IvanMiki:
tanúsítom! A görgős csúszdára magam is emlékszem a Városmajorban. Fényesre kopott fém görgők voltak rajta, így utólag erős biztonsági kérdőjelekkel (ujjak, beszorulásának veszélye).
Ha jól emlékszem, a homokozóban landolt, ahol volt kettős korlát (vagy mi volt a neve). A játszótér területe betonozott volt, hátul egy kis épület, ahol kisautókat, bicikliket kölcsönöztek. A másik sarkában voltak a hinták, középen viszont egy kanyargós alagút, színesre festett betoncső elemekből. Ennek érdekessége, hogy a korabeli ovál keresztmetszetű csatornázási csőelemeket reciklálták, a gyerekek ugyanolyan csőben másztak, mint amiben a felszín alatt a hogyhíjják szuttyogott :)
A játszótér park felé néző kijáratánál volt egy ivókút, ami a játszótereken szokásos egyik fajta volt: ívelt csővég, felső részén lyuk, ha alul betapasztottuk a kezünkkel, akkor fent sugárban jött a víz (a másik fajta, a nyomógyűrűs, elég hamar tönkrement a közterületeken).
A városmajori játszótérnek további érdekességei is voltak. Itt is voltak vasketreces focipályák, és az egész területet egy jó széles, aszfalt kerékpárút vette körbe, azon keringtek kicsik és nagyok. Önmagába visszatérő, öncélú bicajpálya, kuriózum.
Ha kicsit odébb mentünk (a BSE irányába), akkor további érdekes részekre bukkanhattunk: két, homokkal felszórt, kb. 3 x 3 méteres négyzetre.
Az egyiken kocka alakú, kb 3 méteres vasállványzatról mászórudak lógtak, az aljuk lánccal a talajba rögzítve. Ezekre felmászhatott az, akinek ez volt a vágya - és nem félt a kingsize szálkáktól. A rudak felülete ugyanis egyáltalán nem volt polírozva, viharvert állapotuk komoly kihívást jelentett. Ma másr az is elég szürreális, hogy felmászik a rúdra egy gyerek és akkor mi van? Lejöhet róla, maximum.
A másik négyzeten egy irgalmatlanul nonfiguratív, derékszögek mentén szanaszét tekeredő, színes vascsövekből álló kubista kompozíció álldogált. Kedvenc mászókám volt. Korokkal később, amikor a Windowsban először jelent meg a 3 dimenziós "Csövek" képernyővédő, nagy flashbackjeim voltak :) )