Végigolvastam a Kyra Kyralinát...
...Meseszövése az van, de irreális,
ahogy állandóan csak szenved és senyved
a hős, és persze mindenki aljas geci vele
is és a címszereplő
nővérével is.
Romain Rollandnak persze megtetszett a mesés
Kelet, a vérbő erotika és a
dekadencia, no meg a fiúcska is...
A történetnek az a szakasza, amikor az
apjukon bosszút akarnak állni, egészen
film noiros hangulatot megidéző
eseménysor, viszont a történet
legvégére már teljesen
nevetségesen hoz be újabb és
újabb, képtelen kalandokat. A
Veneuzelába ment libanoni lány esete
egészen el volt baszva. "Mert az én
lakodalmam Szelinával már holtbizonyos volt,
akárcsak szegénységünk..."
egy bekezdéssel később "Egy nap a
szomszédasszony azt a hír hozta, hogy egy
szép beirúti uracs jön, hogy
meglátogassa Szelinát, a jegyesemet, a
menyasszonyomat" Ezután levonja a
konzekvenciát, hogy "Az élet csupa
csalódás!"
Az utolsó X oldalt, amit még a
nővére megtalálása, de
eltiltása után ír, teljesen felesleges
volt szerintem megírnia. Dramaturgiai hibák
tömkelege az egész, szerintem ami megragadta
az akkori közönséget, az a
meseszövés, amivel nemigen lehetett Nyugaton
találkozni. Ezt a balkáni millieu-t viszont
Borisav Stankovic sokkal jobban ábrázolja a
Szilaj vér c. regényében.
Tegnap viszont egy kitűnő darabot
láttam a Max Reinhard Seminarosok
vizsgadarabjaként. Jon Fosse - Winter!
Na ez aztán ZSENIÁLIS! És itt van
igazán dekadencia, vérbő erotika,
kararzis, jellemek, szerepek, minden, ami kell!
Juteszembe, a színház topic hova tűnt?
Sehol sem találom, pedig minden zeg-zugot
átkutattam!