szex/pornó

jól megismerem végre elfogadni, milyen vagyok én

Leo, tényleg gyöngy!
S tényleg nem vagyunk ám disznók! :) )

Csill:)
jól összehangolódtunk
az önismeret
annyit beszélünk róla
mindig aszittem, hogy az olyan,hogy maj meg tudok sok mindent magamról
közbe meg sokkal inkább az, hogy elfogadom és megszeretem magam olyannak amilyen vagyok

Nem igaz Leo, nem is vagyunk disznók, azon gondolkoztam, hogy KF, vagy nem KF, de csak majdnem.

ja, sármos és sokat-mélyen-mondó is lehet pl.
nem bírom már, dógozni is kell.

sztem meg az ember minden uj tanulsaggal ujra atragaja az egesz addigi sztorikat,
tehat topplepcsos emesztesen megy keresztul, es tuti csak sokara kerekedik ki a tortenet egeszre.
pl. ha az elottem levo utra gondolok, akkor csak nagy dzsungelt es kurva sok elegazast latok, de visszafele tekintve tok egyenes az ut, es szinte kovetkezik az egyik dolog a masikbol.
vagy total masrol beszelek.

jó volt, Leo, köszi! :)

kinek mi, kinek a csélcsap talán. a nem csélcsap is lehet nagyon sármos, sőőőt, nekem inkább, de neki már nem biztos ;)

Elfogadom, elfogadom, de azért kicsikét lehet próbálkozni a szereléssel, nem? Leszokni a tubus középen nyomásáról, nem összemorzsázni az ágyat, nem csapkodni tányérokat, néha azt mondani, igazad van...

tudtam, hogy füst m. :-)!!!

így van, Zsófika már megint :)

Na, disznók elé gyöngyöt. Pedig nem volt könnyű meglelnem. http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/fust/4-21.htm

Csill,és akkor mi a jó a lánynak a halálosan-jóképü-csélcsap-szellemesen-sziporkázó helyett? Az életesen-randa-megbízható-unalmasan-semmitmondó?

az sokat segít ha nem küzdesz ellene, hanem elfogadod

...es ahogy mulnak az evek, egyre inkabb tamaszkodunk, hogy hozott anyagbol dolgozunk ugye...

hm - ami veled történt, az mind te vagy sztem, még akkoris, ha akkor talán még nem egészen ismerted magad. de ha közben mindig figyeltél magadra, és tudtad, hogy most ezáltal, ami történik, közelebb leszel majd az önmegismeréshez, akkor az egész volt. sztem a legfontosabb, hogy ne csak úgy történjenek veled a dolgok, hanem valóban éld át mindig, ami történik veled.

Zsófika, ez az "egész elmélet" nagyon pofás ;) , mondhattam vóna úgy is, teccik, nagyon teccik, figyelemreméltó kollegína ;)

sztem te te pontosan tudod Veve

Kissé lassan reagálok. Az önismeret nem csak kapcsolatokon keresztül szerezhető meg, sztem. Én pl. szeretném megtudni végre, hogy miért jönnek a látszólag váratlan hiszti- és kapaszkodórohamok, melyekkel annyi mindent elcsesztem már. Én már nem uralkodni akarok ezeken - hosszabb távon úgysem tudok, sajna - , hanem megfejteni, miért jönnek. S miért pont akkor, stb... Így ugyanis el tudnám kerülni őket talán.
Én már nem akarok többet uralkodni magamon kapcsolatokban - max. hétköznapi dolgokban -, nem akarok attól tartani, "hogy úgyis megszívom". Nem az ideálisat akarom megtalálni, hanem tudni, hogy kivel maradhatok, aránylag fájdalommentesen, önmagam.
Nagyjából erre gondolok önismeret alatt.
De azt még mindig nem tudom, mi van, ha beleszeretek valakibe. Mert azért leginkább ez a cél.:) )

"Hiába vesződöl. Mert képzelj el egy egész életet ekképpen: pástétomot akartál, és csokoládét kaptál – igaz, nem rossz a csokoládé se, csak vedd a többit is ugyanígy: a vidám Julcsa helyett a tűnődő Katalint, szívderítő nyugalom helyett nyugtalanító tüzeket: szenzációkat vagy zenebonát, síp helyett dobot, francia rózsa helyett olasz bazsalikomot… s akkor még csodálkozol, ha nem találod a helyed? Ha egyszer mindez együttvéve sem az, amit akartál? Hisz nem mondom én, nemcsak a Juliska szép a világon, és nemcsak a pásztorsíp – de ha neked az kell! S való igaz, sok baj van ezekkel is a végén, mint ahogy mindennel, amit úgy nevezünk, hogy földi szerelem, s amit áhít az ember és óhajt – mindez színültig és csupa igazság, csak el ne feledd a világért, hogy mégiscsak ez az, amit a szíved akart, s a vágyad neked minden poklokon át mutatott, vagyis, hogy ez neked az irányzék, a szentségit a fejednek. Mert ha te másfelé fordulsz, egy más irányba haladsz, akkor mi a panaszod? Jobbra van az, amit akartál, te meg balra mégy, akkor hogy várhatod a boldogulásodat, ember?”

Lehet, hogy nem tudom előre, de azért én mindig mindent megpróbáltam megfogalmazni, megérteni, leszűrni és megemészteni. És tényleg nem tapasztalom, hogy választani okosabban tudnék, mint tíz éve. Legfeljebb annyival, hogy kevésbé érdekel, ki hány éves, de ez azért nem akkora tanulság.

ez az! sztem is itt van az igazság!
ha tod mi a jó neked, mer ismered már magadat, akko gyöhet az igazi igazán
mer azt gondolom, hogy minden ami történik velünk, azt mi befolyásoljuk nagymértékben
és ha még nem vagyunk egészek, a történetek sem egészek amik velünk történnek
dehát elég nehéz beismerni, hogy ami velem történt az nem egész...

(Peti, ez annyira helyes, hogy azért bejelentkezel, hogy olvasod)

Gonosz dolog csak olvasni, de ... ha eccer az ember nem akar mindent leírni ...

jujj, nem ér, zavarba jövök, jajj

mármint a férfi neki nem is olyan jól passzoló partner.
megyek dologra. csók

(imádom a csill stílusát)

kellenek a csalódások is, le kell szűrni a konzekvenciát, meg kell látni, miben nem passzol, és aztán már csak bölcsen mosolyog a lány, amikor a halálosan-jóképű-csélcsap-szellemesen-sziporkázó udvarol. és nem kér már belőle. de nem keserűségből, hanem mert valójában neki nem is olyan jó. de attól még édes.

szerintem a valasztas sokkal tudatalattibb dolog,
nem az onismereten mulik. vegulis van annak oka, hogy miert pistihez vonzodom, nem pedig lajoshoz, holott tudom, hogy igazabol lajos lenne az "idealis" par, ami az emberi tulajdonsagokat illeti...

Veve, pont az a jó az önismeretben
hogy önálló élete van
nem olyan dolog, hogy tudod előre, hogy ebben a helyzetben te így, másik helyzetben te úgy fogsz viselkedni
hanem egyrészt feldolgozod és megérted a saját múltadat
másrészt a jövőben pedig olyat lépsz ami jó neked
és nem más miatt, nem érdekből, nem azér mer esik a hó, vagy süt a nap
hanem azér mert neked jó
és ha neked jó a szeretteidnek is jó