De ha leszállt néha ez a vastag, ólmos
köd, a kedvünkért szállt le
és nem a rajparancsnokok kedvéért. Ezt
én is megtanultam azon az őszön; s
azóta soha nem érzek pánikot
sűrű ködökben,
általános zűrzavarban,
világfelfordulások idején,
bombázott, sötét városokban
és vesztett háborúkban, hanem csak
zsebre vágom a kezem, és nyugodtan
ácsorgok egy helyben, az egekből
alábocsátott
ólomfüggönyök alatt. Ezt is tudni
kell, mert Szeredyvel például nemegyszer
ezzel a kitanult, ősi nyugalommal és
belső elégedettséggel eregettük
el fülünk mellett a hatalmasok ködbe
kiabált, fejvesztett vezényszavait.