IvanMiki:
tanúsítom! A görgős
csúszdára magam is emlékszem a
Városmajorban. Fényesre kopott fém
görgők voltak rajta, így utólag
erős biztonsági kérdőjelekkel
(ujjak, beszorulásának veszélye).
Ha jól emlékszem, a homokozóban
landolt, ahol volt kettős korlát (vagy mi
volt a neve). A játszótér területe
betonozott volt, hátul egy kis épület,
ahol kisautókat, bicikliket
kölcsönöztek. A másik
sarkában voltak a hinták, középen
viszont egy kanyargós alagút, színesre
festett betoncső elemekből. Ennek
érdekessége, hogy a korabeli ovál
keresztmetszetű csatornázási
csőelemeket reciklálták, a gyerekek
ugyanolyan csőben másztak, mint amiben a
felszín alatt a hogyhíjják szuttyogott
:)
A játszótér park felé
néző kijáratánál volt egy
ivókút, ami a játszótereken
szokásos egyik fajta volt: ívelt
csővég, felső részén lyuk,
ha alul betapasztottuk a kezünkkel, akkor fent
sugárban jött a víz (a másik
fajta, a nyomógyűrűs, elég hamar
tönkrement a közterületeken).
A városmajori játszótérnek
további érdekességei is voltak. Itt is
voltak vasketreces focipályák, és az
egész területet egy jó széles,
aszfalt kerékpárút vette körbe,
azon keringtek kicsik és nagyok.
Önmagába visszatérő,
öncélú bicajpálya,
kuriózum.
Ha kicsit odébb mentünk (a BSE
irányába), akkor további érdekes
részekre bukkanhattunk: két, homokkal
felszórt, kb. 3 x 3 méteres négyzetre.
Az egyiken kocka alakú, kb 3 méteres
vasállványzatról mászórudak
lógtak, az aljuk lánccal a talajba
rögzítve. Ezekre felmászhatott az,
akinek ez volt a vágya - és nem félt a
kingsize szálkáktól. A rudak
felülete ugyanis egyáltalán nem volt
polírozva, viharvert állapotuk komoly
kihívást jelentett. Ma másr az is
elég szürreális, hogy felmászik a
rúdra egy gyerek és akkor mi van?
Lejöhet róla, maximum.
A másik négyzeten egy irgalmatlanul
nonfiguratív, derékszögek mentén
szanaszét tekeredő, színes
vascsövekből álló kubista
kompozíció álldogált. Kedvenc
mászókám volt. Korokkal
később, amikor a Windowsban
először jelent meg a 3 dimenziós
"Csövek"
képernyővédő, nagy flashbackjeim
voltak :) )