most találtam (tán nem küldtök el
megint melegebb éghajlatokra...)
Egyetemi vizsga
A kérdés így hangzott: "Írja
le, hogyan mérhető meg egy
felhőkarcoló
magassága egy barométer
segítségével!"
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt,
rákötöd a barométer tetejére,
majd a barométert
lelógatod a földig. A zsinór
hosszúságának és a barométer
magasságának
összege megegyezik a felhőkarcoló
magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a
vizsgáztatót meglehetősen
feldühítette,
így a vizsga nem sikerült. A diák
azonban nem hagyta magát, mivel szerinte
a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem
vezetősége így kijelölt egy
független bírát, aki
megállapította, hogy bár a válasz
helyes volt, ám
semmiféle fizikai ismeretet nem
tükrözött. A probléma
megoldására behívatta magához a
hallgatót, és hat percet adott neki arra,
hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai
alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a
homlokát ráncolva gondolkodott. A
vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy
az idő. A diák ekkor
megszólalt, és megjegyezte, hogy
annyiféle magyarázatot tud, hogy nem
tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A
biztos nógatására aztán
belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy
megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és
ledobjuk onnan. Mérjük a földet
éréséig eltelt
időt, majd a kérdéses magasságot
kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t
négyzet'
képlettel. Viszont ez a módszer nem túl
szerencsés a barométer
szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap,
megmérhetjük a barométer
magasságát, és az
árnyékát. Ezután
megmérjük a felhőkarcoló
árnyékának
hosszát, és aránypárok
segítségével kiszámíthatjuk a
magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy
rövid zsinórt kötve a
barométerre, ingaként használhatjuk
azt. A földön és a tetőn
megmérve a
gravitációs erőt, a 'T = 2 pi *
négyzetgyök(1 / g)' képlettel
kiszámíthatjuk a kért magasság
értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik
tűzlétrával, akkor
megmérhetjük, a barométer
hosszánál hányszor magasabb, majd a
barométert megmérve egyszerű
szorzással megkapjuk a kívánt
eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre
kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére
használva, a földön és a
tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is
megállapítható a
felhőkarcoló magassága. Egy millibar
légnyomás különbség egy
láb magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak
bennünket, hogy próbáljunk eredeti
módszereket kidolgozni, ezért
kétségtelenül a legjobb módszer a
felhőkarcoló magasságának
megállapítására az, ha a
hónunk alá csapjuk a barométert,
bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
'Ha megmondod, milyen magas ez az
épület, neked adom ezt a szép új
barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a
renitens diákot Niels Bohr-nak hívták,
és ő a mai napig az egyetlen fizikai
Nobel-díjas dán fizikus.