Némán álltak a kertben Trevis és
Anselm Abigail szobor tövében.
Az ápoló lassú mozdulattal egy fegyvert
emelt magasba
- Most véged, Trevis. Tudom, hogy te vagy a
felelős mindezért...
Kibiztosította a fegyvert és
célzott.
Hatalmas dörrenés és por.
A szobor apró szilánkokra robbant. Trevis
leengedte a lefűrészelt csövű
mordályt, és mosolygott...
Anselm teljesen meg volt zavarodva, de szinte nem
látott semmit.
Fentről helikopter hangjára lett
figyelmes.
-Na mi van, kedves Anselm, csak nem gondolta, hogy
ön gyorsabb nálam?
Fenntről fekete ruhás alakok suhantak
alá vékony drótköteleken.
Hang szólt:
- Hol van, Trevis?
- Ide jöjjön, Mr. M!
- Megvan a chip?
- Igen, itt van, a fiatalemberben. Ugye a
jutalmamról nem feledkezett meg?
- Fogja! - aktatáskát adott át -
Bár sokat késett...
- Kinyírták a segítőmet.
Egyedül kellett megkeresni.
- Értem. Na tűnés!
Halk, hangtompítós puffanás, Anselm
valami csípést érzett a
nyakánál, majd zsibbadást.
Elájult.
Trevis furcsa melankóliával
kisátált a kocsijához, egy
pillantást vetett a táskába, majd
elégedett mosollyal elhajtott dél
felé...
----------------------------------------------------
Szavazás és szereprészleteket
írjak, vagy megbeszélitek magatok?