...
Álmosan ég,
forró kávégőzben,
szemedben csillog még az álom
Zajos, de
hideg a reggel
A nap és a pillanat
Vártalak
Eszményin, ahogy a csillagok
Ahogy a nap,
Ahogy elindul
Néztem, kérdeztem
Ahogy szaladt a mutató
Előre, előre
Lángot hoztam, tüzet
Vízzel oltottad,
Meg parazsat szórtál
Nem maradt hamu
Csak forró, nagyon forró
A paplant is magamra húzom,
mert hideg
és lábam fázik
Öleltem a tegnapot
Csókokkal kértem
Hosszú éjszakák és nappalok
Ahogy láttalak
de fájt
Vártalak
Ahogy személy,
ahogy érik
ahogy önmaga lesz
Csodáltam és reméltem
Mert megállt és felvett az
állomáson
Repültünk
Messze, messze
Esőt hoztam, vizet
Te voltál a nap,
könnyeimnek csatorna
Szívárvány lett,
gyönyörű
Színes, nagyon színes
Két cukor,
kihült kávém kortyolom
Elindulok ismét
Megyek, mert kell
Keresni téged
Ahogy a levegő,
Ahogy ismét izzik,
Ahogy utolérem és megáll az
idő,
Mert hoztam és
te vitted
Szelíden, mint őszi hegedű
A nyitányt
És a hulló falevelek
Szél fújta dalban
Erősen, erősen
üzennek, bélyeg nélkül
És te olvasod, hallod
Mert reggel van,
hangosan lépek, eszmélek
És hallom
A hegedű símogat
Mert dalt hoztál
Ébredést...
....................................
Magyarország és a fókusz
összetört pezsgőspohár
egy tönkrement este
viaszbábuk vicsorognak
reményt hitetve egymásnak
globális zománc
"dolcsevita"
édes élet
rohad és büdös
kemény tojás
és lágy elegancia
megtört
emberi arcok
képzetek
élő adás
Bukás
Dráma ízű, lekváros bukta
piros
fehér
zöld
szétesett
az ember
önmaga
A szabadság
hitte, vándor
felszabadult
a történelem
gyerekek
felnőttek
múlt
jelen
háború van?
gyász?
béke
szaladnak, mert mindent lehet
a szavaknak, ami mindent tehet
összeesett
egy meglett hit
megromlott marcipán
reztignáció
megsemmisülés
öt
négy
három
kettő
egy
vége