Egy filozófia professzor az
előadását úgy kezdte, hogy fogott
egy befőttesüveget és
feltöltötte kb. 5 cm
átmérőjű kövekkel, majd
rákérdezett, hogy tele van-e az
üveg?
- Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró
kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat
az üvegbe. Miután a kavicsok
kitöltötték a kövek
közötti üres helyeket, megint
megállapították, hogy az üveg tele
van. A professzor ezután elővett egy dobozt
homokkal, és azt kezdte beletölteni
az üvegbe. A homok természetesen minden kis
rést kitöltött.
- És most, - mondta a professzor - vegyétek
észre, hogy ez a ti életetek. A kövek a
fontos dolgok (a családod, a partnered, az
egészséged, a gyerekeid). Ha minden
mást elveszítenél, az életed akkor
is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek
még számítanak, mint a barátaid, a
munkád, a kollégáid. A homok az
összes többi: az apróságok. Ha a
homokot töltöd be először, nem
marad hely a kavicsoknak és a köveknek.
Ugyanez történik az
életeddel. Ha minden idődet és
energiádat az apróságokra
fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak,
amik igazán fontosak a boldogságod
édekében. Játssz tehát a
gyerekeiddel, szakíts időt orvosi
vizsgálatokra, vidd el a párodat
táncolni. Dolgozni, takarítani,
vendégeket hívni mindig lesz időd.
Ezért először a kövekre figyelj,
azokra a dolgokra, amik igazán
számítanak. A többi csak homok
Az egyik diák megkérdezte:
- És most már valóban tele van-e az
üveg?
Mire a prof azt válaszolta, hogy igen, tele
van.
Erre a diák elővett egy dobozos sört,
kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A
sört a homok elnyelte, és
térfogatváltozás nem következett
be. Azt mondta erre a diák:
- Nos, bármennyire is úgy érezzük,
hogy az életünk teljes, a fenti
példából jól látszik:
EGY SÖR AZÉRT MINDÍG BELEFÉR!!!