imádokélni

Szerintem így vagyunk jók, ahogy vagyunk : )
Mármint asszem elég öreg vagyok már ahhoz (és ti is), hogy nagyjából beállt az életünk, szerintem az egészséges szintre az "élés" és a többi közé (azért írok többit, mert ez ugye kinek mi).
Nekem speciel ez a társaság (legfőképpen Juan, még az elején, mert őt ismertem az elsők közt) sokat motivált abban, hogy kiszakadjak abból a szellemi letargiából, amit a főiskolás banda jelentett. Mondhatjuk úgy is, ha patetikus akarok lenni, hogy felnyílt a szemem és azóta megtaláltam azokat a dolgokat, amelyek érdekelnek a hétköznapi élet nehézségei mellett (fotó, dokumentumfilmek, építészet, stb). Nyilván ehhez az is kellett, hogy kellő önbizalommal és olyan társasággal rendelkezzem, hogy nyugodtan mondhassak olyat, hogy én pl nem szeretem Almodóvart, mert nem leszek leugatva azzal, hogy persze, mert te nem érted a művészetet, hanem mindenki tudomásul veszi, hogy ez van és kész.

113744: igen : )
utána jutott eszembe, hogy persze, hogy neked is
szívecske

113739: Es nekem miert nem???? ; (

Mondjuk en a Muvesz moziban ucsorgest nem igazan ereztem elitizmusnak, vagy sznobizmusnak. Sot, lelkiismeretfurdalasom volt, hogy ahelyett, hogy a zoldgorenyben (matek gyakolro feladatsor az erettsegire) csinalnam meg az osszes tesztfeladatot negy even keresztul, mint az uberjotanulo osztalytarsaim, en a moziban, szinhazban logtam, szorakoztam, es elblicceltem a leheto legtobb kotelezo olvasmanyt, vagy latin memoritert.

113741: ja, akkor tudom : )

113740: kösz : )
de hogy kell?
szívecske

113739: szivecske

113737: én most rajzolnék neked szívecskét, csak nemtom, hogy kell : )
meg Orsinak is : )

113737: sztem tudjátok ti, hogy értem : ) sok ember, aki nagy tudást szerzett pusztán könyvekből (ott van pl. Kant), már akkor bajba kerül, ha egy csekket kell befizetni. És nyilván aki csak "él", az meg kevésbé fogja árnyaltan látni a morális kérdéseket stb. Középen van az igazság, mint mindig.

113736: hát ez az. én pl. elfelejtettem. Ez mondjuk nem teljesen igaz, hogy az életről szóló tudás így meg úgy. Mindenfajta tudás az életről szóló tudás, szerintem. Dosztojevszkij nélkül biztosan kevesebbet tudnék az életről. (Bogi, most légyszi egy piros szívecskét nekem, oké?)

113733: a nagy tudásfelhalmozásban az szokott lenni a baj, hogy az ember elfelejt élni... szóval iszonyú jó pl. olvasni, de ha valaki csak olvas, akkor az életről szóló tudása nem sokkal lesz több, mint egy igen kulturált számítógépnek ; )

: )

113709: összekeverte valaki? nem látok ilyet : )

Én meg pont fordított utat jártam be, mint az Ofi meg a Birka. Ugyanis kb. 23 éves koromig, vagy még tovább az elitkultúrán kívül semmi más nem érdekelt. Aztán rájöttem, hogy azon kívül is vannak értékek, úgyhogy én meg abban igyekszem bepótolni a lemaradásaimat. És pl. tökre frusztrál, hogy a scifi-t mint műfajt egyáltalán nem ismerem, és a mindenféle elektronikus zenei irányzatokban is csak úgy puhatolózok. Valamint ugyanez mondható el a sztori-alapú filmekről, amiket elitfilmművészetsznob koromban igen lenéztem. (Ami persze nem jelenti azt, hogy minderről az egészről irodalom vagy a filmművészet tehet.)
Ja, és én pl. rendkívül le is néztem mondjuk úgy 10 éve a kulturálatlanokat, így lehet, hogy Ofit vagy a Birkát anno nagy bunkónak tartottam volna, miközben én egyáltalán nem éreztem ám jól magamat a nagy tudásfelhalmozásban (hol van az már), hiszen ugye egy olyan életben, ahol az ember folyton remekművekkel igyekszik körülvenni magát, valahogy elkezdi magát azokhoz (meg a nagy géniuszokhoz) viszonyítani, és szépen rájön, hogy azokhoz képest nincs sehol (pedig hogy szeretné!), és így kialakul egy folyamatos rossz közérzet meg komplexus benne.
Szóval ezt csak azért írom, hogy nehogy az Ofi pl. emiatt érezze magát szarul.
Mert az ellenpéldában lenni is szar volt, magyarul. :)

113714: Ugyan, nem kell mentegetoznod, sot! A masik veglet sem szerencses. En pont ugy erzem, hogy 16 eves korom ota beindult egy retrograd folyamat, akkor sokkal izgalmasabb dolgok foglalkoztattak, mint most, es ugy ereztem, a terem is megvolt az onmegvalositasra, es nem ereztem azokat a korlatokat, amiket most.
Amugy meg a tancba iszonyu sok idot es energiat kell belerakni, es biztos nem bantad meg, hogy errol szolt az eleted. Filmeket nezni, es klasszikusokat olvasni barmikor lehet, nem maradtal le semmirol. Tancolni meg konnyebb fiatalon.
En nem tudom, hogy ha nem abban a kozegben nottem volna fel, amiben, akkor mennyire lenne mas az erdeklodesi korom, szeretnem azt hinni, hogy magamtol kattantam ra azokra a temakra, amikre. De persze elso gimiben a negyedikesekkel logtam vegig, aztan egy ev kulfold, ami szinten meghatarozo volt az eletemben. Washington DC-ben is egybol azt art mozik voltak az elso kipecezett celpont, es be lehetett ugy menni reggel,hogy az ember egesz nap atult a masik vetitoterembe. Ott neztem meg kb szazszor a "Les Enfants du Paradis"-t, asszem ez a film volt ram eletemben a legnagyobb hatassal, es pont tegnap erkezett meg a Netflixrol, mert Boldi tai chi-zese erre emlekeztetett. (Van benne egy pantomimezo Pierrot)

113714: : )))
Sztem nem kell szégyenkezni emiatt, hiszen amit nem ismersz, az nem is hiányozhat. És igaza van 10-nek a vidékkel, hiszen nyilván millióan vannak, akinek fogalmuk nincs a művész mozi létezéséről, és ez semmit nem mond róluk. Részemről ebben az volt a spec., hogy ugye Fehérvár extra közel van, már ami a vidéki városokat illeti, és mondjuk 12 éves koromtól Pestre jártam vásárolni, másrészt mivel alternatív voltam, nyilván jobban ismertem az alternatív kultúrát (szórakozóhelyek, filmek, boltok [pl. Stb, aki még emlékszik rá]), ráadásul 15-16 évesen 4 szakma jött szóba mint vágy a jövőre nézve: operatőr, filmrendező, divattervező, belsőépítész, szóval nyilván jobban odafigyeltem ezekre, aztán meg 19 évesen újságíró lettem, és saját ifjúsági-kulturális rovatom volt, szal szakmai ártalom is volt, csak már sokat felejtettem. Aztán én is voltam egyszerűbb emberekkel körülvéve (na akkor a tánc is megvolt : )), és jóval populárisabb filmeket néztem, sokkal kevesebbet olvastam, és abban az időszakban talán egyszer sem voltam moziban (ellenben tilost meg civilt hallgattam). Szóval baromira meghatározza a környezet azt, hogy mi jut el az emberhez, nyilván bizonyos dolgok pótolhatók utólag, egy csomó minden meg nem. Ez van : )
(és meg kell tanulnom 10 ujjal gépelni, mert ez a klaviatúra rá akar kényszeríteni)

Ez milyen cegtortenet mar:
1968-ban a JÓSZERENCSÉT MGTSZ kihasználva a gazdaságpolitika nyújtotta lehetőségeket létrehozta Magyarország első tapétagyártó üzemét. A vállalat monopolhelyzetet élvezett a piacon. A forgalom ugrásszerűen növekedett és ennek eredményeként jelentős nyereség képződött, amelyet az üzem folyamatos fejlesztésére használtak fel.
[bla-bla-bla]
Ezeken az oldalakon részletes leírást adunk Önnek, hogyan érheti el üzemünk székhelyét: HUN-2518 ___Leányvár, Vaskapu puszta.____
Milyen egy cim!

113728: Volt olyan cégnév is, hogy Novotréd és ki ne emlekezne a Felkínálom (gazadasági hasznosításra) cimu televizios innovacios magazinmusorra, Pomezansky Goyrgy musorvezetesevel. : ) Tiz eves koromban ez volt az egyik kedvenc musorom...
Ezt pl szivesen elolvasnam, de tele van koczkas karakterekkel a hosszu ekezetek helyen. : (
http://www.zoldujsag.hu/1_16/b11.htm

Volt/van Bétex is:
BÉTEX - Függöny, szőnyeg, lakástextil, bútorszövet - dekoranyag, ágynemű, lepedő, törölköző, ágytakaró, asztalterítő, függönykellék

113715: Tapétex. ; )
Csak a márkanév jut eszembe: Kesztölci tapéta
(Meg ilyen hulye reklamszlogenek, hogy a Texért és a Rovoltex, ezt ilyen raolvasasosan ismetelgettek, szubliminalisan suttogták)

113701: persze. :-)

113714: Én meg elmondhatom kb ugyanezt, csak én nem táncoltam és nem vendéglátóipari főiskolára jártam (azaz de, jártam oda is...). Sztem mi ketten Esztivel későn érő típusok vagyunk : ))) Engem egy csomó minden nem érintett meg tizenéves koromban (kb 23 évese kezdtem el Kispált hallgatni), ráadásul a Művész mozi kínálata rendszerint nem találkozik az ízlésemmel, valószínűleg azért, mert nagyon történet-vezérelt vagyok, minél valóságosabbnak tűnik, annál jobban tetszik (pl ezért az egyik kedvenc filmem A gyűlölet).
Sokszor jutott eszembe, hogy jajj, én egy csomó klasszikust nem olvastam ésatöbbi ésatöbbi, de aztán rájöttem, hogy egyszerűen nekem más ízlésem van (pl a Tate Modern nekem maga volt a kánaán)

az a durva, hogy anyám se emlékszik, azt mondta, hogy tudja, hogy mire gondolok, de nem jut eszébe: )

Most tudtam meg, hogy az Ápisz a lakosság papíráru igényeit elégítette ki, a Piért meg a vállalatokét. De a tapétabolt még mindig nincs meg, pedig már a retro oldalakat bújom... :o)

113721: nem, azok párhuzamosan futottak

113719: de lehet, hogy a piért mégis inkább az ápisz utóda volt: (

ne idegelj Trészi, mondd meg a frankót inkább :-)

113717: akkor:
mit? hol? miért?
megmondja most a
PIÉRT.

113716: az fonál volt.

113716: NEM!!!