Mihail Eminescu Alossza
Az idő megy s megjön ismét,
Ami van, mind régi s mind új;
Jó s rossz között nincs
különbség,
Látszatok után ne indulj;
Semmit ne remélj s ne bánj meg,
Hullámzás a hullám sorsa;
Hogyha hív, ha bíztat, állj meg,
Hidegen nézz jóra, rosszra.
A dolgok zajló özönként
Hömpölyögnek és keringnek,
Ki hallgatná ezt meg önként,
S tartaná eszébe mindet?
Lelj magadra és húzódj félre
Onnan, hol zajong a többség,
Míg hűhójuktól kísérve
Az idő megy s megjön ismét.
Meg se billenjen nyelvével
A hideg ész mérleg-rúdja
A változó perc felé, mely
Boldogság álarcát hordja;
S önholtából most születve
Máris pusztulásnak indul;
Tudva mindezt vésd eszedbe:
Ami van mind régi s mind új.
A világot aszerint nézd,
Mint színpadot a néző,
Felismered az egy színészt,
Ámbár négy személyt idéz
ő.
Ha siránkozik, ha veszekszik,
légy érdektelen közönség;
játékából, lásd, ki
tetszik:
jó s rossz közt nincs
különbség.
Múlt s jövő: egyetlen íven
A két oldal akármelyik:
Annak, ki megfejti híven,
A végben a kezdet rejlik
Minden, ami volt, s leendő,
A jelenvalóban itt dúl.
Látszat-múlt,
látszat-jövendő-
Látszatok után ne indulj.
Hiszen ugyanaz a nóta
Folyik a világon mindig,
Hiszen évezredek óta
A világ mind búsul s mind víg,
Más az arc, a darab nem más
Más a száj, a dal csupán egy,
Ne csaljon meg a rákent máz,
Semmit ne remélj s ne bánj meg.
Semmit ne remélj: örökké
Gazoké a siker titka,
Vaksik válnak vezetőddé,
Bár Benned ég égi szikra
De ne bánd; a hiu koncon
Marják egymást majd orozva.
Viszályuk társul ne vonzzon:
Hullámzás a hullám sorsa.
Csillogó hálókat vet ki
Rád a világ, hogy egy elnyűtt
Színészt cseréljen veled ki;
Örvény jár cserével
együtt.
Óvakodva vonulj oldalt,
Csillog az ár, Te ne lásd meg,
Ne halld meg a csábító dalt,
Hogyha hív, ha bíztat, állj meg.
Hogyha belédkötnek, nézd el,
Hogyha lehurrognak, hallgass;
Mit akarsz a bölcs beszéddel,
Tudva mértékük mily aljas?
Ne törődjél Te, szája hogy
jár,
Hadd, ha őt a világ vonzza;
Te, hogy el ne tántorodjál;
Hidegen nézz jóra, rosszra.
Hidegen nézz jóra, rosszra.
Hogyha hív, ha bíztat, állj meg;
Hullámzás a hullám sorsa,
Semmit ne remélj s ne bánj meg.
Látszatok után ne indulj.
Jó s rossz között nincs
különbség;
Ami van, mind régi s mind új;
Az idő megy, s megjön ismét.