Josef Hora: Könyvek az asztalon
Az ijesztő lét sülyedt árnyain
bujt versek ti, sok gyengéd
költemény,
Novalis, Heine, Szergej Jeszenin,
betük, melyekből húr csillan
elém.
Édes beszívni vihart, elmulást,
tavasz langy rögét széttörni a
kézben,
látni kezek fejét és
lángírást,
s bürökpohárért nyulni a
sötétben.
Kicsengő hegedük hárma; inog,
remeg az éj, sóhajtván,
angyal szárnya suhog
fekete csönd s virágok hantján.
Édes beszívni zenét a
sötétbül,
összetett kezeket, vér folyik rajtuk.
Édes érezni, nyakunkon mint hül
három szép, irgalmas kardjuk.