Vers mindenkinek

"Ha verset ír az ember
Nem írni volna jó..."

Tulajdonos: Pengő Dzsó [Dzsó]

Kategória: Művészet, kultúra, irodalom

Link a topikhoz: link

 

 
- - [-]
Őszi vázlat
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.
  • #5906
  • 2002. december 1. 18:48
- - [-]
Nagy ajtón kisdani megy a palotába,
Egy rozzant bõgõben megbotlik a lába,
Nagyot jajdúl hozzá, s kész a magyar ének.
Szabadság istene Árpád nemzetének.
  • #5905
  • 2002. december 1. 18:45
- - [-]
Heje huja haj,
Megerett a vaj.
  • #5904
  • 2002. december 1. 18:38
- - [-]
Nem ellenszer, de segít...
  • #5903
  • 2002. december 1. 18:03
Parádi Orsolya [bio]
Honnan idéztél?
A Saját Kútfő cimü opuszodból?
:)
Ha a bableves a halál és megőrülés ellenszere,
mi a meggyes-túrós rétes?
És a Nirvána az egy szem rizs?
  • #5902
  • 2002. december 1. 17:56
- - [-]
Maga miért jött ide?
Én a halál és a megőrülés elől jöttem.
Bablevest kér?
Igen.
  • #5901
  • 2002. december 1. 17:50
Parádi Orsolya [bio]
Amit te eszel,
-nem- eszem én,
te eszel
én -nem- ennék
ha eszemnél -nem- lennék.
Eszemnél s magamnál vagyok
ezért éhen -nem- halok.
Gondolataink, két bumeráng,
keresztezték egymás röptét
én most készítettem el
a tonhalas rízssalátát...
  • #5900
  • 2002. december 1. 17:38
levai robert [levrob]
tegnap este áramszünet volt.
kilenc hónap múlva nagy sírás-rívás lesz.
a szülőszobákon.
ha áram van, minden van.
ha nincs, még több.
  • #5899
  • 2002. december 1. 17:36
- - [-]
a gondolat erö, bumeráng
ha elhajítod akkor is rádtalál
gondolj másokra csodát
igy lehetsz önzö büntetlenül
s akkor marad az az önzés mi volt
hogy szereted tenmagad
de már megindul az össszeolvadás
én leszek te és te leszel én
és mégis mindegyik külön
új dimenziója új idöknek
( ha okfejtésem zöld volt és botor
oka az hogy korog a gyomor
pogácsám lett készen éppen
eszel-e )
  • #5898
  • 2002. december 1. 17:31
Csordás Attila [attacs]
Hú, Bio, ez utóbbi, 15.37-esed elementárisan faszára sikeredett, kalpag le. :O ) némi eliotos ízt véltem felfedezni benne:
...full of high sentence, but a bit obtuse;
At times, indee, almost ridiculous-
Almost, at times, the Fool.
mindig magvas szentenciákra kész ő,
bár ostoba; kacag rajta a néző -
s néha majdnem a Bolond.
Az elejét később leírom, ez az R&G téma gyöngyszeme amúgyis.
  • #5897
  • 2002. december 1. 16:03
Parádi Orsolya [bio]
Amit írsz, elég hard,
ha ez az önzés legnagyobbika szerinted,
mi az önzés, soft?
  • #5896
  • 2002. december 1. 16:01
- - [-]
ha én vagyok te, s te vagy én
ez az önzés legnagyobbika
mindazonáltal biztos lépcsö
egy mégnagyobb misztérium felé...
  • #5895
  • 2002. december 1. 15:58
Parádi Orsolya [bio]
Nem létező kalpagom megemelem,
Good my Lord,
meglengetem,
nem létező szakállam lebben
az alkonyi fényben
a tar és végtelen pusztában,
térdem izülete mozdul,
pukedli, puszedli,
s csók a Gyürüre,
mely szent s fenséges
s a Hatalmat és Annak az ő Tudását jelképezi.
Arcomon félig áhitat, félig gúnyos mosoly ül.
Valamit mormogok, én, a bolond,
lengyelül vagy csehül.
  • #5894
  • 2002. december 1. 15:37
Csordás Attila [attacs]
Figyelmet el- és átirányítani
Függetlenséget el- és feladni
mindenki tud
de a másik függetlenségét
a másik figyelmét
ide- és odahelyezni
már csak kevesen
gondold meg milyen jó is,
hogy nem mindenki,
nehogymá' a függetlenség
napján pusztuljon el a világ
  • #5893
  • 2002. december 1. 15:31
Parádi Orsolya [bio]
másfelől: Amit önzésed kíván nem megvalósítható.
Emberek milliárdjai cáfolják meg percról percre ezt az állítást.
Minden lélegzetvételükkel. Minden korttyal, falattal, ami már nem szükséges, csak kell.
  • #5892
  • 2002. december 1. 15:23
Parádi Orsolya [bio]
Önzés? Mi az?
Ha a természet szava, ami hívó-
nem az Ego.
Amikor nincs külön én, te,
csak a te vagy én, az én vagyok te.
Figyelmed kívül kerülhet testeden,
csak nézz moost magadra
ahogyan olvasod a sorokat
lásd arcod, tekinteted, vonásaid,
látod? Mi ez, ha nem függetlenedés, pauza?
Olvasás a sorok közt...
  • #5891
  • 2002. december 1. 15:18
- - [-]
függetlenül a függőségek láncolatában,
nem létezhetsz soha
ne legyél magadhoz mostoha
amit önzésed kíván nem megvalósítható
kiugrás a táncból botor rebellió
az én bábuját régesrég lesöpörte
messzi zugokba lökte
egy még nagyobb varázsló...
  • #5890
  • 2002. december 1. 15:08
Medve Zsolt [JeepCKing]
EGY NAP AZ ÉLET
Reggel:
Felébredek, kinyitom a szemem,
Semmit sem látok még tisztán.
Álmos vagyok, s félig még álmodom,
Mi az ami való, s mi az ami álom? Még nem tudom.
Nagy bennem a zűrzavar,
Semmit sem értek még.
Próbálok figyelni, s mindenre rájönni,
Felakarok ébredni, s nem álmodni.
De ez még nem megy,
Hiába is akarom.
Kell még egy kis idő, míg kitisztul a fejem,
Csak még egy-két óra, és felébredem.
Délelőtt:
Nagyjából már kitisztult az elmém,
És elkezdek terveket szőni.
Vázlatot írok, és azon gondolkodom,
Hogy tehetném minél szebbé a napom.
Végiggondolom mit is kell megtennem,
Vadul gondolkodom, és ezer ötletem van.
Rangsorolok, és elhatározom,
Hogy estig mind megvalósítom.
Nagy lendülettel bele is fogok,
S megyteszek mindent amit kell.
Oly boldog vagyok, mert célom van,
És élem a délelőttöm vígan.
Dél:
Delet ütött már az óra,
Terveim egy része vakvágányon.
Átvertek, keresztbe tettek nekem,
Pedig én nem így terveztem.
Lehet nagyon balga voltam,
Hiszékeny és naív.
Eltelt már a fél napom,
Hogyan tovább? Azon gondolkodom.
Hiába tervek, hiába gondolat,
Egyre távolodik a célom.
Én mindent megpróbáltam,
De segítséget el, nem fogadtam.
Délután:
Rájöttem, hogy rossz úton jártam,
És túl sokat akartam egy nap alatt.
Megértettem: nem teljesülhet minden álmom,
Legalábbis nem ezen a világon.
Az idő gyorsan elszaladt,
De mit még lehet megteszem.
Céljaim egy részét el is érem,
De mindet nem lehet, már ezt is értem.
Elfogadom napom minden örömét,
S, hogy rosszat is kaptam nem bánom.
Tanultam belőlük és hibáimból,
Csak kár, hogy már nem sok van napomból.
Este:
Hosszú az út mögöttem és elfáradtam,
Amit lehet megtettem, most pihenek.
Végiggondolom mi mindent is tettem,
S okosabb vajon mennyivel lettem?
Panaszkodnom nincs miért,
Együttvéve szép napom volt.
Persze, ha mindent előlről kezdhetnék,
Sokminden másképp tennék.
De beletörődöm a gondolatba,
Hogy csak ennyire voltam képes.
Elfáradtam, erőm elhagyott,
Lepihenek és alszok egy nagyot.
Éjjel:
Alszok, de most nem álmodok,
Csak várom a hajnalt és az ébredést.
De nem jön, és oly hosszú az éjszaka,
Álmomat vigyázza angyalok hada.
Egy nap az élet csupán,
S, ha este álomra hajtom fejem,
Végtelen hosszú lesz az éjszaka,
S nem kel a nap új virradatra.
Dalol, vigad, s táncol anygalok hada,
Mert megint eltelt egy nap.
Egy fáradt vándor érkezett,
A hosszú éj után közöttük ébredek.
Ha valakit érdekel, a többi versem itt:
http://www.amatormuveszek.try.hu
  • #5889
  • 2002. december 1. 15:07
Parádi Orsolya [bio]
A legnehezebb dolog a világon
embernek lenni.
Nem ösztönlénynek, de ösztönlénynek.
Érzékenynek, de mégsem.
Nem érzéketlennek, de mégis.
Létezni a függőségek láncolatában,
függetlenül.
Nem érteni, amikor már túlcsordul mindenfelől az értenivaló,
és akkor és azt érteni, ami az ami.
Visszavonulót fújni, vidáman.
Könnyesen nevetni a fájdalmas borzalmakon.
Beleborzongani
a szép és nagyszerü múlandóságába.
Embernek lenni, amilyen mohó sapiensek vagyunk.
Ahogy a pithecantropus erectus tud csak.
A kurva szart átfordítani
nyugalom, elmúlik, megoldódikba...
  • #5888
  • 2002. december 1. 14:06
- - [-]
ho, minden mindennel összefügg
itt van a varázs,
racionálisan soha nem találod meg
a csodapalotát...
  • #5887
  • 2002. december 1. 13:48
- - [-]
neha
szep sorok
a konkret kerdeshez nincs kozuk
de tiszteletben tartom velemenyedet
ho
  • #5886
  • 2002. december 1. 13:03
levai robert [levrob]
néha előbb hallod, mint látod.
néha előbb tudod, mint mondják.
néha már lesújtottál, mire...
bizonyíték kell? nem. ígéret.
  • #5885
  • 2002. december 1. 13:01
- - [-]
levrob
ha meg az ok sem szuletett meg honnan ertesulunk az okozatrol?
  • #5884
  • 2002. december 1. 12:55
levai robert [levrob]
papillon kedves semmi konkrét csak úgy jött.
okok/kiváltók tán valahol a mélyben még
meg sem születetten rejtőznek (?).
a kockázatok és mellékhatások tekintetében
merüljön el vetkőztető röntgensugár fényében.
em.
  • #5883
  • 2002. december 1. 12:48
Hari Cristelle [papillon]
vona=volna
  • #5882
  • 2002. december 1. 11:53
- - [-]
  • #5881
  • 2002. december 1. 11:53
Hari Cristelle [papillon]
Valasz honak
Veretes soraidat elvezem
Mint meh elvezi a mezet
Eddig meg nem irtal olyat
Mely gyilkossagra kéztet
Nyugodt vagyok, de neha,
En is ugy beirtam vona
De minek merntem vona
Be a disznoolba.
Tollad ekes fenyet
nem csufitja semmi
s a ferget az almabol
neha ki kell venni.
  • #5880
  • 2002. december 1. 11:53
- - [-]
Eloszo
koznapi nyelvre leforditvan
veretes soraim
mivelhogy jol szol ki mindenkihez szol
( nem toom igy van-e, most talaltam ki de jol hangzik zik zik )
ertelmezven tehat zsengemet,
aszondom ha olvastatok neheny utobbi
szosszenetemet miket valaszkeppen fogalmaztam
gusztus nelkul valo ov alatt rugasra
es ugy talalnatok helyenkent eros eszkozoket alkalmaztam
kepzelhetitek mi volt amit kontrolom
letorolni itelt
neeee, ne is kepzeljetek
szeretlek benneteket
( pedig nem drogozok jo idelye )
  • #5879
  • 2002. december 1. 08:34
- - [-]
Papillon-nak engeszteleskeppen
a kilometerko athelyezesenek
merv fordulojara
Parizsba beszokott az osz...
hajszalam hullva deres padokra huzva
jobb erzesemet nem feledem
mert mesterem elott nem tehetem meg
szellemem tomlocracsait
reszeletlenul hagyva szeretetlenul, fagyva
megaldva s lekopve mint voros kezsuar
porolve de letorolve sokszor
mit indulatom es mela utalatom
nemtelen harcokban
dick talna
  • #5878
  • 2002. december 1. 08:26
Hari Cristelle [papillon]
Mikor a fagy karmai betakarnak
Mikozben soraid elkallodnak
Ekezetek dollnek, lehullnak
Vagy ertelmetlenul marakodnak
Mikor a lampa fenye csokken
Mikozben a ver az ereidben
Atomma valik es kirobban
Csinalja az ki tudja jobban
Mikor a masodpercbol perc lesz
Mikozben te csak feleselgetsz
Emberek hallnak es megszuletnek
Viragok nyilnak es jegge merednek
  • #5877
  • 2002. november 30. 23:44