Majd ha nézzük egymást órákon
át,
majd ha szemem elmerül tiédben,
majd ha csak a hangodat hallom,
majd ha feledjük az élet zaját,
majd ha szádra csókolom
ígéretem,
majd ha elnyel az örvény egészen,
majd ha betakarlak álmaimmal,
majd ha mindig együtt ébredünk,
majd ha te is akarod jobban, és jobban,
majd ha nem lesz rajtunk kívül senki
más,
Majd akkor nem kérdzem többé
magamtól,
tudok-e szeretni,de
most még kerülöm a pillantásod,
most még nem figyelek szavadra sem,
most még egyedül iszom a kávét,
most még inkább itthon olvasok,
most még az egész világé
vagyok,
most még kaphat belőlem bárki,
most még nem is tudom,
tudok-e szeretni.