3. Már az első ok elég ahoz, hogy egy
művészeti alkotás értéktelen
szar legyen!
Politikai véleményalkotásra a
publicisztika eges műfajai számítanak,
szóval küldd el a Fletót krokiban,
glosszában, cikkben, stb a kurva anyjába, ha
úgy gondolod, de a költészetbe ne
keverd bele ezt a témát, mert ez még
akkor is hiba, ha a vers amúgy jól van
megírva. (ld.: Dobszay Károly azonos
témájú versét, melyet
illusztációként leközlök!
Dobszay Károly: Ne féljetek, nem
megyünk haza!
(A nemmel szavazók és a távol
maradók táborához...)
Ne féljetek, nem megyünk haza
Minket már régen nem hív a Haza
Mely álmaink bölcsője, sírja
volt
Ma rákos fekély, rothadó
kék-sárga folt
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ott a házaknak már nincsen ablaka
Mely múltba néz s jövőbe
lát
Nincs, ki megfújná a trombitát
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Az már oly régen a másság
temploma
És te is csak szolga, rab vagy ott
Bár zsebedben útlevél ragyog
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Irigység népe, te céda, te buta
A mi kincsünk nem lopott kacat
Lelkünkben hordjuk: hit és akarat
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hazugság népe, te gyáva, ostoba
Ahol mi élünk, az mind magyar sziget
Koromsötétben virrasztó tüzek
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Vagyunk és maradunk, mint kivert kutya
Sorsunk már régen nem sorsotok
Árulók, latrok, újgazdagok
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hol testvér a testvérnek farkasa
Ki hajnalig háromszor megtagad
Légy átkozott, légy gazdagabb
Ne féljetek, többé nem megyünk
haza
Dortmund, 2004. december 5.