irodalom

16731: én pl. imádtam/om a Pál utcai fiúkat, meg a Téli bereket... akkor most mi van? Amúgy sztem ez a kérdés is más az ifjúsági irodalom esetén, amikor nem feltétlen az esztétikai élvezet miatt olvasunk még, hanem az önformálódás, kalandkeresés, történetélvezet miatt.
Ismertem olyan kislányt, aki falta a Cooper-könyveket. És én is elolvstam néhányat. Sőt, Verne-t is elég sokat.

16733: azt nem tudom, azt túl kicsi koromban olvastam :)

16725: háát, inkább vitatkoni lenne kedvem ezen. Nem teljesen alaptalan talán, amit írsz, de szerintem azért nagyfokú leegyszerűsítés lenne így szemlélni az irodalmat. :-))) Főleg, hogy a Nobel-bizottságban bizonyára sok nő ülhet! :-)))

16731: nem úgy, mint a Tom Sawyert : )

16729: igen, a 48 korabeli
most itt? ma hadd ne tartsak irodalomórát! :-)))

16725: tényleg, a 100 év magányt én is inkább nőktől szoktam hallani, hogy a kedvenceik közé sorolják, most, hogy mondod :)

16728: Természetesen, akkor viszont még ma befejezem : )

16724: az akkori átlagnéző, mármint a '48 korabeli?
érdekelne, hogyan mutatod meg, hogy ez egy rossz dráma, és miért az :)

16727: maj kőcsönadod?

16722: A könyvet már majdnem, a cikket olvastam el, amikor írtam, sőt az odalinkelt cikket is (tehát kettőt). Magam nem tudnám megfogalmazni ilyen szakszerűen, csak annyit mondhatok: az Angst iszonyú jó könyv - nekem. Beletalált valamibe.
Azt meg már ne is említsem, hogy az összes kulthely benne van, mint a Piaf, meg a Bambi : )

16725: Büszkeség és balítélet...
:-D
esetleg Elfújta a szél? Anyegin?

Nekem meggyőződésemmé vált, hogy vannak bizonyos írók, akiket inkább a nők, vagy inkább a férfiak fogadnak be, nagymértékű különbözőségük okán. Én szorgalmasan belekezdtem a 100 év magányba is, meg mondjuk az Anna Kareninába is, de mindkettő kifogott rajtam, míg az általam ismert nők nagy része rajong ezen könyvekért, férfit kevesebbet hallok. Nyilván ez nem minden íróra/könyvre igaz, de azért vannak tipikus példák.

16723: mármint az általad írtak igazak, de nincs róla szó a darabban, ill. az akkori átlagnéző sem igen ismerte ilyen jól a történelmi összefüggéseket.

16721: 16720: az opera sztem is mindenképpen jót tett neki. És ugye van néhány igencsak népszerű dallam benne.
A történelmi hátteret ennyire nem bonyolítanám bele, mert erről a darabban szó sincs. 1848-ban sokkal inkább az idegen uralom elnyomását (Gertrúd) tekintették párhuzamnak, és Bánk bánt pedig hősnek, mivel leszámol az elnyomóval. Pedig ennél sokkal bonyolultabb Bánk jelleme és a magánéleti és közéleti szál keveredése. Bánk egyáltalán nem hős a mű végén, hanem önmagával megsahonlott ember, aki élete végéig lelkiismeretével küzd erkölcsi elveinek feladása és elkövetette bűnei miatt.

16718: mármint mit olvastál el? a cikket amit linkeltem, vagy a könyvet? :-)

16719: szerintem talán azért, mert éppen ez a Bánk-féle összeesküvés kényszerítette ki II. Endréből az Aranybullát, az ellenállási záradékkal együtt. Werbőczy később éppen erre (valamint a Szent Koronára) alapozva alkotta meg a nemesi állam jogalapját képező Tripartitumot, ami 1848-ig kvázialkotmányként szolgált. A forradalom kitörésekor a Nemzeti Színház ezt játszotta, és adott volt a történelmi áthallás. A Tripartitum vonal adta a szabad királyválasztás jogát, aminek alapján történt a detronizáció 1849-ben. És bár a szabadságharc elbukott, történelmünkbe büszke emlékként vonult be. De nem folytatom, mert túl hosszú lenne ez a beírás.

16719: Szerintem ez az a dráma, aminek nagyon jót tett, hogy opera lett belőle. Operának nagyon jó.

16716: én nem szertem a Bánk bánt, de legalább jól meg lehet rajta tanítani, hogy milyen a rosszul megírt tragédia. :-))) viszont azon meg érdekes morfondírozni, hogy miért lett ez "a nemzeti" drámánk. (Nem olyan bonyolultak az adható válaszok, de a diákokat szokta érdekelni ez a téma, meg ehhez kapcsolódva az irodalom, irodalmi élet mechanizmusai, a kanonizáció működése...)

16678: : ))) jajj, elolvastam, na mindegy - eddig tényleg jó.

16709: Nem tudom, én egy réges-régen volt barátnőm hatására olvastam elé a 100 év magányt, és alapjában véve lekötött meg elvoltam vele, tehát azt semmiképp se mondanám, hogy szenvedve olvastam végig, de igazából nem tudtam vele mit kezdeni, egzotikus érdekesség volt, egy számomra felfoghatatlan, távoli világ. Kb. a Termelési regény lehet ilyen Kolumbiában, mondjuk, ha egyáltalán eljutott oda bárhogyan.

16702: Pedig a Bánk bán jó. Csak persze dögnehéz is...

16704: Az, hogy katona vagyok, kb. nulla befolyással bír az olvasási szokásaimra, azért kösz.

16711: csatlakozom. Marquez bármi jöhet, nyulak jók, bár nekem a kedvenc Updike-tól a Párok.

16711: Marqueztől számomra a Száz év magány a csúcs, de a Szerelem kolera idején alig marad el tőle. Mondjuk, csak a célfotó döntött (szintén erős elfogultság).

16706: Téli berek tényleg nagyon jó!

16709: Azt gondolom, hogy én is nagyon szeretem mindkettőt! :-)) Marqueztől szinte mindegy mi, elolvasom (erős elfogultság), Updike-tól én is a Nyúl-regényeket szeretem, meg az Eastwicki boszorkányokat.

16704: Pola, mindig lenyűgöz, hogy te mikre nem emlékszel! Éppen tegnap olvastam ezt a fejezetet, és nagyon klassz volt. Illetve most olvastam az idézett tanulmányban erről a fejezetről, és ugye ezért is figyeltem rá nagyon.

Helló! Nagyon kedvelem a kolumbiai G.G. Marquez (Szerelem a kolera idején) és az amerikai Updike (Nyúl sorozat) könyveit. Mit gondoltok erről? Üdv.: Takács Szendrei Magdolna.

16707: Onegin Eugen?

16689: pedig nagyon jó költö-müfordító!