az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
mondhatná az éji bogár, de nekimegy a
falnak, s nagyot koppant az ajtón: kipp-kopp
bekopog (hé, van itthon valaki McFly??) topog
fázósan elkékülő
szájaszélét harapdálva,
vágyva puha meleg dunyhákra s mézes
teára,
s az ajtó egyszerre kinyílik (Szezám
tárulj!)
ott áll pici lencsilány: nem veszünk
semmit, tágulj
innen míg szépen mondom, rontom-bontom,
- a bogár megugrik, megszeppen,
miért bántasz kicsi szentem?
nem vagyok én vasorrú bába,
sőt, eljöhetsz velem a bálba,
(te leszel ott a királynő
minden lovagok álma),
csak segíts, mert nyomja vállam a
málha
benne a napfényes reggelt hozom neked te
drága!