"Öt-hat éve minden egyes
kiadványukban szépen lefelé simul az
inflációs görbe, megnyugtató
hatást kifejtve az elemzések olvasóira:
igen, majd jövőre jobb lesz, már
látni a fényt az alagút
végén, csak egy kis kitartás és
mérséklődik a drágulás.
Végül is a jegybank írásba foglalt
fő feladata ez, és nem más: az
árstabilitás biztosítása. Ennek a
szent célnak az érdekében,
legalábbis erre hivatkozva tartják a
régióban a legmagasabb szinten, jelenleg
hét százalékon az alapkamatot. A
legfrissebb statisztikák katasztrofálisak:
miközben a gazdaság lassul - többek
között az irreális alapkamat miatt -,
az infláció még mindig hat
százalék körül alakul. A
monetáris politika teljes csődöt
mondott.
Egyrészt a jegybank elbukott az
infláció elleni harcban. Továbbra is
nálunk emelkednek az árak a leggyorsabban az
egész Európai Unióban,
ráadásul annak ellenére, hogy
Magyarországon a legmagasabb az alapkamat. Kell
ennél több magyarázat?
Már nem hihető egyetlen okfejtés sem
az MNB részéről. Évek óta
ugyanazt halljuk: az ok a magas nyersanyagár,
energiaár, élelmiszerár
begyűrűzése. De a kedvezőtlen
világpiaci hatások miért csak a
Kárpát-medencében fejtenék ki a
hatásukat? A világpiaci ár ezek szerint
megáll valahol a Lajtánál,
elgondolkozik, és úgy dönt, hogy itt
meglódul, majd az országot elhagyva
ismét csökkenni kezd? Egyetlen
épkézláb indoklás sem látott
eddig napvilágot, amely hitelesen
alátámasztaná, hogy a
rendkívül magas magyar kamatszint, a
gyér lakossági fogyasztás és a
stagnáló gazdasági
teljesítmény ellenére még mindig
hömpölyög az infláció. Mivel
a jegybank hivatalos célja, mármint az
árstabilizáció elérése nem
sikerült, levonhatjuk a következtetést,
hogy a magas kamat fegyverével nem az
inflációt, hanem a beruházásokat
és a gazdaság
élénkítését sikerült
túszul ejteniük. Egyszerű: ha a bankok
biztonságos forintbefektetést
szeretnének, akkor állampapírt vesznek,
amelynek kamata hét-nyolc százalék. Ezt
biztosan megkapják, sem ügyfelekkel, sem
kockázatkezeléssel nem kell
bíbelődniük. Másrészt
vásárolhatnak kéthetes
MNB-kötvényt, ez esetben is mérget
vehetnek rá, hogy hozzájutnak a
hétszázalékos hasznukhoz. Ha viszont
mégis úgy döntenek, hogy hiteleznek a
lakosságnak és a vállalkozásoknak,
akkor a hét százalékra
nyilvánvalóan ráteszik a saját
hasznukat, költségeiket, és a
hitelkihelyezés kockázatából
adódó lehetséges veszteségeket.
Így mire a hitel eljutna a beruházóhoz,
addigra 11-15 százalékra kerekedik a
kamatszint. Ki tud ennyi profitot hosszú
távon és tisztességesen
kigazdálkodni? Nem sokan. A tavalyi és az
idei beruházási adatok szerint évek
óta jelentős csökkenés
tapasztalható, még az amúgy is rossz
előző évekhez viszonyítva is.
Mindez nyilvánvalóan kevesebb munkahelyet
és befizetett adót jelent. A magas
kamatoknak tudható be az
építőipar 10-15 százalékos
évi visszaesése is."
http://mno.hu/vezercikk/a-jegybank-bune-1099415