szex/pornó

Gábor: az elhatározás szükséges, de nem elégséges feltétel.

olyan szempontbol dontes az "orokke",
hogy azert a legidealisabb idealkapcsolatban is van neha olyan,
hogy az ember legszivesebben fogna a fogkefejet, es elelepne,
mint legegyszerubb modszer. es meg is tenne, ha nem arrol lenne szo.
de lehet a nehezebb utat is valasztani, es egyutt megoldani a dolgot (most persze olyan problemakra gondolok, amiket meg lehet oldani egyutt, de sokszor feladjak az emberek).

Hűségesnek leginkább önmagunkhoz kell maradni sztem. Ha tehát az itmaradottnak úgy jobb, ha (még egy ideig) egyedül marad, tegye azt, mert így lesz hűséges. Ha máshogyan jobb neki, hát legyen úgy... A halott sem várhatná el, hogy más legyen, mint önmaga.
Meg aztán, néha arra gondolok, ez a tér - idő dolog sem olyan egyértelmű. A "halottak" is élnek - mondjuk bennünk.

Sziasztok.
bekapcsolódnék a vitákba:) totaál: 1/1
És szerintem az "örökké" kizárólag elhatározás kérdése abból a szempontból, hogy ha nem határozzuk el, akkor biztos nem megy. Akinek a szemében érték a mindörökké, az ha meg is tetszik neki valaki, megpróbálja nem felrúgni az öröknek tervezettet.

de hogy volt ezzel a lánnyal Csill?
nem pontosan értem az utolsó mondatodat

csill, ez nagyon tiszteletremelto, de a hat ev egyedult azert kicsit onsanyargatanak tartom, bar ugye vannak, akiknek nem esik nehezere....

Azt gondolom, Peti, erre nincs recept. Én újrakeresősnek képzelném magamat, d van, aki nem. Meg olyan is, aki pl. elhatározta, hogy nem marad MAJD egyedül, de előbb felneveli a gyerekeit. Persze az ilyenek végül talán mégis inkább egyedül maradnak. De nekik talán erre is van szükségük.

nemcsak az önismeretben
hanem a másik nem megismerésében döntő szerepe van
sztem
sztem az igazi elvesztése után is jöhet igazi
mert az igazi nem a személyre vonatkozik, hanem az érzésre, a kapcsolatra
(ez most először jutott eszembe)

Mi van akkor, ha az egyikük(ünk) meghal? mondjuk senem fiatal se nem idős korban ... mondjuk 40 körül ... Akkor ha az életbenmaradt nem házasodik többet, akkor hűséges, vagy komplett idióta? Vagy ... ez is "csak" érzés dolog, és nem döntés?

Levrobbal és Zsófikával szintetizálva egyetértek! :)
ismerek olyat, aki tudja, ki kell neki. egy kapcsolata volt korábban, nem volt jó, de nem is ő választotta, csak hagyta, 4 évig, aztán vagy 6 év egyedüllét, és eljött az igazi. addig nem mozdult. még kicsire is csak egyszer. önismeret, önkontroll, tartás - vagy csak a hízelgő önámítás hiánya.... 25 éves múlt.

A tapasztalatnak nem az önismeretben van szerepe? (Rob dr. is ezt kérdezte).

gondolkozom, gondolkozom
és mégis inkább affelé hajlok, hogy a tapasztalat sokat segít abban, hogy az "örökkel" v. "tartóssal" v."hosszútávúval" könnyebben és gördülékenyebben menjenek a dolgok
nem a kezdeti eufóriára gondolok, hanem amikor már gyerkőcök meg minden
és valóban jó esetben nem döntés kérdése a zigazi, hanem érzed...
no és hát az a pillanat...

nem hiszem, hogy elhatározás kérdése az "örökké" dolog. talán valahogy egészen másképpen működik, csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy elérjék, azt hiszem. (bocsánat, még nem olvastam vissza mindent, csak nem állhattam meg...)

na, befogadas egy uj kozossegbe, egy uj csalad alapitasa utjan, ezt akartam mondani.

apropo holtomiglan: jelent meg mast is, bar ez individualista korunkban lehet, hogy teljesen marginalis,
de regebben az a jelentosege is megvolt, hogy a kozosseg/csalad elott "legalizaljuk" a kapcsolatot, uj tagok kapcsolodnak be a rokonsagba - nem a jogi oldala, hanem a szocialis oldala miatt, mert egy nagycsalad erre epul
vagy valami hasonlo :)

Vagy magának kimondta, ha kimondta, előzőleg, ugye.

ne Levrob!
Abszolút igazad van!

Miki, az a kampány tényleg gáz. nagyonnagyon gáz.
de a holtomiglan kimondása, bármely vallás ceremóniájában igenis felelősségvállalást jelent/illetve támaszt is: hogy a párod ezt a szemebde nézve neked kimondta.

én is aszondom
de statisztikailag mégis...
de ne nézzük statisztikán át a szerelmet, nem igaz?

nem infantilizmus, hanem infantilizálás... az azért naon nem uaz. szvsz nem a kapcsolatok számától tudod, hogy ki az ideális, hanem ha önismeret van, akkor tud(hat)od, hogy ki passzol(hat) hozzád. az persze okés, hogy az önismeret mint olyan az idő kérdése. vagy (jó)néhány durva élményé. és akkor bezony lehet jóval fiatalabban is beérni mint atom.
[megyek át depresszívbe, kiszállok]

sztem meg nem lehet altanasossagban megmondani a tutit,
hogy mi kell ahhoz (tapasztalat, kor, onismeret, stb.)
hogy valaki megtalalja az "igazit", vagy vallaljon ilyen felelossseget.
van olyan hogy fiatalon, ket heti ismeretseg utan kesz a tokeletes hazzassag,
meg olyan is, hogy erett fejjel, sokeves egyutteles utan, sok tapasztalat utan megis szetmennek az emberek...erre nincs recept.

hát ez annyira nehéz Bogi, hogy egy egész életen át csinájjuk
jó esetben :)

Lehet, hogy kell 1-2 generáció, hogy megtanuljunk a szabadságunkkal élni? Más szabadságoknál is megfigyelhető ez.

1/2 OFF kicsit a Magyar Katolikus Egyház morálmarketing kampánya jut eszembe: a Holtomiglanos. ON

de közben tovább is gondoltam zsófit: persze, a választani kell, azt fogalmazhatjuk úgy is, és igazad van, az sokkal szebb is, hogy figyelni kell tudatosan önmagadra, hogy rájöjjél, hogy mi neked a jó valójában. de ez is rohadt nehéz ám!

én csak a saját magamból indulok ki, másból nem is tehetném
sztem nem tudjuk eldönteni 22 évesen, egy két tapasztalattal a hátunk megett, hogy ki lehet életünk párja
és ez nem infantilizmus kérdése
persze előfordulhat, de nem jellemző
nem ragaszkodom én a kitolódott ifjusághoz
és valszeg nagyapáink télleg be lettek szorítva vmibe
vagy az is lehet, hogy akkor így ma meg úgy
a világ változik

Hm, Rob, de az azért igaz, hogy most jó és kényelmes gyereknek lenni, régen meg egyre kevésbé volt az. Nem az én példám, de szarabb lenn ma is, ha pl. rövidnadrágban kellene suliba járni 16 évesen (a fiúosztályba, ugye), és nagy áttörés lenne, mikor 18 évesen érettségi után apád elvinne a kupiba, megkínálna egy cigivel (amitől persze hánynál), mert ez a felnőtté avatásod pillanata.

"Szeretném a homokórát megállítani" :) ))

Szerintem igenis kitolódott a fiatalság. Hát ha másért nem, mert sokkal tovább is élünk.

nagyszuleink fiatalkori "donteseit" azert nem az erettseguk miatt hoztak, csomo minden a szuloktol fuggott, a tarsadalmi elvarasoktol, vallas stb...
most sokkal tobb az alternativa, tehat nyilvan nehezebb donteni (tehat nem jatszik mar a "vagy hozzamesz a pistihez, vagy kolostorba vonulsz" tema ;)