nosztalgia

Aztán a Randevu az Apor Vilmos (Lékai) térnél, KEK, E-klub...Jártatok ezekben?

A régi Várklub volt az elsö a Szentháromság téren. Ki emlékszik?

10575: :-)

10574: Hallgatunk, Margitka!

Arrol beszéltünk már, hogy ki hova járt táncolni a 70-es, 80-as években?

Egy kis érdekesség és illusztráció a témáinkhoz http://www.csakaszepre.hu

10564: Mézes Mackó megtekintve, erősen készül, de nincs kiírva, hogy mikor szándékoznak kinyitni. Okvetlen tudósítok, amint lesz mit :)

10570: Az a fodrászat eredetileg férfifodrászat volt, nagyon utáltam, hogy a hajamat úgy mosták, hogy a fejet a falnál lévő mosdótál fölé kellett hajtani. De a fodrász kislány nagyon kedves és ügyeskezű volt, ráadásul druszám :)

10567: Én meg sokáig a Nagymező utcai fodrászatba jártam az Édességbolt mellé :) Az űrhajóssal készült fénykép frizurája is (de legalábbis a vágás) ott készült.

10567: Volt egy ujságos a nagymező és Andrássy út sarkán. A pasitól lehetett megtudni a legjobb április 4-i és május 1-i jelszavakat. Ha ilyen feladatot kaptunk, vettünk egy üveg bort és ha megkapta csak azt mondta: -irjátok. Ugyanott, ahol most valami szedett-vetett üzlet van volt egy igen jó hidegbüfé. Kár érte.

Örülök, hogy ez a topic nem halt meg. Kár lenne érte, bár a másikat jobban kedvelem.

- A Nagymező utcai Édesség Bolt átalakulása valójában a fodrászüzlet melletti ősöreg Zöldség-gyümölcs újjászületésével kezdődött. A kiskereskedelem átmeneti vásárló központúságának egyik jellegzetessége volt a nyitvatartás kiterjesztése a Kádár-kor végén, a rencerváltás hajnalán.
- Az én, viszonylag szűk vásárlói kapacitásomban is számontartott tény volt az Oktogon sarkán, pavilonban működő zöldséges éjjel-nappali jellege, és egy bizonyos, a választékos gazdagság benyomását keltő, az áruelhelyezés fifikájával feltupírozott dizájnja. Szóval, számomra ez volt az etalon zöldségesben, mint volt például Eri néni árudája (?) az Izabella és a Dob utca sarkán élelmiszerüzletben. Oly ritka volt a hétvégi nyitvatartás, hogy én, olykor taxit véve robogtam Eri nénihez egy-egy váratlan vendégség szolgálatában.
- Szóval, a zöldséges felújulása, barátságos nyitvatartása miatt elég gyakran fordultam meg errefelé, és kávéztam egyre gyakrabban a kis begyesnél. Sajnos azonban a hírek szerint Hemingway föl akarta számolni a BonBon (Édesség Bolt) hálózatot. És egy derűs szombati napon, négyéves kisfiammal, élmények reményében mentünk be az üzletbe, de se a kis begyes, se a vörös hajkoronás anyányi hölgy nem volt sehol. Az alkalmazottól megtudtuk, hogy az Édesség Boltnak vége, az üzletet átalakítják.

Régi hiradó részletek:
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/video/index.html

10564: rendben, megtekintem és számolok.

10563: Kérlek, számolj! Nekem manapság már nem napi progi. Kösz! [mosoly]

10562: beszámoljak a pontos nyitási időpontról, vagy ti is jártok arrafelé, és ne lőjem le a poént?

10561: Ez jó, ez az 5 percig! Megnézzük, de vajon ez hány percig fog tartani, mert ez egy "elátkozott" környék, itt nem él meg semmi, csak az Ajka Kristály.

Volt itt szó a múltkor Mézes Mackóról, na most nyílik egy a József Attila u. sarkán, ott, ahol a Morik ( Morick? ) kávéház volt öt percig.

10559: A kávézás megszállottainak ma is van zarándokhelye, azok a kávémérések, amelyek közül és a MOM alagsorában lévőt kultiválom. Itt különböző kávékat is lehet kapni helywszinen csomagolva.

- A Nagymező utcát az Andrássy útnál tönkretette a sarki Csemege szállítóforgalma. Állandóan ott parkolt a járdán egy-egy rakodó teherautó. A rakodók kedvenc kávézóhelyén osztoztam én is. Az igazi otthonosságot számomra a város arculatát nyugatiasra mintázó tűzcsapok megjelenése okozta. Nem tudom, hogy mekkora harcot kellett megvívnia a városnak, hogy kialakítsa ezeket az amerikai filmekből már jólismert jó méteres vascsöveket, de biztos belejátszottak ebbe a küzdelembe, a legkülönfélébb járgányok, amik letakarták az utcai tüzivizek flaszterbesimuló forrásait. Olykor néhány markos tűzoltó kellett, hogy lesegítsék a csapról a rajtaparkolókat.
- Nos, a trolimegálló melletti Édesség Bolt (Nagymező utca 20.) tökéletes komfortját, az előtte elhelyezett új, pirosra festett méretes tűzcsap alakította ki. Az átszállás, séta, és más okok miatt gyakran felkeresett üzletből, hőtűrő ujjakkal megfogott műanyag kávéspoharat, némi ügyeskedéssel el lehetett helyezni a vascövek enyhe domborulattal lezárt műanyag fedelén. A boltban részint a kis beltér, részint a gyakori tömeg miatt kényelmetlen volt kávézgatni, s így természetes megoldásnak tűnt a tűzcsap bevonása a konzumálás keretei közé. Ezt a figurát úgy lehetett tekinteni, mint a kávézás dohányos verzióját, mert ugyebár a "létező szocializmust” is megérintő amerikanizálódás szele kitiltotta a dohányzást az Édesség Boltok kávézóiból. Sokan azt gondolták, hogy ennek egészségügyi okai voltak, de mára már nyilvánvaló, hogy a társadalom megosztását készítették vele elő, a fellazítás eszközeivel. [mosoly]

10557: Főzelék faló, Nagymező u. 22?, az Andrássy útnál.

térjünk àt az édességröl a fözelékek reszortjàba. Tudom ez egy meredek ugràs.
Évekig nem lehetett kapni vendéglökben, de most àllitplag beindult.
Én a Korona szàllo mellett talàltam egy jo kifözdét. Valaki mondta, hogy a Nagymezö utca tàjàn van egy nagyon jo, tud valaki pontosabb cimet??

Régi könyvek netre szkennelve:
http://kt.lib.pte.hu/

- Az Édesség Bolt nosztalgia-séta elért az Andrássy út, Nagymező utca sarkára. Itt az állandóságot egy virágkereskedés jelenti. Egy pavilon, ami bódé volt egykor, de dizájnossá turbózta fel a sugárutat szépítő szellem. Az üzletnek ugyan mindegy, ha éppen nyitva van, mert felületeit elárasztják a virágok. Kicsit felborul az időrend, mert ezt a virágost csak azután vettem számba, miután már Hemingway a BonBont felszámolta. Elhagyván a virágost, átvágtunk az Andrássyn, a trolimegálló mellett, a Fotóművész Szövetség bejáratán túl, ott volt a hatker egyik legvonzóbb Édesség Boltja. Be kell vallanom, hogy nem maga az üzlet szépsége, hanem az egyik üzletvezető, a kicsi, szőke, begyes-faros kibenléte mondatta velem ezeket a dicsérő szavakat. A kávé a szokásos. Kis műanyag pohárban, majd’ leégette az ember kezét, amíg az itatópolchoz sasszézott vele. Ügyeskedni kellett a tánclépésekkel, mert idejárt kávézni az összes szállító, rendőr, próbáról jött színész, és mind, szinte egy időben. Olyankor, amikor a kis szőke dolgozott, nem pedig az anyányikorú váltótársa, vörös hajkoronával a fején.

erről eszembe jutott valami, bár nem nosztalgia, hanem mai valóság:
ismeri valaki azt a fehér hajú bácsit, aki az Örökmozgó mozi kávézójában írja majdnem minden este sűrű sorokkal tele füzeteit? Ki ő, és mit ír? Regényt? Emlékiratokat?

- Az Édesség Bolt nosztalgia jegyében tovább folytatva utunkat az Andrássyn, már elcsodálkoztam azon, hogy egy ilyen üzlet mily sokáig húzta a Művész kávéház szomszédságában.
- Apropó Művész. Bár ez csak egy mellékszál, de le kell gombolyítanom! A kávéházak iránti nosztalgia gyakorlatilag végig húzódott az esspresso korszak második harmadától kezdve. A kávéházban ’szocializálódott’ írók kénytelenek voltak kis megalkuvásokat kötni, mert voltak olyanok, akik nem tudtam másutt írni. Ilyen volt állítólag Mándy Iván. Ő a Művész cukrászdát nevezte ki kávéházának, és ott alkotott a személyzet kis világának a megbecsülése mellett. Mándy ugyan bevallotta, hogy e helyet elsősorban azért tüntette ki, mert azon ritkák közé tartozott, ahol nem volt huzat. Manapság, újra odapillantva látom, hogy a besorolása megint kávéház. Talán azért mert ezt ma újra divatosabbnak gondolják, mint a cukrászdát.

10550: Igen, az egyetem aljában levő Váci utcai ÁKV (Állami Könyvterjesztő Vállalat) könyvesboltot Gorkij-nak hívták.

10549: Az az égetés nagyon szomorú jelenet volt. Heine mondta: "Ahol könyveket égetnek, ott előbb-utóbb embereket is fognak"

A Váci utcában is volt egy az Egyetem aljában. Lehet, hogy nem Horizontnak hívták, de hogy orosz nyelvű könyveket árultak zömmel, az tény.

10548:
- Muszáj kiírnom magamból a szovjet kultúra másik emlékezetes élményét. Ezzel talán kisebbítem a Gorkij Könyvtár kottájának elvesztését. Mert aszondom: ahol fát vágnak, repül a forgács! Budapesten azt hiszem 3 Horizont nevű üzletben fillérekért lehetett vásárolni könyvet, kottát, hanglemezt. Széles volt a választék, mert nagy volt a Szajúz, és adni kellett arra, hogy ne csak orosz legyen a kizárólagos. Október 23.-án este ezeket az üzleteket a felháborodott tömeg kirámolta az utcákra, és felgyújtotta. Napokig égtek ezek a kupacok, meglehetős bűzt árasztva, de ezzel nem a szovjet kultúrát jellemezném, hanem csak azt mesélem, hogy a gramofonlemezek égéskor sajátos stichet adnak a füstnek.
- Én két üzletre emlékszem. Az egyik a Körúton volt, a Király és az Oktogon (November 7. tér?) közti sarkon. A másik, általam ismert a Semmelweis utca elején, ahol az egykori kisgazdáktól elvett palotának a földszintjén üzemelt. A palota a Szovjet kultúra háza lett, majd a rencerváltás után a MVSz székháza.
- Ki tudja, hol volt a harmadik Horizont üzlet?