Vers mindenkinek

jó újra itt köztetek...

csak a megénekelt hiányról jut eszembe.
Hiány
Ami nincs ebben a versben
az nem egyéb
csak a képzelet
a dallam
a vakmerőség
Szóval hidd el:
ami nincs ebben a versben
az minden
(írtam most le ide, de valójában 14 évesen egyszer rég...)

De!koncentrálok
Sajnos, hiába jött el a két óra
nem találtam magamat méltónak
versrefakadásra, betűfaragásra,
nem találom a szőrt, kutyaharapásra.
Így kissé zilált ritmusban, tétován
ütögetem a gombokat, kissé profán
gondolatokkal a fejemben. Igen,
ágyra gondoltam, pehelypuhára, hiszen
szemem leragad, agyam, a Ráró,
mint az öreg lemezjátszó,
vissza-visszaugrik az első sorra,
én meg panaszkodom a korra,
az enyémre, meg amiben tengetem,
hétköznapjaimat, s pengetem,
pengetném, a lyra húrjait,
jelentem lelkemet fúrja itt
a hiány, amit bennem kelt,
ki nekem még nem remekelt.

Csak Te lehetsz az egyedul,
aki egy furulyan ott hegedul,
fent a messzi Vilagurben,
abban a mindenhato zurben,
csendben es maganyosan,
elmuloban szepen lassan,
de eletvidam tekintettel,
mosolyogva tekintesz fel,
a Rad ragyogo csillagokra,
emlekezven szebb napokra.
:-)

Amúúúúúgy
a csillag megy az égen,
dolgozni kéne éppen,
szemem a monitorról tépem
elfele, olyanképpen
mint, aki halkan beletépett
a Húrokban, nem, nem Ben,
inkább kín, torma?
Bármilyen. Olyasforma.
A Gondolat elnapolva,
küldjetek fel a Holdra,
nekem ott jó. Bár volna
ötletem, egyképem,
nem illen kurtánfurcsán végem,
kérem, lehetne, kérem!

szürke hold
a ködben vacog
szívében tán
hajnal hasad
visszasír egy
alkonyatot
téboly szagú
eső alatt

holdsugár derekán
horizont kapuján
megleslek a kulcslyukon

Vízben ülve
A kerge világ
Értem kiált
És így megkergülve
Kiszalad a szívem az ajtón
S az alkony
A szívem után kiált
S így hárman megkergülve
Vízben ülve
szívvel, alkonnyal
Ködös vihogáson kódolt
Jéghideg
Mezei kóbor
Nyulak üzenetét
Hozza a szél:
A pap
Tanul
Ki él
Remél...

Olyan sok szep es jot olvastam-tam dobok-reta,
melyet egy csokorba-ndukolva-lamikor megszimatoltam.
Ekezet nelkul vetkezek
s remegve iro ket kezek
cslafa jatek a
Lang-teka
Melybe reg nem tevedtembe,
jartmba, s keltembe-szelhetnek meg sok masrol-orol
a kaorol, de nem teszem,mert eszem meggatol-Tolsztojtol
s Mekkatol tovanezve rammosolyagnak a hegyek,
mikor tornazni elmegyek.

Nembaj, Petyka, szép ez , aranyos, érdekes is, csak mongyad még tovább!!! Nekem biza teccik! :) ))

Ha nem volnék ilyen álmos, meg elolvastam volna mielőtt felviszem még rímelne is ;)

Egerszalók1:
Ki az első érkező a Sarkba,
Ki az dalia, vagy daliana,
Ki az a hős, vagy hősnő,
Akit az éjszakai fürdő
Gondolata a legkevésbé riaszt.
Emil, és Bogi,
Marion, vagy Gabi,
Vagy egyéb mások,
Kikre még csak utalások
Sem tevődnek?
Nem számít.
Mind megvártuk őket,
A korán érkezők,
a késve jövőket.
Sőt, még Tiziana
Sem maradt itthon,
Akit az Oktogonon titkon
Szedet össze az első
Arra járó autó.
Halad a karaván,
Egymást el elhagyva,
Az M3 –on villog,
Mind a három tagja,
A három deli ló,
Vagy inkább paripa,
Mind, benzingőzt prüszköl
Orrukon karika.
Hátukon lovasuk,
És vagy még vagy négyen,
Ekkora állaton
Higgyék el nem szégyen.
Első hátasunk
Egy Nissan Suny,
Lovasa Bán Miki
És nem a Sanyi
Második gépállat
A Dzsónak a lova,
Ezüstösen csillogott
A Skoda paripa.
A harmadik állat
A Robinak gépe,
Benne ültem én is,
Ezért hagytam ezt a végére.
Szóval emigyen száguldottunk
Mi így az éjszakába,
Mögöttünk Pest,
Előttünk Eger vára.
De … mi nem, mint török
Támadók tartottunk arra,
Különben se mentünk odáig,
Bárki megmondhassa.
Lassan értünk oda,
Mert kissé eltévedtünk,
A leágazás mellett
Gyorsan elrepültünk.
Így érhetett oda elsőként
A leghátulsó autó
Ami azért volt kár,
Mert a Rita fürdő alsó
A miénkben volt.
Aztán megmártóztunk
Az épp csak langyos vízben
A korláthoz érvén minden ízben
Odafagyott a kezünk.
Trilógiám első részének
Legyen ez a vége.
A következőben kerül majd sor
A fürdés részletezésére.
Lesz még majd harmadik
Része is a versnek
Melyből a vissza út
Csodáiról mesélek.

Kicsit boldogtalan vagyok. Boldogtalan, mert
szerettem volna kiadatni a verseim egy részét,
no nem azért, mert egyik reggel ráébredtem, hogy
perceg bennem a zseni, csak, mert gondoltam könyvalakban
lepem meg velem szerettimet.
Nem adom ki, mert szóba sem állnak az ember fiával,
hát még lányával. Félreértik,leszólják.
Meg hát lássuk be, nem is divat, nem fizet ma a vers.
Megtaláltalak Benneteket, ez jó, visszaadtátok a hitem,
vannak még emberek, akik akkor is :)
Bocs, ha túl TÚL voltam. Biztos a napkitörések...
S itt az egyik szívemnek kedves.
Ti
Szép bánat fűszerezi lelkem,
szép bánat, mert van kiért fájjon.
Hiszen, mint a zene legbennem,
öröm-bánat együtt kell járjon.
Szép bánat színezi meg szemem,
szép, mert így szivárványnak látszom,
mint mikor későnyári delen
a vihar napsütést, én Istent játszom.

és én ehhez csak annyit tennék hozzá:
"Éder mester örök hála,
finom ez a csokoláda!"
:)

szeretnék én is egy klaszikust idézni:
(Pumuckli)
Tilos az ugatás égen és földön
elkámpicsorodva ezt a verset költöm
márpedig az eb nyüszit és vonyit,
aki ezt megtiltja, semmihez sem konyit
(tegnap éjjel a ködföltok között száguldozva feldobta a társaságot ez a kedves poéma,
ezért gondoltam, megosztom a tömegekkel is :-)

Elfújt Világok
(V.A.-nak)
Ismét elfújták szívünkben a lángot.
E láng őrizte a közös Világot,
füstje közös múltunk, fénye jelenünk,
emléke mutatja, mindnyájan elmegyünk,
s hogy minden e világon múlandó,
minden, mi születik, majdan halandó.
Ha a láng elalszik, küzd még a parázs,
küzd benn az elengedni nem akarás,
keressük, a lángot vaj’ mi fújta el,
s bízzuk, hogy az nem végleg lobbant el.
E parázs, bár nem tűz, mint a tűz éget,
lehunyt szemmel látjuk a messzeséget,
s türelemmel jő csak a megnyugvás,
de nem feledjük, hogy volt füst, láng, parázs.
Elfújt lángok, elmúlt, tovatűnt Világok,
hajdanán nyílt, múlásba száradt virágok,
mesélik múltunk, s sejtetik jövőnk,
reményben, s hitben van hozzá erőnk,
hálát érezve a múló Világért,
éljünk, s tegyünk a jelenért, máért.

Nekdis szia.
Es nektek most idezek valamit amit szeretek.
2pac: Dear Mama
"When I was young me and my mama had beef
Seventeen years old kicked out on the streets
Though back at the time, I never thought I'd see her face
Ain't a woman alive that could take my mama's place
Suspended from school; and scared to go home, I was a fool
with the big boys, breakin all the rules
I shed tears with my baby sister
Over the years we was poorer than the other little kids
And even though we had different daddy's, the same drama
When things went wrong we'd blame mama
I reminice on the stress I caused, it was hell
Huggin on my mama from a jail cell
And who'd think in elementary?
Heeey! I see the penitentiary, one day
And runnin from the police, that's right
Mama catch me, put a whoopin to my backside
And even as a crack fiend, mama
You always was a black queen, mama
I finally understand
for a woman it ain't easy tryin to raise a man
You always was committed
A poor single mother on welfare, tell me how ya did it
There's no way I can pay you back
But the plan is to show you that I understand
You are appreciated
Now ain't nobody tell us it was fair
No love from my daddy cause the coward wasn't there
He passed away and I didn't cry, cause my anger
wouldn't let me feel for a stranger
They say I'm wrong and I'm heartless, but all along
I was lookin for a father he was gone
I hung around with the Thugs, and even though they sold drugs
They showed a young brother love
I moved out and started really hangin
I needed money of my own so I started slangin
I ain't guilty cause, even though I sell rocks
It feels good puttin money in your mailbox
I love payin rent when the rent's due
I hope ya got the diamond necklace that I sent to you
Cause when I was low you was there for me
And never left me alone because you cared for me
And I could see you comin home after work late
You're in the kitchen tryin to fix us a hot plate
Ya just workin with the scraps you was given
And mama made miracles every Thanksgivin
But now the road got rough, you're alone
You're tryin to raise two bad kids on your own
And there's no way I can pay you back
But my plan is to show you that I understand
You are appreciated
Pour out some liquor and I reminsce, cause through the drama
I can always depend on my mama
And when it seems that I'm hopeless
You say the words that can get me back in focus
When I was sick as a little kid
To keep me happy there's no limit to the things you did
And all my childhood memories
Are full of all the sweet things you did for me
And even though I act craaazy
I gotta thank the Lord that you made me
There are no words that can express how I feel
You never kept a secret, always stayed real
And I appreciate, how you raised me
And all the extra love that you gave me
I wish I could take the pain away
If you can make it through the night there's a brighter day
Everything will be alright if ya hold on
It's a struggle everyday, gotta roll on
And there's no way I can pay you back
But my plan is to show you that I understand
You are appreciated
Lady...
Don't cha know we love ya? Sweet lady
Dear mama
Place no one above ya, sweet lady
You are appreciated
Don't cha know we love ya?"
Bocs a terjedelemert.

Pardon. A köszönés lemaradt...
Sziasztok.

Milyen a kedvem?
Rejtem.
Megint,
Szokás szerint
A falba fejeltem.
Most csak ülök,
Mert szédülök
Kékülök,
Nincs kedvem
Levegőt vennem.
Könnyemet nyeltem
Reggelire.
Ennyire
Futja erőmből.
A hang előtör
Nem először
Szoruló torkomból.
Kipereg markomból
A homok.
Konok percek.
A szú perceg.
Maradok tisztelettel.

egerszalókra épp elég
beszélni nem kell
csak lubickolni a halban ;) )
gondolkodni pláne nem
értelmesen végképp kizárt!

víz a hallban,
barát a bajban
maci a málnásban
kiskacsa a fürdésben
na mostmár teljesen bugyuta lettem

Víz a hallban...

este jól elhúzzuk mindenkiét!

DZS dzsó nótája:
nincsen neki kottája, mer
kottanélkül jácca
szabadúszó a szentem,
akárki meglássa
szabadon lubickol
versben és dalban
egerszalókon meg pláne
él mint víz a halban

Húzd el lécci!

csák el ne húzzám a nótátokat!

Nono, lassan a testtel, mer az idegeidre megyek!

Bogicska, mán megint csák á tesóság - egyház! ; csumidázod mán?

te csak vigyázz, mer mindjárt nemulatlak

Viselkedj, mert szájbaráglak!