nosztalgia

10005: Az első budapesti trolivonalat, amelyet a Kossuth tér és a Városliget között létesítettek, a szovjet diktátor, Joszif Visszárionovics Sztálin 70. születésnapján adták át 1949 decemberében. A járaton közlekedő (eredetileg orosz gyártmányú) trolibuszok (amelyeket gondosan a Chicagóban gyártott minta alapján készítettek - vetem közbe én) ezért kapták a 70-es számot - idézte fel Viktor Litovkin katonai hírmagyarázó az Eho Moszkvi rádió Egy város története című sorozatában, amely vasárnap Budapestet mutatta be.

10005: Nem, de akkor volt 70 éves :)

10004: http://www.mush.jp/image/figue%20sec.jpg

10002: Biztos vagy az 1949-es évben?

10003: Cukrozott, préselt

Bocsánat, hogy megakasztom az emlékezés természetes áradását, de kérdésem volna (pálinkát mérnek-e már?), ja nem ez, hanem: emlékszik valaki az IKKA-fügére, milyen volt az? Állaga? (hülye dolog, elképzelésem van róla, de egy műelemzéshez segítene...)

9999: 1949. december 20-án, a nevezetes hetvenedik születésnap előestéjén ezért indult a 70-es troli a Majakovszkij utcán.

9993: oda jártál a mi sulink ovijába? én 11 éves koromtól jártam oda suliba :)

9998: Nem. Fájdalmas emlékre nem szívesen. :P

9989: Ez az igazi ősmult. Amikor a trolik elterjedtek Budapesten, akkor szünt meg néhány villamos. Főleg olyan utcákban, ahol nagyon zavart a zaj. Igy pl. a Damjanich, a Báthory utcákban. Bár ezekre én már nem emlékszem. De akkor változtak meg a számozások is, mert 70 felett kellettek a számok a troliknak. Pl: a mostani 56-os villamos akkor is a Hüvösvölgybe ment, csak 83-nak jelezték. A zugligeti villamos a 81-es volt, később 58 al jelezték. A 63-as villamos a János kórháztól járt a Nagyvárad térig és a Szabadság hidon ment át a Dunán. Emlékszem 53-ban, amikor Sztálin meghalt múzeumlátogatásra mentünk vele Budáról az osztállyal és pont a hidon állt meg velünk a gyász szünetre.

9992: Szóval,Kálmán,Te is a "viccet sírod vissza,és nem a Lepsényt".:) Hellernek van egy nagyon aranyos kazettája,vagy 10 évvel ezelőtt jelent meg,és egy nagyon aranyos kuplé van rajta,hogy mért tüntek el a pesti viccek.:)
A legaranyosabb nem viccet-és ezt az élet produkálta-a 60-es években napi lapban olvastam,és ezen vigyorgott az egész ország...
Egy családban elromlott a hűtőszekrény,és a férj szerelőt hívott. Épp' behajolva a gépbe szerelte az,amikor hazaérkezett a feleség,és a neki hátatfordító férfiről azt hitte,hogy a férje. Tréfálkozva alul ott birizgálta meg,ahol nem fészkel a madár.:) A szerelő megijedt a váratlan eseménytől,felkapta a fejét,és úgy beverte,hogy mentőt kellett hozzá hívni. A mentősök hordágyra fektették,és vitték le a lépcsőn. Amikor közben elmesélte,hogy valójában mi is történt,annyira elkezdtek rajta nevetni,hogy az illető leesett a hordágyról,és a lábát törte. :) Emlékszik valaki a történetre?

9976: Zsuzsi, a teletalp és a strandszatyor nem lehet gond (Humanic!!!), "olyan" fürdősapit még tavaly nyáron is láttam a Margit krt-i illatszerboltan, ami a volt Május 1 mozi mellett van.

9988: A házirendet betartatni nem ke' félnetek jó lesz

9980: Torday Terivel gyakran találkozom, valószínűleg egy környéken lakunk. Nagyon szép mind a mai napig, pedig én nem hittem abban, hogy idősödő korban is szépnek lehet mondani egy nőt.

9989:
Persze azt azért meg kell említeni, hogy a szűk utcák továbbra is megnehezítették a forgalom egyenletes lebonyolítását. Főként az Egyetem tértől befelé volt sok fennakadás: elég volt egy árufeltöltést, költöztetést vagy éppen szénszállítást végző szekér, és máris minden megállt.
A vonal leépülése és megszüntetése
A vonal erősen megsínylette Budapest száz napon túl elhúzódó ostromát. Nem is indult itt már újra a forgalom: a síneket kiemelték, és a villamoshálózat fontosabb részein építették be, a 16-os és 26-os járatoknak pedig a Kálvin téren létesítettek új végállomást. Ezek egészen a vonal bezárásáig, 1953. szeptember 21-ig közlekedtek idáig. Az útvonal sorsa ekkor ugyanaz lett, mint a Podmaniczky vagy a Király utca esetében: december 30-én megindult rajta a 74-es trolibusz, mely a Ferenciek terén fordult. Nemsokára egy Kálvin téri betétjárat is megindult, ezt később 77-esnek számozták. Troli a Baross utca-Kálvin tér sarkánÉrdekes, hogy néhány év múlva ez a vonal többször is "elveszett": először az 1956-os forradalom során sérült meg úgy a felsővezetéke, hogy hónapokig szünetelt a közlekedése, aztán többszöri rövidítés (Irányi, majd Curia utca) után 1973. decemberében teljesen megszüntették. Tíz év múlva aztán az új, 83-as troli a Baross utca egyfajta feltámadása volt, hiszen részben a 74-es útvonalát is érintette.
A 25-ös villamossal mentünk az Állatkertbe.

9989: Nem tudok pontos időpontot,olyan 1954-ig. Még óvodába jártam a Horváth Mihály térre,és néztük az ablakból,ahogy szedik fel a síneket. :)

9991: Dehogy bántottál meg, legfeljebb nem értettél meg. Ez tényleg igaz. Az ember visszaréved a multba. Én se a talpalt cipőmet és az apám számomra átalakitott zakóját siratom, csak a léptékekre emlékezem. Sajnos magamon is felfedezem, hogy egyre több dologra gondolok (csak gondolok). Talán emlékszel nem is olyan régen vadiúj helyekről irtam, ahol a régi, kipróbált kultúrát sikerült megőrizni(?) visszavarázsolni(?). Végül ez egy kicsit a saját magam/gunk megmosolygása is. Na de spongyát rá! Más: észrevettétek, hogy lassan ez egy kultúrtörténeti gyüjteménnyé kezd összeállni?

9983: Remélem, Kálmán, nem bántottalak meg, nem volt szándékomban,
csak kérni akartam, hogy a nosztalgiázás ne csússzon át afeletti siránkozásba, hogy bezzeg ma minden rossz.

9988: Kooka, kérlek, hogy olvasd el a 9958-at és a 9961-et.erre reagáltam a 9982-ben.

9986: komolyan??? meddig volt villamos a Baross utcán?

9985: Bölcs beszéd. A házirendet betartatni nem kell félnetek jó lesz [i"d"éző tekintet]

Kálmán az 58 és a 61 nem idézet, hanem siránkozás. nem a multban kotorászás, hanem "jajj, de rossz ma minden, bezzeg régen jobb volt" dallamú nyafogás. nem nyitok erröl vitát, csak kérem, hogy fejezzük be.
mielött kioktattok, olvassátok már el lelkeim, hogy MI-re írtam a 82-est.

. :9984: Közlekedésről jut eszembe. Bár még nagyon kicsi voltam,de emlékszem,amikor a Baross utcán troli helyett még villamos járt. Vagy Balaha Lujza téren a 67-es villamoson tolongtunk,az Üllői úton reggelente a 63-ason mentem iskolába. Hol van az az időszak,amikor a busz drágább volt,mint a villamos,mert gyorsabban haladt? Ma ha a kettő közül választani kell,akkor inkább villamosra ülök)

9982: Kisilon,mosolyogni úgy lehet egykori önmagunkon,ha előbb ejtettünk érte néhány "könnyet".:) Mert pont azon mosolyog az ember,hogy egyes dolgok mennyire fontosak voltak a számunkra,amelyet ma egészen másképp látunk.
Például ilyen volt az árpacukor,ha valaki emlékszik még rá. Én már nem tudtam a gyerekeimnek ilyet venni még a Ligetben sem.:)

Közeledjünk.... erm... közlekedjünk :)
http://www.autoinfo.hu/dve/spec/cs125.jpg
1950-ben kezdték meg a nagy sikerű 125-ös széria gyártását, először elöl-hátul lemezvillás kivitelben, később előre teleszkópvilla került, majd a hátsó kerék rugózását rövid ún. tuskó-teleszkópokkal oldották meg.

9982: 9981: Olga! és Kisilon! Ez csak egy idézet. nehogy már baj legyen, hogy "kotorászunk" a multban. Ez náram remek szórakozás és egy kicsit elhivatottság is. Csak örülni tudok ennek a kezdeményezésnek. Jó itt veletek

9961: 9958: ez nem a siránkozó topik!!!
nagyon nem!

9979: "És én akkor én rájöttem,hogy két évtizeden keresztül egy halottal beszélgettem,a régi várossal,a régi önmagammal.Nem volt felemelő érzés." - ez nagyon tetszik, most mindenféle irónia nélkül. Ezen én is sokat gondolkodom, hogy mit kereünk a múltunkban. De ha az ember azért "kezd a múltjában kotorászni" (9980), hogy jobban csinálja a jövőt, akkor nem olyan nagy a baj, ugye?

Olvastam egy jót az előbb. De abba ne hagyjuk, viszont az idézet Tordai Teritől: "Az öregedés valahol ott kezdődik, hogy az ember egyszer csak elkezd a multban kotorászni". Ezt a nőt fiatalabb koromban nagyon kedveltem. Ez az érzés elmulhatatlan.

9973: 18 éves koromig minden évben kedves ismerősöknél nyaraltam az édesanyámmal Szoboszlón. Nagyon szerettem. Aztán úgy hozta az élet,hogy vagy 15-20 évig nem jártam arra. De az emlékezetemben ott élt a kép Szoboszlóról,amit szerettem.
Aztán két évvel ezelőtt eljutottam néhány napra. Amikor nagy büszkén elindultunk a várost megnézni barátaimmal,már tájékozódni is alig tudtam. Nem ismertem meg az utcát,a házat,ahol laktam mindig, a piacot csarnokká alakították,a Gambrinust-az elegáns szállót vendéglővel és este tánccal-üveg bejárat helyett kékre meszelték,lebontásra váró disco,a Szabadság szálló presszójában ma pizzát esznek,mi ott bob-bon meggyeztünk,a mozit bezárták. És én akkor én rájöttem,hogy két évtizeden keresztül egy halottal beszélgettem,a régi várossal,a régi önmagammal.Nem volt felemelő érzés. Aztán megszerettem az újat,ami modern és szép fürdőváros lett, de a disznók szagát ma is az orromba érzem,ha gyerekkorom Szoboszlójára gondolok. :)