imádokélni

113893: Nem is értem ezt az egészet, én végigolvastam a gyerekkoromat (anyám volt, hogy sírva fakadt, amikor minden oszlopnál meg kellett állni és elolvasni mindent, ami rajta van) most meg élek rendesen, bár már kevesebbet olvasok, sajnos.
Ne haragudj, Zsuzsi, de ha nekem fáj valami, akkor pont szarom le, hogy mi az eredete, első sorban azt szeretném, hogy elmúljon. Sőt, én azt mondom, hogy a túlzásba vitt olvasás az nemhogy javítana az érzelmek megélésén, hanem kifejezetten ront rajta és _semmiképp_ nem lehet referencia. HOgy a picsába volna, amikor nálam sokkan szebben és szellemesebben és csak ezzel foglalkozva leírják, milyen a szerelem, akkor, ha ez a tétel, azt fogom hajkurászni, valószínűleg elmenve az igazi szerelem mellett. Az érzelem az _első_ fokú tapasztalás és szerintem tökmindegy, mennyit olvasok róla. Ez pont olyan, mint ha valaki a pornóra azt hiszi, hogy az a szex (és majd a gyerekeidnél erre kell odafigyelned, az tuti : ))))

113893: de érzésben mennyiben lesz más attól, hogy izom vagy ízületi? Mármint hogy persze másmilyen a két fájdalom, de akkor is más, ha nem tudod, mitől van, nem oszt, nem szoroz semmit ez a tudásod.
Valóban tanuljuk az érzelmeket, de nem könyvekből. Sokkal inkább mintákból, amiket látunk.
Eldugdosni nem fogom, de kizavarni az udvarra, azt igen. Mint ahogy könyvet is fogok a kezébe adni, ha csak fára mászni akar. Erről szól a nevelés. Meg sztem a talpraesettség nagyon fontos, és egyre fontosabb, mert nagy a verseny.

113892: Igen, olyan barkacs modon vannak benne osszetakolva dolgok, hogy ha kiszednek valamit, csuszik az egesz. Biztos beleraktak ezer oldalba, aztan most jol nem tudjak kiszedni. De ezt csak a rosszindulatom mondja, mert amit eddig megprobaltak benne kijavitani, az egy csomoszor nem sikerult.

113888: Nyilvan vannak lehetetlen, nyapic alakok, akik sehol, semmilyen korulmenyek kozott nem talaljak fel magukat, de ez nem attol van, mert tul sokat olvastak. Ha nem olvastak volna semmit, akkor sem lennenek talalekonyabbak, vagy talpraesettebbek.
Igen, szerintem mashogy erzem a fajdalmat, ha olvasok rola, meg tudom kulonboztetni, hogy izom, izuleti, vagy idegi eredetu, atmeneti, vagy kronikus, es utananezhetek, hogy hanyfele gyogymodja van. Es igen, szerintem az erzelmek egy reszet, es az atelesuket tanuljuk. Tobbek kozott konyvekbol.
De eredetileg mintha onnan indult volna az egesz, hogy szeretnem-e, ha a gyerekeim annyit olvasnanak mint en, vagy eljenek inkabb helyette. En csak annyit mondtam, hogy a ketto nem zarja ki egymast. Nyilvan masszon inkabb fara, de ha nem akar, nem fogom eroltetni. Alkati dolog. De ha mondjuk nyamnyila konyvmoly lesz, akkor nem fogom elole eldugdosni a konyveket, hogy tanuljon inkabb elni. Olvasson. Inkabb feltenem a videojatekok es a teve meg mindenfele elektromos kutyuk agybutito, lelekolo hatasatol. Szerintem annak a veszelye, hogy nem fognak "eleget" olvasni, sokkal nagyobb, mint az, hogy tul sokat.

113890: mármint ők _nem tudják_, hogy kell kiszedni? ööö : )

Zsuzsi korábbi kérdésére meg: sztem aki sokat olvas, de keveset tapasztal, annak jóval unalmasabb az élete, mint aki keveset olvas, de sokat tapasztal. Hogy melyik értékesebb vagy boldogabb, ahhoz meg kéne nézni őket, így nem lehet megmondani, de azért mégiscsak izgibb pl. utazgatni, mint feküdni és olvasni, bármilyen izgalmas is a könyv. De utazni se lehet mindig, így tök jó olvasni, de pótolni nem pótolja. És persze izgalom se kell mindig, jó a nyugalom is.

113889: sztem Zsuzsi arra gondolt, hogy minderre a wiwesek nem hajlandók

113883: már miért lenne admin joga a spellnek az iwiw hez?

113886: És máshogy fáj a lábad, ha olvastál róla? jobban fáj, ha valakit elvesztesz, mint aki soha nem olvasott veszteségről? Tisztában vagy vele, hogy most azt állítod, hogy az olvasott emberek érzelmei magasabb szintűek?

113882: ez sztem konkrétan nem igaz, és a belinkelt cikk is ezt bizonyítja. Rengeteg különféle embert ismerek, és azt kell mondjam, a problémamegoldó képesség nem áll különösebb korrelációban az olvasottsággal, ugyanis a tanultakat tudni kell használni is. Mint ahogy a legtöbb előítéletnek van némi alapja, úgy annak is, hogy miért tartják sokszor teljesen elcseszett embereknek a bölcsészeket, holott magam is ismerek roppant talpraesetteket ugye. A legjobb példa erre a Beszélő, ahol sztem olvasottságban öt ember hússzal ér fel, de ha nem kapna egy raklap támogatást, már rég lehúzhatta volna a rolót, mert fingja nincs senkinek ahhoz, hogy kéne gyakorlatilag csinálni a lapot. De ezeket az embereket én nagyon tisztelem és szeretem ám, ettől még élhetetlen banda : ) És közben biztos vagyok benne, ha mondjuk az autószerelőmet letennénk a dzsungelben, mindannyiunkat túlélne.
Ofinak ugyanaz, mint Trészinek: nem arról van szó, hogy egy edzőnek überfaszának kell lennie abban, amit tanít, de meg kell tapasztalnia azt a dolgot, még ha csetlik-botlik is. Kategóriaszinten egy versenytáncos és egy falábú, de táncoló ember között kisebb a különbség, mint a falábú és a között, aki még nem is próbált táncolni.
Mityónak: sztem nehéz vitatkozni a tapasztalat elsőbbségével, hiszen rengeteg analfabéta ember él a világon, akik mégis funkcionálnak, családot, gyereket vállalnak, dolgoznak, szórakoznak. Tehát olvasás nélkül simán lehet élni, és azt se gondolom, hogy ne lehetne minőségi életet élni. Ettől még az olvasás jó és hasznos (Dalmival értek egyet), csak az értelmiségiek hajlamosak túlértékelni a szerepét, és azt hinni, feltétlenül szükséges a helyes döntéshozáshoz pl., pedig ha jól tudom, Amerikában az esküdtségnek nem feltétele az olvasottság, aztán mégis életekről döntenek.
Mityo, nem azt mondtam, hogy aki valamit nem tapasztalt meg, az totálisan kussoljon, csak azt, hogy nekem hitelesebb lesz valaki véleménye, aki megtapasztalt valamit, mint azé, aki ugyanazt csak olvasta. Nyilván vannak törvények, és a bírónak tényleg az a dolga, hogy az adott tettet megfelelően besorolja egy büntetőjogi kategória alá, tök mindegy, egyébként szíve szerint erről mit gondol vagy tapasztalt, sőt itt helyesebb is, ha nem tapasztalata meg, mert akkor elfogult ugye.
Szóval azt gondolom, hogy a bölcsészértelmiségiek jellemzően nagyon magas lóról néznek azokra, akik nem olvasottak, holott igen gyakran előfordul, hogy a tizedét keresik, és semmi hasznot nem hajtanak a világnak : ) Nem azt mondom, hogy mindenki ilyen, de azért nem is ritka.
Amikor olvasunk, sokszor mások tapasztalatait olvasunk, és bár roppant szép tud lenni egy finom kajáról készült kép, és összefut az ember szájában a nyál, mégse ér annyit, mint ugyanazt megenni. De nyilván nem ehetünk napjában százszor, de megnézhetünk 100 képet, és az olvasás erre is jó, mert nem tudunk mindent megtapasztalni. De azért amit lehet, azt inkább tapasztalni kell, mint olvasni róla, ennyi. Vagy hozzáolvasni a tapasztaláshoz. Azokra gondoltam konkrétan, akiket könyvembereknek hívnak, akit nem lehet kirángatni a lakásból, mert kizárólag olvasni hajlandó, és közben persze lenézi azt, aki nem tudja, ki az a Thomas Mann. csak ugye ezek az emberek nem kerülnek olyan helyzetbe, ahol bebizonyosodna, hogy van vagy ezer dolog, amiben az illető szerzőt nem ismerő ember jobb nála.

113858: "ha soha nem lettem volna szerelmes, olvashatnám én Flaubert-et, attól még nem tudnám meg, milyen az."
Szerintem mashogy szerelmesek azok, akik olvastak rola. Mas a referencia-rendszeruk.

Ezen gondolkozom, hogy miben több az, aki sokat olvas, és arra jutottam, hogy az, hogy valaki sok irodalmat olvas, az csak belső örömet szerez ezzel magának, de a világ dolgaival való megbirkózásban nem biztosít ezzel magának számottevő előnyt. Inkább csak szélesebb látóköre lesz, de még ez sem feltétlenül igaz, mert pl. aki egy csomó dokumentumfilmet megnéz meg sokat internetezik vagy egy csomót utazik pl, annak is elég széles a látóköre és megismeri a világot. Olvasni leginkább azért kell, mert jó, és nem azért, mert hasznos : )

113882: ez mondjuk tökre nem így van, mert én ismerek több olyan embert is, aki érettségi óta nem olvasott egy sor irodalmat sem, és mégis nagyon talpraesetten boldogul a világban és komplex módon képes gondolkozni az élet dolgairól. (Újságot mondjuk olvas).

113881: Nem azert maradt ott, mert varnak az atkattinto ugyfelre, hanem mert 1) nem tudjak, hogy kell kiszedni 2) nem akarjak kiszedni 3) lustak 4) nem veszik eszre 5) le van kotve a kapacitasuk.

Szerintem ha van ket ember, az egyik szokott olvasni, a masik nem, akkor az, amelyik szokott, az komplexebb modon tudja megkozeliteni azokat a problemakat is, amikkel elotte nem szembesult, es nagyobb a valoszinusege, hogy meg tud veluk birkozni (pl a dzsungelben), mint az, aki nem olvas.

más:
Az mennyire vicces, hogy a teljesen magyar nyelvű wiw alján még mindig ott van a "Translation by: E-Spell" reklám?
Továbbá, hány új ügyfelet szerezhetnek ebből az átkattintásból? 0,3-et? Lécci, kérdezd meg, Orsi!

113879: hát igen, ezt a kérdést is ideje volt feltenni :) :) :) Addig maradjunk annál, hogy a könyv egy egyszerű adathordozó.

De konyorgom, szepirodalomrol van szo? Vagy ismeretterjesztesrol?
A szepirodalmat nem azert olvassak, mert meg akarjak tudni, hogy milyen az adott kor, vagy vagy az adott helyzet.

113858: amúgy van abban igazság, amit mondasz, de szerintem egyik sem "elsőbb" a másiknál, nem lehet felállítani ilyen rangsort. (Egy történet film- és könyvváltozatát sem értelmes összehasonlítani.) Egyik sem pótolja a másikat, hanem inkább egymást támogatják. Ha egy témában van tapasztalásod egy könyvről, akkor, ha hasonló valós helyzetben találod magad, már nem vagy felkészületlen. Nyilván nem lesz annyira (jó vagy rossz értelemben) sokkoló a tapasztalás élménye.

113858: a papos példa kicsit sántít, mivel a papok nem azt akarják elérni, hogy egy anyának személy szerint jó legyen az abortusz, hanem egy hitre alapuló vallás törvényeit képviselik azok számára, akik ezt érvényesnek tekintik magukra. Ehhez pedig nem szükséges személyes tapasztalat vagy érintettség.
Egy bírónak, aki mondjuk egy sorozatgyilkos felett ítélkezik, sem szükséges átélni ezeket az élményeket ahhoz, hogy lehetőleg korrekt ítéletet hozzon, szóval nem kell lennie sem gyilkosnak, sem pedig halottnak.

113870: egyébként van egy táncedző, akinek a kezei közül csupa nyerő páros kerül ki. tőle órázik egy csomó világ és európa bajnok páros. múltkor táncoltam ezzel a pasassal buliban, és nem találta el a zenét. az elsőnél azt hittem, véletlen, vagy csak "rossz" a szám. aztán a következőnél uez. azóta láttam párszor táncolni, és egyszerűen nem hallja a zenét. eszméletlen.

En mar csak azt nem ertem, hogy ki volt az, aki azt mondja, hogy a konyvek helyettesithetik a fizikai elmenyeket. Szoval hogy kivel is vitatkozol.
Meg azt a logikai bukfencet sem, hogy aki sokat olvas, az kevesebbet el. Vannak olyanok, akik mindkettobol tulteljesitik az atlagot, es vannak (ok a tobbseg) akik nem olvasnak, de nem is csinalnak semmi erdemlegeset.

az mondjuk vicces, amit Igor beírt az üzenőfalra:
"Ha egy évvel ezelőtt 1000 dollárnyi Nortel részvényt vettél volna, most 49 dollárod lenne. Ha Enront, akkor 16. Ha az 1000 dollárból WorldComot vettél volna, most kevesebb, mint 5 dollárod lenne. Ha United Airlines-ból vettél volna, most semmid sem lenne. Ha viszont 1000 dollárnyi sört vettél volna és az üres dobozokat visszavitted volna, most 214 dollárod lenne. Vagyis most a legjobb befektetés az ivás."

113871: a jobban az pusztán fokozati különbség ugye : )

ezt már sztem belinkeltem valahova, de akkor most újra: http://www.fn.hu/munkaeropiac/20080218/kozepes_tanulok_sikeresebbek/

113870: ezt nem tudom, de feltehető, hogy Darnyi Tamás jobban tudott úszni, mint Széchy Tamás, ugyanakkor az úszáshoz mégiscsak az utóbbi értett jobban: ))

113869: te hallottál olyan úszóedzőről, aki nem tudott úszni? én nem bíznám rá a gyerekem

113868: ezzel együtt lehet, hogy én mégis jobban értek hozzá (erre még jobb példa az úszóedző, aki nem tud úszni).

113865: csak ahhoz pár embernek már kellett ám tudni gitározni a gyakorlatban, hogy te elolvashasd ezt könyvben...

113858: nem mintha ezzel bárki is vitatkozott volna. :)