Jótéteményt nem bántam meg soha,
S most sem fogom: mert hű társak
között,
Kik együtt töltik éltök napjait,
S közös barátság jármát
húzza szívök,
Okvetlen arczvonal, szellem, szokás
Hasonszerü arányban állanak:
Ezért hiszem, hogy jó Antonio,
Mint hitvesem szivtől szakadt fele,
Hozzá hasonló. És, ha ez való,
Minő kevés, mit eddig áldozám,
Kiáltva lelkem hű
képmáslatát
Pokol-kegyetlen üldözés alól!