tessék egy zseniális vers csupa
pentameterből, úgy általában a
világról :)
mint rovarok feszülő lába, pihen ma az
ég,
nyúlós láp van alant, lelsz
regulát, ne legyen,
százezer apró lény, talpad alatt,
utazó,
válassz, vajh melyiket szűrod a
tűre… talán
kész is lett az egész, minden a könyvbe
került:
lassan bomlik az éj, bár soha nem kel a nap.