem kell hálókártyát a gépbe dugni és elvenni egy bővítőhelyet neki.
Az alaplapi audio is ilyen, bár ezek annyira szutykok szoktak lenni (Realtek, anyone?), hogy igényes dolgokra nem használja az ember. Az enyém pl. minden védelem mellett is annyi zajt szed össze, hogy VoIP-ra alkalmatlan (tehát majd kell egy hangkártya), a normál hangfunkciókat se bíztam rá, mert szerencsére a MS SoundSystem80 elintéz mindent digitálisan, izomból (a rendszer a bassreflex dobozba van építve, ami itt brummog az asztal alatt). Alaplapi audio és video csak tartaléknak, mindenkötélszakad esetre van, mert pl. az is nyilvánvaló, hogy nem az integrált videóval hajtok meg mondjuk több monitort, és használok játékokat.
Modularitás alatt tehát nem ezeket, hanem minden más értek: Kossuth Lajos bicskája gyanánt átépíthető a gép, tetszőleges alaplap, a belepasszoló procifajtákból elég széles választék, bővíthető RAM, tetszőleges háttértárolók, tetszőleges video- és hangvezérlő, tetszőleges HID, tetszőleges output eszközök, monitortól hangrendszeren át a nyomtatóig.
"Apple szoftvert fejlesztett":
Ez alatt a MacOS értendő? Mert ugyan sorolj már fel mondjuk 10 nehézsúlyú, full-featured, FPP (tehát boltban, doboozosan megvehető) productivity alkalmazást, amit az Apple fejlesztett. (QuickTime és hasonló vacakok nem érnek!)
Az pedig, hogy egy oprendszert csinál a cég, amihez hardvert is bütyköl, ez a lehető legbelterjesebb dolog, erről beszéltem, amikor a mohos, régi vertikumot említettem. Annak idején minden cég ezt csinálta, szép volt, jó volt (Commodore), de ezek felett eljárt az idő, csak az Apple makacskodik még itten.
:)
"Klón-Mac-ek nem voltak megbízhatók":
Hát ennyit a dologról. Érdekes módon ma már a legritkább, hogy valakinek IBM PC-je legyen :) helyette viszont vannak minőségi alkatrészgyártók, amikből minőségi gépeket lehet összerakni.
(folytköv, mert vége a medernek)

14843: hát sokmindennel vitatkoznék...
"az Apple ma is izolált, csak üggyel-bajjal kompatibilis, aránytalanul drága cuccokat csinál, amelyek gyönyörűek, trendiek, de pikpak elavulnak"
te magyar fejjel állsz a dologhoz, ezért érthető, hogy így gondolkozol, de ha nem a garázsban összerakós olcsó pc-kkel hasonlítanád, hanem a márkás pc-kkel, már nem is tűnne olyan drágának. Az pedig, hogy gyöngyörűek és trendiek... hát igen, és a piac lohol is utánnuk, ezt nem lehet nem észrevenni.
A mondandód elejével egyetértek, tényleg a Jobs-nélküli időszakban nagyon téves pályán futottak, beleértve az olyan befuccsolt ötleteket, mint a Compuserve... de vegyük az azóta újra Jobs-szal együtt történő időszakot.
És bocs, de nekem úgy tűnik, laikusként is, hogy a pc-s platformon is egyre gyakrabban kellett az utóbbi években alaplapot cserélned ahhoz, hogy a géped ne számítson elavultnak. Na most, ha neked az öröm, hogy esetleg a házat és a tápegységet nem kell újra venned, hát gratulálok :) ezzel a moduláris pc-s dologgal csak az a baj, hogy a gyártóknak nem áll érdekükben így fejleszteni. Ráadásul amilyen gyors ütemben történik a fejlődés és minden egyre miniatürizáltabb lesz, és mindent egy lapkára aplikálnak, nem értem, milyen modularitásra gondolsz? mikor már szinte egyben gyártják a procit a különböző perifériákkal.
Az utolsó bekezdésed meg úgy hangzik, mintha egy sok évvel ezelőtti "dögöljön meg az mac" fórumról olvastad volna fel, idejét múlt. Egyre népszerűbbek az Apple gépek, mármint a hordozhatók és talán a Mac mini is, nem csak Japánban meg az USA-ban, még brazil ismerőseim közül is, akinek volt lehetősége külföldről hozatnia gépet, sokan mac laptopot választottak ...szóval egyre népszerűbb, amióta intel proci van benne. És ha összehasonlítod a MacBook-ot vagy akár a MacBook Pro-t egy Dell, Toshiba, Lenovo, Sony Vaio stb. laptoppal, azt hiszen, nem tévedek, ha azt mondom, hogy az Apple már kínosan versenyképes árban is és akkor még nem számoltuk hozzá a hozzá jövő szoftverek értékét, amit pc-sként külön kell leperkálnod.
Szóval, van, amiben egyetértek veled, de légyszi ne gyere ezzel a régi pc-s dumával. Aki pc-n próbált DTP-zni, mindig is azért drukkolt, hogy az Apple befuccsoljon (ez majdnem meg is történt, de...), de ez kb. a 90-es évek közepén volt aktuális, bár akkor sem tűnt túl valószínűnek, pont amiatt, hogy nem volt alternatíva, min dolgoztak volna a DTP-sek? Azt hagyjuk, hogy voltak, akik így is CorelDraw-val bohóckodtak, elég sok fejfájást okozva ezzel másoknak.
Az pedig, hogy a CAD és a filmiparban nem alkalmaztak Apple-t, hanem grafikus munkaállomásokat? hát nem tudom, én éppen ilyen grafikus munkaállomást láttam egy hazai kis stúdióban is... izé, véletlenül PowerMac 9600-as géppel jött a szoftver... Ooops. :)
Szóval, én arról akartalak csak meggyőzni, hogy az Apple rengeteg forradalmian új technológia elterjesztésében vállalt úttörő szerepet. Ők soha nem gyártottak ilyen-olyan alkatrészeket... ők a szoftvert fejlesztették, az éppen legfrissebb perifériákhoz, esetleg jótanácsokkal látták el a gyártókat, hogy csírozottabban menjen a közös munka.
Amikor meg az Apple engedett más cégeket is mac kompatibilis gépeket gyártani, nem a cégek érdeklődése volt alacsony, hanem a vásárlóknak nem volt kedve gagyi mac-et venni, amikor épp azért használt drága mac-et, mert a pc - az az olcsó pc, amit a boltban neked raktak össze alkatrészekből - nem volt annyira megbízható.

14847:
Ugye, isteni volt a póréhagymás rántotta tegnap? :)

It leeks and keeps leeking:
http://88.80.13.160/wiki/Main_Page

14841:
Ezek nekem is kedvenc geekségeim közé tartoznak :)
De valóban nem új.
Aki ilyesmikre bukik, a thinkgeek.com-on bőségesen talál belőlük, a computing/beviteli eszközök részben:
http://www.thinkgeek.com/computing/input/

14843:
Írom, Én, hogy az Apple anno nyomult a grafikában. Tegyem hozzá, hogyaz igazán komoly, 3D grafikát igénylő feladatokhoz (CAD, filmipar stb.) műr akkor sem alkalmaztak Apple-t, hanem grafikus munkaállomásokat.

Jaj, hát lehagytam a végét:
érdemes utánanézni az Apple stratégiai útkeresésének pl. Guy Kawasakinál (Apple-júzereknek gondolom nem kell őt különösebben bemutatni).
:)

14840:
Ó, vallásháborús felhangok nélkül, de ne szépítsük a dolgokat: az Apple egyetlen igazi innovátor koponyája Jobs, és ne felejtsük el, hogy őt kidobták a saját cégétől (akkor csinálta meg a NeXT-et, na az volt még zseniális, ma már alig emlékeznek rá), az Apple meg egyik hülyeséget csinálta a másik után, amíg vissza nem könyörögték Jobsot. A félelmetesen gyors ütemben elavuló MacOS-t is csak az mentette meg a teljes bukástól, hogy Jobs hozta magával a NeXTSTEP-et, és annak nagy részét belefabrikálták az oprendszerbe (a MS meg jószívűen portolt pár alkalmazást, hogy a Mac-júzerek se maradjanak ki a világ folyásából.)
Ezzel együtt az Apple ma is izolált, csak üggyel-bajjal kompatibilis, aránytalanul drága cuccokat csinál, amelyek gyönyörűek, trendiek, de pikpak elavulnak és a teljes modellcsere a megoldás, akár az autók esetében. Ez a felfogás szerintem teljesen versenyképtelen a moduláris PC-vel, és az Apple-júzereket a világ másik fele mindig is burzsuj, balek lamereknek fogja tartani, de ez most mindegy.
Szoftverfronton meg mi van? Régen az Apple tarolt a DTP-ben és az alkalmazott grafikában, mert a PC lehetőségei szóba se jöttek (elsősorban a megfelelő oprendszer és GUI híján), de azóta ez rég megfordult. Finom részletekben ugyan elöl van itt-ott az Apple, de ez se mindig az ő érdemük
off:
-- megnéztem kedvenc MS alkalmazásaimat MacOS alatt, és tagadhatatlanul ésszerűbb eszköz layout van bennük, mint pl. az Office 2007-ben, aminek innovatív, ám profiknak nehézkes ribbonjától időnként a falnak tud menni a pwerjúzer --
de pl. amikor a nagy PC-s játékfelfutás volt, játékot már akkor is alig írtak/portoltak a MacOS-ra. Tudom, a gazdag Mac-júzer az iBook, az iPod és az iPhone mellé vesz egy iBoxot :) vagy beéri egy XBox360-nal addig is.
A lényeg, hogy az Apple a 80-as évek második fele óta a túlélésre játszik, driblizik, ami rövid távon be tud jönni, meg lehet lovagolni az amerikai és japán piac laikusabb, innovációk iránt fogékony, fizetőképes részét (akik ma is a derékhadát alkotják az Apple vevőkörnek, igazítsatok ki, ha nem így volna), és el lehet adni pár Apple-terméket a fanatikus MS-gyűlölőknek is (protest consumer vagy mi :) ), de ez a stratégia hosszú távon eléggé megkérdőjelezhető.

14839:
Meg lehet gátolni, lásd az Apple arroganciáját: évtizedeken át sikeresen meggátolták, sőt, még programokat se írhattál csak úgy MacOS-re, előbb hivatalosan engedélyezett Apple developeris státuszt kellett kapnod, még egy nyamvadtt Hello World programocska írásához is, bizony. Ha ez a minősítésed megvolt, csak akkor kaphattál engedélyt(!), hogy megvehesd a fejlesztőkészleteket. Hát így gondolkodott az Apple. Korszerű attitűdnek számíthatott volna a 30-as években.
Aztán valamikor a 90-es években az Apple megengedte, hogy a klón hardvert gyártsa pár gyártó, de akkor már nemigen érdeklődött senki a lehetőség iránt.

14828: Nethirlapba masfel eves kesessel kusznak be az ujdonsagok?
Az en kedvencem a blank keyboard, 100% blank, 100% black.
Allitolag par napon belul az ember 30%-kal gyorsabban gepel, mert hiaba bamulja a billentyuzetet, az uresen tatong.
http://www.daskeyboard.com/
(Masik kedvencem a laser keyboard.)
http://www.virtual-laser-keyboard.com/

14836: "Az igazi időszaki innovátor nem az Apple"
ők soha nem megálmodták a dolgokat, hanem, pár lépéssel (de legalább egyel) a többiek előtt lépdelnek. Folyamatosan figyelik a világban, másoknál zajló innovációkat és azokat nem ellopják, hanem beépítik. Szerintem. Ha van egy technológia, pl. az érintőképernyő, akkor nem az a kérdés, mikor találták fel, hanem az, mikor bukkantak fel olyan vállalatok, vállalkozások leginkább Ázsiában, amelyek megfelelő minőségben és mennyiségben garantálni tudták elfogadható áron a gyártást. Aztán, hogy az Apple-nél mennyi innovatív észrevételük van az adott alkatrészekkel kapcsolatban, ez már a normális közös munka következménye.
De szerintem emellett az Apple trükkje az, hogy nem akar minden új szír-szar innovációt beépíteni, hanem végiggondolja, hogy mit érdemes és mit nem. Időnként ők is bakizhatnak, mint pl. az AppleTV-vel, amit Jobs be is vallott a legutóbbi MacWorld-ön. De ez belefér. A lényeg, hogy akkor is ők voltak a zászlóshajói egy rakás szabvány elterjesztésének. Mindegy, hogy ki találta ki, attól még nem lesz valami sikeres, hogy kitalálta. Ez van.

14837: Igazad van - elfelejtettem ezeket.
Annyira könnyű egy PC-t átépíteni, hogy az már fogalom. Még ma is - amikor már teljes rendszereket kell lecserélni, tápegységgel és házzal együtt. Tehát a generációk között lehetnek gondok - de ezen belül kiválóan átépíthető.
Azt, hogy a klónozást mennyire engedték, nem tudom - de nem is igazán lehet meggátolni.

14836: looking glass itt van, megjött, az ubuntuval a múlt héten játszottunk, csak nem tudtam, hogy így hívják

14835:
Sok mindenben igazad van, de elfeledkezel 2 fontos tényezőről:
1. modularitás:
bővítési lehetőségekkel egyedi konfigurációk összeállítása,
szemben a korabeli masinák felületszerelt, "egykártyás", hardwired megoldásaival, beleértve az operációs rendszer egyes részeit is;
2. klónozhatóság:
isten tudja, mi jutott az egyébként akkor a kor többi IT cégéhez hasonlóan szintén monolitikus, teljes termékvertikumban (alkatrészektől a hardveren át a szoftverig) gondolkozó IBM-nek az eszébe, amikor hagyta, hogy a PC architektúrát mások is átvehessék és gyárthassák.
Ha ez nem történik meg, akkor elmaradt volna az IT forradalom, a széles elterjedés, és az ennek következtében felpörgő innováció. A kor ilyen elven működő vállalatai vagy lehámozták magukról az egyes ágazati részeiket (pl. IBM, HP, Sun, SG), vagy befuccsoltak (pl. Commodore), vagy megmaradtak teljesen anakronisztikus, vergődő mementónak (Apple).
Szóval csak az árra fogni elég elnagyolt lenne.
:)

14831:
Ha minden igaz, akkor ez a mostani, vízözön előtti felállás, hogy 1 (na jó, több) monitor előtt egy billentyűzetet püföl az ember és egeret rángat, átadja a helyét egy másik paradigmának.
A felhasználói felületek és HDI-k (adatbeviteli eszközök) haromonizálsának úttörőjeként sokan az Apple-t könyvelték el (akiket gyakran a MS áldozatainak is hazudnak).
Az igazi időszaki innovátor nem az Apple (i-Akármik ide vagy oda), hanem a Sun, akik időnként döbbenetes dolgokat álmodnak meg, csak aztán nem tudják sikerre vinni.
Példaként említenék 2 dolgot:
Az elsőnek "Sun Looking Glass" keresőkifejezéssel tud utánanézni, aki akar. Röviden: a 3D-ben realtime renderelt UI elemeket ebben találták ki, az ablakok el- sőt megfordításáig (!) bezárólag, sok-sok éve már. MacOS nem játszott, igaz a Vista Flip 3D se :)
A másik, és ez Veve jövőbe révedéséhez kapcsolódhat, egy munkaállomás-prototípus volt, erre "Sun Starfire" keresőkifejezéssel lehet rábukkanni, lustábbaknak itt egy negyedórás (!) koncept video:
http://video.google.com/videoplay?docid=-4138581925077525632
A meghökkentő, dögös stb. koncepció a MÁR AKKOR multitouch elvűnek megálmodott érintőképernyőt mintegy L alakban "lenyújtja" a felhasználó keze alá, a többit lásd a videóban.
ÉRDEKESSÉGE ennek a koncepciónak, hogy jó 14 éve lement, megcsodálták, elfeledték -- aztán közben az Apple megcsinálta az i-Cuccok multitouch érintőképernyőjét,
-- amire a Microsoft rögtön nagyban megcsinálta a "Microsoft Surface" technológiát lásd: http://www.microsoft.com/surface/ --
-- és amire a magyar Mobilia Artica cég szintén megalkotta a magáét már tavaly, lásd a videót ezen az oldalon: http://tv.pcworld.hu/story.php?sid=9238
-- És nézzétek meg az "A Sziget" c. 2005-ös (!) ma már meglehtősen realisztikus elemekkel dolgozó scifit (Ewan McGregor, Scarlett Johansson, Sean Bean, Steve Buscemi), amelyben Sean Bean egy hatalmas digitális asztalnál cserél eszmét és digitális vázlatokat McGregorral, ha másért nem is, de ezért a jelenetért érdemes megnézni),
és erre alig pár hete mutatott be a Microsoft egy újabb prototípust (sajnos, a video linkjét nem találom momentán), ami majdnem egy az egyben a Sun Starfire, csak itt 2 külön (hatalmas) képernyőfelület van, egy az asztalon (a billentyűzet stb. helyén) és egy szemben.
Csak ez már tényleg működik, a dokumentumok felhajigálástól a kézi zoomig.
Lelkesedjetek!
:)

14834: Annak idején a PC azért terjedt el a NÁLA JOBB számítógépek között, mert a legolcsóbb kompatibilis továbbfejlesztése volt a 8080-as gépnek. Ezt nyögjük azóta is: az 1 MB memóriakorlát, a videomemória és a ROM korlátja, a ciripelő hangszóró, az átírhatatlan betűk a képernyőn, stb. stb. Más az AKKORI gépek jó részében sem volt ilyen korlát - és mindent ennél JOBBAN oldottak meg - de azok valamivel drágábbak voltak.

14833: ezt az olcsóságot most nem értem

14831: Tíz év múlva szerintem elég nagyot fog nézni aki elé odatesznek egy billentyűzetet.
Változtatható kiosztású billentyűzetet meg már 20 éve lehetne készíteni. De a PC az OLCSÓSÁGÁVAL hódított.

14825: > Megoldás a billentyűzet problémára: Meg kell tanulni vakon gépelni
Azt eszrevetted mar, hogy a szazsok gombos magyar billentyuzeten mashol vannak bizonyos billentyuk, mint egy 101-es US-en ? :) Ugyertem fizikailag. (Fejreallitott enter, meg hosszu backspave, es a backslash-t mar keresheted is :) ) Amugy nagyreszt en is vakon gepelek, de neha lenezek, es olyankor baromi zavaro, ha mas van odairva. Olyankor csak vakon tudom megtalalni, hogy hol is van a keresett szimbolum :) .
Az Optimusnal olcsobb megoldas a problemara: http://www.daskeyboard.com/ :)

14830: tíz év múlva meg mi is kacagni fogunk azon, hogy mennyire idétlen volt már, amikor fixen rányomtatták a betűket a billentyűkre.

14828: Dubaiban sztem már mindenki ezzel nyomja...

14824: persze, hogy durva, mert ezekből az újdivatú klavikból tisztításhoz egyről húztam le a spacebillentyűt, mehettem rögtön a sarki boltba... :D

Amúgy itt http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.28044.html a megoldás, én is feltaláltam, de megelőztek a megvalósítással :D
Meg még kicsit drága, de türelem!

14821: mondjuk ez érdekes szempont, erre nem is gondoltam.

14824:
Hah, azok az átlátszó matricák, anno nekem is volt több készlet, de nem használom azóta sem. Szerencsésen eredeti amerikai billentyűzetem van, eredeti festéssel, váltogatható magyar 101 és EN_US kiosztással (magyar a default) és már megszoktam, hogy az egyes magyar ékezetes betűkhöz hová kell rajta somni.
:)

Megoldás a billentyűzet problémára: Meg kell tanulni vakon gépelni :P Régebben pl összecserélgették a billenyűzetemen a karakterek a benti gépen. Napok után vettem észre, akkor is csak azért mert rásütött a nap és láttam, hogy némelyik elég hülye "pózban" van :D

14820: Ehh, nekem atlatszo matricakkal vannak felragasztva a piros szinu ekezetes betuk az amcsi kiosztasu kattogot billencsre. A hosszu í meg latszik :) . Pedig a fater annakidejen vett talan egy tartalek keszlet matricat is. Amugy ez a peldany novemberben vagy decemberben lesz nagykoru... 1-2 eve mindig le akarom cserelni lapos feketere, de nem kapni US kiosztasut. (Amugy az indok az volt, hogy elkezdett nem mukodni az i meg az also sorban valami, de mar helyrejott. Durva, mi? :) )

14822: Nekem le vannak tiltva az idegen képek - így SEMMI nem látszik ezekből a piktogrammokból.
Idézetnél neked sem látszik, meg másnak sem.
Ez viccnek még elmegy - egyszer - de tartósan egy olyan oldal, amelytől akár egy forint hasznot remélnek - nem engedheti meg.
Szerintem is [ ] közé kéne tenni, ha cserélni szeretnéd.

14817: Nincsen nekem semmi bajom az altalad felemlegetett elvekkel, es en tenyleg nem a sajat problemamat dobtam itt be az elobb: egy Svajcbol wiwezo baratom gondja volt a piktogram.
Az empatiaval pedig en is csak vicceltem, bocs, nem bantasibul volt:)