Haragot hörgünk
fájdalmat töltunk,
egymásnak lelkébe
másnap bánjuk már,
nem volt ertelme.
Szavaink játszottak
káosszal karöltve
mosolyból grimasz lett
félelmek beszéltek.
Nem én voltam,
Nem te voltál.
Súgta hajnal szelíden,
tudom látod te is,
Jöjj testvér keblemre.