5850: Aszongya:
Flann O’Brien (eredetileg Brian O’Nolan,
de ismétlem magam, 1911-1966) ír
író (nem szuper?) müvei: At
Swim-Two-Birds, 1939; An Béal Bocht/The Poor
Mouth, 1941; The Hard Life, 1961; The Dalkey Archives,
1964; The Third Policeman, 1940/1967. Ez utóbbi
kettö mintha magyarul is megjelent volna
(Európa? – csak tippelni tudok).
Mivel szerzö (illetve ami nekem belöle
megmaradt) jelenleg Pesten tartózkodik, csak
wikipediára, meg nagyon véges
memóriámra támaszkodva a
következöket:
Er ist als einzigartiger Schöpfer bizarrer
Charaktere, als Meister des Wortspiels und nicht
zuletzt als zutiefst irischer Autor in die
Literaturgeschichte eingegangen. Zentrale Themen
seiner Werke sind: irisches Leben, der Tod,
"wissenschaftliche" Theorien, Trunksucht und
Fahrräder (und besonders zu erwähnen: die
Schafe als Gegenstand molekularphysikalischer
Gedankenexperimente als Teil O'Brien'scher
Wissenschaftsparodie).
Más: az én kedvencem az „At
Swim-Two-Birds“, melyben az ifjú
író regényt készül írni
egy regényíróról, aki
meglehetösen cudarul bánik
regényének szereplöivel, mire ezek
túszul ejtik, és egy félreesö
helyen alaposan esküdtbiróság elé
állítják. Hogy német
fordítóját, Harry Rowohltot
idézzem: „Ki NE gondolna itt Pirandellora?
Például én.“
Az egyszerü ír nép pedig így
emlékezik meg róla: „Így
írt volna Joyce, ha nem lett volna olyan
végtelenül
tökkelütött.“ Joyce ennek
kapcsán pedig így: „Sajnos ez az, ami
teljesen elkerülte az emberek figyelmét az
Ulysses olvasásakor: hogy az egy vicces
könyv.“