Mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni
tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy)
kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a
vagonok, így elég csak a vagonokat
vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye
mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit
megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon?
Van egy felső (utas, vagy rakodó)
rész, és van az alsó rész, azaz az
alváz. A felső rész ugye nem zakatol,
tehát ezt el is feledhetjük, elegendő
az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését
tekintve áll egy alvázból, és a
kerekekből.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol,
tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég
megnézni a kerekeket. Kerékből is van
azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike
egyformán viselkedik zakatolás
szempontjából, tehát elegendő egy
párt is megnéznünk, a többivel nem
foglalkozunk.
Egy pár kerék
felépítését nézzük meg!
Áll magából a két
kerékből, és van a tengely.
A tengely viszont nem zakatol, tehát
elhanyagolható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint
teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk. A
továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen
nézzük meg a kereket! Az kör
alakú!
A kör területét úgy
számítjuk ki, hogy r a négyzeten
szorozva Pí-vel.
A képletből a Pí=3,14, ami nem
zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó,
így megintcsak nem zakatol. Mi maradt meg?
Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a
négyzet billen egyik oldaláról a
másikra, na ATTÓL zakatol a vonat kereke!