Vers mindenkinek

OFF
Gabi, gyere a Síelésbe picit!
ON

persze így sem jobb
csak kicsit rímel.
inkább maradok
ami eddig is
oroszlán a ketrecemben
jövök-megyek idegesen
azt sem tudom
hol a fejem
de ha egyszer
meglelem
leharapom teljesen!

kukk - ez lemaradt, de kell, hogy egész legyen

itt van egy nagy szárnyas majom , hupp :) )) betevőre rárepülve :) ))

de igen, te is. :) gab meg vissza fog jönni, nem birja vers nélkül ugyse.
az neki a betevő falatja

bogi: énneménnem :) a Gab meg úgy eltűnt, mint
a szárnyas majmok az Ózban :(

csill, rob: már megint. ugyistudjátok.

A "hogyan legyunk Messiasok"-cimu
tanulmany tartalom jegyzeke
a Felavatas Alma utani
Elso Harc, a Szelek Harca
a ` megkonnyezettseg ` allapotaban
kapott Beavatas utani harc
az Erzelmek harca
a Vizek erejenek magunkeva tetele utan
kovetkezik a
Partot Eres beavatasa
ahol a Tuz Felszitasat kovetoen
Beavatas-t osztova emelkedunk

Sárgásvörösek, sápadt zöldek,
rozsdaszín, s barnák
karra s lábra váró
gesztenyelabdák
gurulnak előttem ahogy baktatok
térdig az avarban gázolva imbolygok,
kósza emlékmorzsákra vadászok magamban
valaha itt volt, hogy vele szaladtam
át az úton fel a hegyre
kiscinkéket felrebbentve,
fürgén bújva ő előle
néztem fel a kéklő égre
s mikor megtalál végre
gyanúsan csillogó szemmel
bújnék s súgnám a fülébe:
szeretlek apu.

eltörpül és behúzza nyakát
a vágy
mikor szembetlálja magát
a nagybetűs élettel
hunyorog és csendben kiköpi
a homokszemeket
amiket eszmélés közben a szél
az arcába csapott
sáros testtel meghúzódik
és eltöpreng
van még remény?
honnan kél a fény?
de ma már nem jön válasz
csak a csend van
majd egy napon megkondul a
távolban a fényhang

Kemeny vonas
mennyi unnepen orulhetunk
mig meglagyul minden vonas
gyogyult arcunkon
hany hetkoznapunkon kell gyoznunk
magunk felett
mennyit kell kerdezni meg
mire mindenki erti a valaszt
ha repulsz
csak a szarnyad van veled
- brave buffalo madicine man -

:: Ősz után tél ::
Kacagva csörtet a fagyos õszi szél,
a járdán téblábol egy-két hûlt levél,
süvítve rohannak a virágillatok,
zokogva búcsúznak a szeptemberi napok.
A szél sikítva gallyakat kavar,
a fagyott hóba bele-belemar,
csendben vacog a villamospálya,
fehéren kacsint a köd homálya.
Az ablakok álmos szürkülteben úsznak,
helyenként lámpák néha kigyúlnak,
nyomokban szunnyad az aszfalton a hó,
döcögve siklik egy dunai hajó.
Ködben figyel a folyó túlsó partja,
az ágakat a szél nevetve hajtja,
a város zajai fáradtan zihálnak,
a lámpaoszlopok monoton csak várnak.
Unottan bólogatnak jeges barna ágak,
fagyos illatok a házak között szállnak,
egy üres megálló a villomost várja,
hangtalan lebben a tél ruhája.
:: a t h i n a 2 0 0 2 ::

sosem tudható
játszik-E vagy alszik-Ő
de mindig EŐ EŐ
:)

ujjaim közt gurulnak szét a napok -
hiányod szülte üveggolyók.
táncom a messzeségből csalogatja magához
szélröptű lényedet.

A világ folyik szét,
kezemből peregnek az időszemek.
Mire is így a lét?
Mint tegnapi száradó kenyérszelet,
unatkozom.
--Trifo

a szeretet benned van,
sugárzik mindenhonnan,
ahol befogadják és
vissza nem tartják :) )

valaki elbüvölt
és majdnem lebegek
és fantáziálok összevissza
mitöl van az,
hogy még alig is ismered
és mégis
oly sok rezdülésböl
összehangoltan sugárzik
valami bátortalan szeretet
vagy csak képzeled?

tüzet gyújtok
székre állok
ha elégek
újra szállok
felhők közé
a nagy űrbe
csillagokhoz
vendégségbe
jól megnézlek
épp elérlek
csöppnyi meleg
fénnyességgel
mi szívemből
rádragyog
ha feljönnek
a csillagok

tűz-tűz-tűz, mindenki fedezékbe! :) ))))

tüzkövecske!!!

Ha valaki csillagról pattant, a csillag meg tűz forró, mert ugye süt... akkor az tűzrőlpattant? :) )))

én csak egy csillagról lepattant
szurtos kis kődarabka vagyok ;) ))
egy lepattant csill :)

sehol egy rosszkedv,
sehol egy morcság
mindenhol csak a szivbéli joság
tarol a szeretet, tarol a béke
csak szálljunk már le a témárol végre :) ))

Bogi, mond csak kit szeretsz,
Komcsi nyilast vagy egeret,
Azt ne mond, hogy egyet se,
Mert nem hiszem el akkor se.

Rossz kedvu ma reggel Bogi,
Ezert morog, mint egy maci,
De ha elszallt a rossz kedve,
Megint lesz vidamsag keddre.

(kivéve az egy CSILL, aki itt van közöttünk!!!)

a csillagok odafönt
csak kacsintgatnak le ránk
mint kacér leányok és srácok
de sosem jönnek le,
sosem teljesülhet be.

felébredtek a csillagok
hunyorogva nézték a földet
hogy ragyog
és tükröt tartottak neki

Wraaaa ma idétlen vagyok,
A sarkaiból mindent kiforgatok,
Leszedek az égről Holdat, Napot,
Aztán 2 körül hazabaktatok :)

- fájdalom lopódzik
a hold alatt
ha magamban is
általad vagyok
a néma utazó -