"Ez a megszólalásom egy eddig meg nem
jelent tényfeltáró
írásunkért szól, amit 2011
szeptemberében próbáltunk
Székács Andrással közölni,
amikor a hazánkba beszállított
vetőmagok (szója és kukorica)
géntechnológiai úton
módosított (GM) magokkal való
szennyezésének ügye már elég
világosan átlátható volt. Bár
bennünket a médiában folyó
közjátékoknál sokkal jobban
érdekel az a téma,amiről
tényszerűen írtunk, és ami az
alább vázolt sorsra jutott, eljött az
ideje annak, hogy bevigyem a nyilvánosságot
abba az információs
szélcsatornába, ahol hosszú ideje
dolgozom, hogy a saját példáinkon
keresztül láthatóvá tegyem, mibe
ütköznek ma azok, akik a növényi
géntechnológia tényeit
kommunikálják. Vonatkozik ez annak
előnyeire és hátrányaira is.
Század eleji liezon
A nevezett cikk megírására Gazsó
Tibor a Századvég Alapítvány
munkatársa kért fel, mint később
kiderült ő volt a Nemzeti Érdek
főszerkesztője, amely folyóirat a
Századvégen kívül az
alapítványhoz tartozott. 2011. augusztus
során Gazsó három
telefonhívásban beszélt rá ennek a
kéziratnak az elkészítésére,
amit úgy tudtam, hogy majd a
Századvégben jelenik meg. A
főszerkesztőnek tetszett a
Székács Andrással közösen
készített hosszú kézirat, amellyel
kapcsolatban azt írta, hogy tartalmában
kitűnő és a lap számára
fontos.
Októberben a szerkesztőség a
kézirat egynapos munkát igénylő
formai átalakítását kérte (A
meg nem jelent cikk innen letölthető, PDF),
majd novemberben azt az üzenetet kaptam, hogy az
anyag az olvasószerkesztőn átjutott,
és hamarosan küldik a tördelt
változatot. Ezt követően hosszú
csönd következett. Úgy véltem,
hogy nyilván nem fért bele a téli
számba, így a tavaszi szám
időpontjában, 2012. márciusában
két elektronikus levélben
próbáltam Gazsó Tibort elérni.
Érdeklődésem válasz
nélkül maradt. Május 21-én
ezért felhívtam G. Fodor Gábort, a
Századvég Alapítvány
igazgatóját (aki egyben a 2011-es Nemzeti
Érdek felelős szerkesztője és
gyakori szerzője), de csak a helyettesét
értem el. Ő elmondta, hogy Gazsó nem
dolgozik már náluk, és hogy
üzenetemet továbbítja G. Fodornak, aki
bizonyára hamarosan felhív.
"Átbújtak a léc alatt" - egy
nagydoktor az elnöki
plágiumügyről
Darvas Béla címzetes egyetemi tanár, az
MTA doktora, az OTKA Bizottság és több
doktori iskola tagja, az Élet és Irodalom
rendszeres szerzője. Az MTA, majd a VM egyik
intézetének kutatójaként
többször szembekerült a genetikailag
módosított haszonnövények
fajtatulajdonosaival és más gazdasági,
politikai és tudományos
hatalmasságokkal. Rendszeresen bírálja
a Magyar Tudományos Akadémiát, még
az is előfordult hogy rágalmazási pert
indított ellene egy akadémikus. Ezúttal
a doktori címek
valódiságáról,
értelméről, a botrány
lehetséges következményeiről
faggattuk a lemondott köztársasági
elnök plágiumügye kapcsán.
Tovább a teljes interjúra.
Küldtem azért az igazgatónak egy
üzenetet, hogy világos legyen, mivel
kapcsolatban érdeklődöm és
újra elküldtem a kézirat utolsó
változatát, mert a helyettes
reakcióiból úgy tűnt, mit sem tud
erről a kéziratról. G. Fodor azonban
nem válaszolt és nem is hívott ezt
követően, ezért kilenc nappal
később figyelmeztettem, hogy a
válaszára várok. Erre sem érkezett
reakció. Június 6-án így újra
telefonáltam, de akkor is csak a helyettesét
tudtam elérni, aki ez ügyben nem volt
döntésképes. Újabb üzenetet
fogalmaztam, amire aznap megérkezett az
igazgató alábbi válasza:
"Gazsó Tibor, a Nemzeti Érdek volt
főszerkesztője már nem dolgozik a
Századvégnél. Ő és nem a
Századvég kérte a tanulmányt; A
Nemzeti Érdek folyóirat korábbi
formájában megszűnt, az új
Nemzeti Érdek elsősorban
közéleti-politikai magazin, nem pedig
szaktudományos lap kíván lenni; Az
Önök kétségkívül
érdekes tanulmányát a Nemzeti
Érdek karakterének változása miatt
nem áll módunkban
leközölni."..."
http://atlatszo.hu/2012/06/14/darvas-bela-tudomany-alulnezetben/