nosztalgia

Az adam bernau kutatócsoport linkjét vmiért bénán vitte be, mégegyszer berakom:
http://akademik.cz/navstevnici/galerie.htm
Látogatók a legkirályabb!!!

És a régi cseh/lengyel gyerek scifi sorozatok?
http://epoxid.sk/pozor/majka/majka.html
http://akademik.cz/navstevnici/galerie.htm

Ühüm! Német brikett. Fűtöttünk olyannal.
Szerettem fát hasogatni:)

- Lassan itt az új fűtési szezon. Jól esik visszaemlékezni a fűtés nyűgére, gyönyörűségére. A nyűg a fűtőanyag a beszerzéstől az elégetésig. A gyönyörűség az egyre újabb, könnyebb fűtések élvezésben volt. Szándékosan nem beszélek a lángokról, amibe szívesen bámult az ember, mert azt azóta is keressük, ha módunk van rá.
- Csak szavak, amik hirtelen eszembe jutnak. Fafűtéses cserépkályha, vaskályhák végtelen sorozata, fűrészporos kályha, gázkályha, kokszkályha, vegyes tüzelésű cserépkályha (2 szobára, fűtés az előszobából), hőtárolós villanykályha, parabola tükrös hősugárzó, sparhelt, csikótűzhely, burzsujka (a legkisebb méretű öntöttvas kályhácska) hosszú kályhacsővel, kemence, kemence tűzhely, olajkályha, Héra égős cserépkályha (a szobámban most is az van, már több mint 20 éve).
- Azt hiszem, h 1957-ben indult az Ezermester c. havilap, akkor még A/5 méretben. Télen, a tartalmának legalább felét a fűtéssel, beszerzéssel, tárolással, eszközökkel foglalkozó cikkek jelentették. Soha nem felejtem el az e témában gyakran publikáló Antoni Sándor perforált szeneslapátját, amit azért lyuggatott ki, h a szénpor kihulljon rajta, s csak a fűtésre alkalmas darabos szenet kelljen fölvinni a pincéből. Természetesen a keletkezett szénpor eltüzelésének is megvolt a legkülönfélébb technológiája a benedvesítéstől a klf keverékekig, nem beszélve a házilagos brikettgyártásról. Apropó, ki emlékszik még a német brikettre?
- A Thököly út páros oldalán, csaknem a Dózsa György útnál, talán még ma is megvan egy hentesüzlet. Ez egykor arról volt híres, hogy minden elképzelhető főtt és sült árút készített. Több hatalmas tepsiben volt kitéve az anyag, s bizonyára alulról kapott valami fűtést, hogy fogyasztásra alkalmas hőfokon maradjon. (A sütés-főzés valahol hátul, a raktárban történt.) - Az egész látvány olyan volt, mint egy terülj asztalkám.

8105.
kb. ilyeneket telefonáltunk egymás közt: "Most sütöttem egy tepsi pogácsát, mennyit vigyek le?" És úgy bírtunk örülni, hogy meg lehet spórolni a két emeletnyi lépcsőzést... :) )))
ja igen, mert volt egy kis madzagon lógatott kosár is, amivel szépen leeresztettük a motyókat :) )))

Jaja, nagyapáink még így webeztek. :)

láttunk ma Horpával az Arany J. utcában Mirr-Murr figurát egy kirakatban :) )

Mityónak:
koax Ethernet, óvatosan hajlítva a sarkoknál.
:)

A vesszőket?
Azóta már másképpen?
:)

(És a vesszőket is másképp helyezem el. >> "Na, jó")

Igen, és régen a számítógépeket is ilyen hülye drótokkal kellett összekötögetni, meg a netezéshez is madzagok kellettek, emlékeztek?
(Na, jó több álnosztalgia-hozzászólást nem írok be. Vagy csak keveset. Ezt nem ígérem, persze.)

Naja. Játéktelefonunk nekünk is volt, az ötödik és a nyolcadik emelet között. Lassan már a laposelem is nosztalgia, amivel működött.
Még játékok:
voltak különböző "holdautók", más-más dolog volt a tetejükön. Az egyiknek kis radar forgott a pilótája mögött, a másik pici hungarocell labdát fújt maga fölé. De mindkettőnek egy forgózsámoly volt az alján, ennek köszönhetően sosem mentek egyenesen. Leginkább egy szimatoló kutyushoz tudnám hasonlítani a mozgásukat.
Volt aztán a lendkerekes motoros, a kisautó amit a sofőr fejét lenyomva lehetett elindítani.
Lányoknak szinte kötelező volt a lemezből hajtogatott tűzhely, két lábossal, fedővel és 3 ormótlan villával-lapáttal. Tehetősebbeknek komplett konyhájuk volt, beépített mosogatóval, amibe igazi vizet lehetett tölteni :-))

Mi az unokatesómmal a nagymamám rózsakertjébe vett műanyagkarókból (belül üresek voltak) gyártottunk telefont. Az egyenként két méteres karókból kb. 15 volt, és mi mindet egymás után rögzítettük a kertben színes szixalaggal, amit valami falusi vendégeskedéskor kaptunk egy rokontól. A szixalag akkoriban állítólag nagy kincs volt, a rokonunk valószínűleg... hát, lopta a gyárból, ahol dolgozott. Na mindegy, mi hamar elhasználtuk az összeset a telefonunkhoz, ami végigfutott a nagyszülői ház mellett a kertben.
Amikor a nagymamánk hazajött, úgy emlékszem, kicsit hirtelen tette le az éthordót. Azt mondta: "Tejeijszusisten."
Egyébként a telefon kifogástalanul működött akkor, ha közben 30 méterről el is kiabáltuk egymásnak, mit akarunk mondani.
("Azt hallottad, amikor azt mondtam, szia?")
:)

8094-8095.
huhúúúú, amikor az még nem volt mindennapi, hogy a háztartásokban van vezetékes telefon, akkor nekünk az akkori legjobb haver szomszéddal, aki egyébként két emelettel lakott alattunk, játéktelefon összeköttetésünk volt... tudjátok az az elemes... kint ment a zsinór egyik ablakból a másikba... és nagyon jól működött, tényleg lehetett vele telefonálni a két lakás között (csak hogy megspórolható legyen a két emelet :) )
"amikor az még nem volt mindennapi, hogy a háztartásokban van vezetékes telefon" ... hát mostanában mondjuk ISMÉT kezd kihalóvá válni!!!!! csak épp egész más okoból

nostalgia 100000%
France Gall!!!!!
olyan cuki!!!!!!!

Hmmm.... az igaz, akkor még ananászkonzerv az nem annyira volt!
(én tegnap ananászoztam:) ))

(kit érdekel a telefonozósdi... nyámm... :) )

Örkény! :) )))
Teli dobozzal nem is érdemes ez ügyben semmit kezdeni!

Miki:
azt hiszem, én inkább az ananászra koncentrálnék...
:)

8093 - tátika jól hangzik :)

Örkény próbáld ki, meglepően jó eredményt ad. Ajánlom az ananászos konzervdobozt :-))

Ühüm! :)
Egyszer próbálták a szomszéd házba is (rokon lakott ott), de talán nem tudták mindenhol jól kifeszíteni (messze voltak a házak falun) - így az elbukott:) )

Érdekes, nekem ez kimaradt.
A rezgő spárga vitte a hangot, és a doboz erősítette fel?

Konzerves dobozok!
Kilyukasztva alul, madzag bele. A bátyámék egészen hosszú madzagokkal is "telefonáltak".
:) )

Ki játszott gyerekkorában telefont ? Nekem speciel két TIP mosogatószeres flakon levágott alja volt a "kagyló" és 10m. kifeszített zsineg a vonal. Még két szoba között is lehetett vele telefonálni.

nem ta'tika (vagy sotarto :-)) volt a neve?

Remélem nem felejtem el! :)
(bár a kishúgom megjegyezte, mihez kell most ez neked, hogy ennyire meg akarod tudni? - sztem aszitte, már ennyire visszafejlődtem hirtelen:) ))

óóóó, pedig ez a kivel mit és hányszor, izgibben hangzik!!!
ha alkalom lesz, kérdezz már rá kérlek! :) )

De a kolléganője (merhogy fodrász a lelkem, most rajtam röhög az egész fodrászat:) )) azt mondta, hogy ő játszott olyannal is, amiből azt is ki lehetett számolni, hogy kivel, mit és hányszor - nagyon vihogtak, de gondolom a kedves féligkészfejű nők visszarángatták őket a mába!
:) ))

köszi :) ))