11740: az, hogy az e-mail évtizedek óta
létezik, inkább egy
technikatörténeti kuriózum, mert az
elterjedése ugyebár nem vezethető
vissza régebbre, mint az interneté.
Valóban a technikailag egyszerűbb,
praktikusabb alternatív megoldások is
hozzájárulnak, hogy egyre ritkábban
választjuk az e-mailt az
üzenetküldésre, de ez már annyira
rutinná vált, hogy van olyan szitu, amikor
az e-mail lenne a praktikusabb, mégis máson
folyik a kommunikáció (lásd.
osztálytalálkozó-értesítés,
amit sokan inkább az iwiw -en akarnak
áteröltetni). A legfurcsábbnak azt
látom, amikor az orkut-on a teljesen
nyilvános scrapbook-ba írkálnak
személyes üzeneteket, pl. együtt
lakó családtagok egymásnak. Azt
már nem merem feltételezni, hogy esetleg
ugyanarról a gépről is küldhetik
el, az is lehet, hogy épp az egyik munkában
van, a másik iskolában. Az ilyen
üzenetek általában pillanatnyi
öröm, bánat,
bocsánatkérés vagy hiányérzet
kifejezéséről szólnak. Az orkut
esetében azért nem mondhatjuk, hogy az
e-mail macerásabb lenne, mert aki épp nincs
rajta a site-on, az e-mailben értesül
először és onnan lép fel az
oldalra. (Igaz, aki beírja, annak gyorsabb a
scrapbe írni) Egy érv mégis szól a
scrap mellett, hogy látom, hogy megjelent az
illető oldalán, biztos lehetek benne, hogy
ha a címzett felmegy az oldalra, eljut hozzá
az üzenet. Ez sajnos e-mail esetében nem
ennyire egyértelmű (a létező,
visszaigazolási megoldást én pl. soha
nem engedélyezem)