imádokélni

113835: majd inkább tartunk erről egy vitanapot egyszer. Vagy konferenciát. Az alapfogalmak tisztázása után konszenzus, sajtóebéd, majd csapatépítő túlélőtúra az őserdőben.

113834: ach, na tényleg befejeztem, mert nem _akarjátok_ megérteni, amit mondok, így nincs is értelme folytatni.

113833: "sokkal rendezettebb, jól szituáltabb, csak az olvasásról szóló élet"
Oké, de ez meg megint valami olyan, ami nincs. De most mondtam el ezt utoljára. :)

113830: részemről csak annyit mondtam más szavakkal, hogy aki csak olvas, és nem él, az nem is szerez igazi tapasztalatot az életben. Szal ha el kéne mennem egy dzsungelbe egy hónapra, nem hiszem, hogy a mélyen olvasott, ám semmit nem tapasztalt embert vinném el, mert az első egy méteren elakadnánk, mert lehet hogy felsorolná az ott élő összes állatfajt a várható életkorukkal és hogy milyen sebességre képesek, de az első gödörben kitörné a lábát. Nyilván kávéházi beszélgetésre az olvasott az alkalmasabb, csak ez egy kicsi szelete a világnak, és még olyan sok van, ami érdekes, és semmi köze a könyvekhez (pl. tök jó jetskizni, autóval száguldozni, biliárdozni, utazni, koktéloztani egy tengerparti bárban, vízibiciklizni stb.). De valamiért egyesek : ) szeretik úgy érteni, mintha én a teljes falas könyvespolcommal a könyvek ellen ágálnék (már máskor is volt ilyen), amit nem értek. Sztem a gyerekkorom pl. sokkal gazdagabb lett így, hogy amellett, hogy iszonyat sokat olvastam, mindenfélét sportoltam, egy raklap versenyt megnyertem (erről is volt már persze szó), szépkiejtésit és helyesírásit (ami nyilván a sok olvasástól volt) éppúgy, mint matekot, rajzot, technikát és mindenféle sportversenyeket, és csináltam egy csomó minden mást is, például randalíroztam a lakótelepen. Jelen életemet az összes akár rossz, akár csak necces tapasztalatommal egy pillanatra nem cserélném el egy sokkal rendezettebb, jól szituáltabb, csak az olvasásról szóló élettel. És most magyaráztam el utoljára : ) Asszem nem kevés fantáziával bírok, és nyilván ennek az olvasás IS oka, de azért a tapasztalások ugyanannyira hozzájárulnak...

113830: Hát, csak az vele a baj, hogy én pl. elég hamar rákaptam az olyan című könyvek keresgélésére és olvasására, mint pl. Száz év magány, A hang és a téboly, Míg fekszem kiterítve, stb. : )))

113830: és az orrodat is tusztíccsa : )

Kicsit elvesztettem mar a fonalat. Most az a kerdes, hogy ki mitol mennyire boldog, vagy hogy kinek mennyire izgalmas az elete, es hogy unalmas-e annak az elete, aki nem olvas?
Szerintem az olvasas serkenti a fantaziat, arnyalja a gondolkodasunkat, elosegiti az empatia kialakulasat, es gazdagabba teszi elmenyeink feldolgozasat. Es noveli a kalandvagyat is. ; )

113802: majd erre élőben mondok valamit, csak emlékeztess, ha elfejteném : )

113823: szivecske

113826: : )

113824:
"Amikor én még fiatal voltam,
nagy hóhányó és rosszcsont,
hajtott a pia a lányok után,
mint zöldfülű Szent Ágostont,
Szent Ágostont.
Szentek közt rég szent lett ő.
Az leszek én is, az bizony.
Hé, Mama, seggre ne ess ettő'!"

113823: de ha még magasabb szintre megyünk, még másik ember SEM KELL a boldogsághoz feltétlenül. (persze nem árt : )

113783: viszont most olvastam, h Einsteinnek egész aktív fiatalkora volt. csajozott meg minden, és nem is volt jó tanuló : ))))

113810: Látod, Boga, érted te, mit akarok mondani : )
és nem csak a másik embert nem, hanem egy csomó mindent se.

Boldogság témakörében olvassátok el... Ja nem, ez így paradoxon... Akkor ne olvassátok el, hiszen ez csak irodalom..., szóval tehát akkor semmiképpen se olvassátok el Kosztolányi Dezső Boldogság c. novelláját.
:) :)

113818: szivecske
bakáts teret holnap megnézem!!! :-)

(boldogsag temakorben ajanlom a gyerekarc kiallitast a bakats teren a templom korul. ma akadtunk bele veletlenul...egy-ket rajz eccceruen frenetikus)

113813: :-)) oké

yo!reggelt! itt astana!
nem hiszem, hogy kimondhato az, hogy vagy a konyv, vagy a zene, vagy a penz vagy akarmi egyedul kepes lenne a boldogsagot adni.
egy kis szerelem, egy kis zene, egy kis penz, egy kis olvasas stb(mindenki helyettesitse be, mi a fontos) adja egyutt azt a kepet, amit boldogsagnak nevezhetunk.
...ertem en kb ezt a boldogsagon...

113812: rendben (de én nem mondtam, hogy az élet nagy kérdéseire a könyvekben kellene válaszokat keresni)

amúgy értem, mit mondasz, de nem olyan kérdésekre gondoltam

113814: de nem személyesek

113812: Attol fugg, hogy milyen konyv. A szepirodalom altalaban nem. De nem is azert olvassak. Viszont van egy jo par konyv, amiben vannak valaszok.

113806: Mondom, Bogi, irj a kesztolcieknek, ok tutira tudjak a valaszt. Anno a telepost rejtelyt is tok jol kideritetted...

113805: a zene inkább. : ) de komolyra fordítva: igen, a könyvek nagyon fontosak, de az elmúlt 1-2 évben arra jöttem rá, hogy nem könyvekből akarok válaszokat keresni, mert nem tudnak olyanokat adni. és nem is volt kedvem olvasni, huzamoswabb ideig nem is akaródzott egyetlen könyvet sem a kezembe venni. (ez szerencsére már elmúlt.)

113806: én sem emlékszem külön tapétaboltra

113808: ?
(ha csak nem arra gondolsz, hogy ha: nem vagy jóban önmagaddal, nincs rendben az énképed, nem szereted önmagadat, akkor a másik embert se tudod szeretni - szóval, ha nem erre gondolsz, akkor nem értelek...)

113807: hát ez az,... hogy kezdem én is azt hinni, hogy nem is volt ilyen :-)

113805: a saját magunk szeretete leginkább

113806: volt egyáltalán ilyen? én tökre nem emlékszem, azért is nem szólta, semmit