bioritmusom keresem mert felborult
az elmúlt hetekben összevissza
kalimpál, nincs éj és nincs nappal
mikor alszom, más már kel korgó
hassal
hát lustán átfordulok a hold
sötét oldalára
kráterbe lépek, csúcsokat
döntök
- világcsúcs, szívcsúcs,
lázgörbe csúcsa
egyremegy: eredménytelen, kelletlen és
csúnya
völgyek jönnek, a sínek szaladnak a
Napon túlra
de ha visszanézek rád, nem látok
mást
mint hiányt, ikúpince téged
lásd
magamban mosolygok, kelj fel és várj
tétlen, sótlan míg a halál el nem
száll.