imádokélni

nyilván 51 re reagáltam ezt, a wiw továbbra is megőrült.

115452: ebben az a gyönyörű, hogy azokért az ingyen cuccokért nem kell megadni a személyes adatokat. azt a magyar állam gond nélkül eladja bárkinek. én nem adtam meg sehol semmilyen adatomat, mégis érkezik az oltásmaffiaként elhíresült gyermekorvosok szeövetségétől a levél és hasolnók. ha bemennék személyesen a közjegyzőhöz, és papíron beadnék igénylést, miszerint ezt megtiltom, akkor elméeltileg abbahagynák... hát...

115448: Nekem meg errol ez:
A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika
Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.
A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni.
Éjjel arra ébred, hogy az öccse 'telerakta a pelenkáját' és sír.
Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni.
Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon.
Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.
Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika.
A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul.
A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van!

Na, még egy témákba vágó, csak hogy lássuk, nem olyan egyszerű az élet.
Télapó befogja a rénszarvas okat a szánkó elé, elindul a faluba az ajándék okkal. Megáll az első háznál, felmászik a tetőre, lemászik a kéményen, bemegy a hálószobába, megsimogatja az ott alvó gyereket, beteszi a cipőbe az ajándék ot, kimegy a hálószobából, kimászik a kéményen, lemászik a tetőn, felül a szánra, megy tovább. A 2. háznál megáll, tetőre fel, kéményen le, szobába be, stb. stb. A sokadik háznál megáll, felmászik a tetőre, lemászik a kéményen, bemegy a hálószobába, megsimogatná az ott lévő gyereket, de egy gyönyörű fiatal nő alszik ott meztelenül. Télapó elkezd morfondírozni:
- Ha most megteszem azt, amit szeretnék, akkor nem érdemlem meg a Télapó nevet... De ha nem teszem meg azt, amit szeretnék, akkor nem férek ki a kéményen...

115449: nene, attól még ne add fel, borítsunk fátylat a csokira.

az viszont tény, hogy a répa javítja a látást.
és itt egy újabb bizonyíték: http://homar.blog.hu/2008/12/02/minden_idok_legkemenyebb_magyar_reklamverse

115448: fergeteges!

115447: igen, ez az eszmék és rögeszmék kategóriája :-) remélem amúgy erre nem kerül sor nálam élesben és soha nem kell kipróbálnom. de amit eddig ki kellett, annál toronymagasan bejön az h őszinte vagyok a gyerekkel. a kissrác normális, nem allergiás, nem beteg, és ez nekem elég sokat elmond a helyzetünkről. a magamé ugye szintén... :-) ja és ma ettem csokoládét. hát így ér véget a világ dicsősége. majd januárban újra megpróbálom :-D

Most ez jutott véletlenül eszembe:
Egy házaspár legkisebb gyermeke véletlenül meglátja, amint az apja a cselédlánnyal hancúrozik. Odaszalad az anyjához és elmondja, mit látott. Az anyja lenyeli a mérgét, és azt mondja, ne beszéljen róla senkinek, amíg ő nem szól. Pár nap múlva, a nagymama születésnapján összegyűlik a rokonság, vannak vagy hetvenen. Az ünnepség javában tart, amikor az anya előáll és így szól:
- Kis figyelmet kérek, Palika előad nektek valamit.
Mindenki azt gondolja, egy mese vagy vers következik, Palika viszont Ezt mondja:
- A múlt héten apu bement abba a szobába, ahol a cselédlány takarított, átölelte, megcsókolta, levette róla az összes ruháját...
Természetesen mindenki az apa felé fordul, aki vörösebb lesz a főtt ráknál. Palika folytatja:
- Miután levetkőztette, ő is levetkőzött. Lefeküdtek, és aztán apu elkezdte bedugni neki a...
azt a... nem jut eszembe, hogy is hívják...
Palika az anyjára néz, aki diadalmas arccal hallgatja a fiát, és megkérdezi tőle:
- Anyu, hogy hívják azt, amit te szoktál szopogatni, amikor átjön a szomszéd bácsi?

meg az is van, hogy baromi könnyű erről így beszélni, de eléggé más benne lenni egy szituban, ettől persze még jó, ha megvan az "elvileg", ahhoz lehet viszonyítani, csak nem kell körömszakadtáig ragaszkodni hozzá

115441: I've already got some fucking attitude

115440: értem én, csak sztem ez eggyel bonyolultabb... de hagyjuk ezt, majd visszatérünk rá

egyébként nekünk már két hete karácsonyi hangulatunk van, azóta éneklek a gyereknek karácsonyos dalokat, meg télapó sokat. és tökre várjuk a karácsonyt. nem is tudom, hány éve nem volt iylen. micsoda csodákra képes egy gyerek, még mindig megdöbbent. meg hogy az ő kedvéért mennyi mindent csinálok másképp, amit azelőtt lustaságból, önzésből nem tettem. és mennyi van még hátra... hajjaj...

tudod, kisfiam. és így tovább. aki nem érti, mit írok, bekaphajta. vagy ne ovlassa. iyleenk, ahogy szoktuk.

mondd. így helyes.

ja igen, és sértődős is vagyok, ezt kifelejtettem 36ból :-) János, ezek itt komoly dolgok, ne röhögtess! és engedélyezem neked h azt mnod a gyerekemnek h répáznak a nyulak, bár lehet h elkésel és az apja megelőz. legfeljebb azt fogod kénytelen utána hallani, hogy tudom kisfiam, vannak oylan bácsik, akik azt hiszik h attól férfiasak, hogy csúnyán beszélnek. és ehhez neked is jogod van :-)

115437: mért jó az ha azt mondják h szeretik egymást, ha mégsem? nem lehet h később senkinek nem fogja elhinni h szereti, pont emiatt? a gyerekek nagyon érzékeny kis lények, döbbenetes radarral, és pontosan tudják sztem ha két ember utálja egymsát. a másik meg az, hogy lehet h apa és anya akkor épp gyűlölik egymást és egy vé múlva kutya bajuk egymással, mert már semmi se kötelező. nem lehetne inkább azt mondani a gyereknek, h apa és anya jelenleg nem bírják egymást elviselni, oylan sok sérelmet halmoztak fel és annyit veszekdtek. tudod, te is szoktad néha azt érezni mikor valakivel veszekszel, hogy utálod. de aztán ez elmúlik, emiatt nem kell magad rosszul érezni, ez egy telejsen természetes érzés. ha az ember megnyugszik, másképp látja már a dolgokat. most apának és anyának is kcisit el kell távoldoniuk ettől az egésztől és egymástól is, hogy tudjanak egymással normálisan beszélni. iylesmire gondolok én.
ja, és nem vagyok izgatott, csak kapkodok :-)

ugye én többször voltam az az ember itt a topikon, aki őszinte volt bizonyos dolgokban, tapostam én már ezzel bele sokatok lelkébe, de alapvetően nem rosszindulatból.
legutóbb múlt csütörtökön bántottam meg valakit (amiről tudok) offline, azt sem szándékosan. ellenben exkuzáltam magam érte, mert ott nem egy véleménynyilvánításról volt szó. ellenben ilyen más által beszólásként értelmezett megszólalásaim esetén én sokszor csak a véleményem osztom meg, amiről még a maga partikularitását is belátom ám, nem is feltétlenül gondolom, hogy osztozni kell rajta. értékkérdésekben viszont tudok már-már követelőző lenni azokkal az emberekkel, akik fontosak nekem, pláne ha az a kapcsolat nem adott, hanem valamilyen kölcsönös választás eredménye. de magammal is szigorú igyekszem lenni cserébe.
leveses helyzetben nem mondtam volna azt, amit Orsi nagypapája (de nekem nagyon tetszik a szitu: karakán és őszinte vélemény, én pl. nevettem volna rajta, az tuti, ha nekem mondják), ellenben nem eszem meg, ha az pl. gyümölcsből van, és ezt ne vegye senki se sértésnek, azt gondolom.
a pincérekkel empatikus vagyok, ha nem flegmák; ellenben általában nem bírom a nagy arcoskodásokat, olyankor még gonoszkodok is, akár csak úgy, hogy elmondom a véleményem arról, amit a helyzetben gondolok, néha még egy lapáttal rá is teszek.
itt a topikon is voltam már nyers, és ezzel bántó is, másrészt tudom, hogy többen is tisztelik bennem, hogy sokszor kimondom, amit gondolok. ugyanakkor rengeteg alkalommal visszafogom magam, mert ha nem értek egyet valamivel, az lehet akár az én saját problémám is, meg attól még nem dőlt össze a világ.
hogy miért is mondtam el ezt? a napközbeni csendesség után filozofikus hangulatba kerültem. meg itt a nagy ádventben megrohanják az embert a mindenféle szerető gondolatok, szóval csípem ezt a bagázst, és remélem, tudjátok, hogy nem akarok én itt bántani senkit általában. azt is tudom, hogy ízlésrendőrködöm olykor (még Liának is beszóltam ám egyszer!), meg én se vagyok teljesen koherens, meg hogy a gyerekeknek nem mondunk olyanokat, hogy a nyulak basznak.
pedig azért tudnak olyan gyorsan baszni, mert sokat répáznak.

115436: : )))

115435: jól van, nyugi : ) egyébként az csak két példa volt, amit a cikkben hoztak, szóval nyilván nem csak erről van szó. Én se gondolom, hogy ne kéne megmondani, hogy a szuri fájni fog meg ilyenek. Csak azt, hogy néha kell egy kis kegyes hazugság, és nincs azzal gond. És nem a rendszeres hazugságokról meg a színlelésről beszélek. A cikk kommentjeiben felhoztak egy példát egyébként, és ez jól mutatja, pedig ez nagy dolog, de mégis. Hogy ha apa és anya elválik, és valójában gyűlölik egymást, ezt mégse lehet megmondani a gyereknek, hanem azt mondják, hogy szeretik egymást, csak nem bírnak együtt élni. Ez hazugság, de nem gondolom, hogy a gyereknek tudni kéne az igazságot egy ilyen esetben, mert ez valóban haza tudja baszni egy életre, és akkor már legalább trágár is voltam : )
egyébként az van, hogy valóban szólok, ha sérelem ér, csak egy csomó mindent nem élek meg sérelemnek, amit más igen (nyilván vannak olyan dolgok is, amit én annak élek meg, más viszont nem, de az tény, hogy az étterem stb. nem ebbe a körbe tartozik, pl. elég nyugodtan tudok hosszan várakozni, mindig utoljára leszek ideges ilyenkor, szal nekem kell nyugtatgatni másokat : ))

udvariasság még: lehet azt h vkin szarul áll a ruha úgy is mondani, h "talán nem ez a te stílusod". de milyen alapon döntök én úgy h szar neki az a ruha, ha egyszer jól érzi magát benne? nekem valahogy eggyel hamarabb kattannak ezek a krédések. nem ott, hog ynem szólok h szar a ruha, hanem ott, hogy talán ezt csak én gondolom h szar az a ruha, ez csak az én privát véleményem.
és továbbra is fennáll bennem a kérdés: miért kell mindnig mindnekinek mindent megmondani? miylen alapon? miből gonodljuk h a mi nézőpontunk az egyetlen helyes?
(és mindezt úgy, h én alapvetően iylen vagyok. beszólós, megmondós, odapofázós, kritizálós. elég bajom is van magammal emiatt. látjátok, msot is itt mondom már a frankót egy órája, ahleyet h vmi haszonsat cselekednék :-) ne higgyétek egy szavamat se)

115432: a gyerekem szüeletésének ünneplésénél sajnos nem voltam ott, mondhatni igazoltan távol. :-) (amúgy eddig ezen csodálkoztam én belőled pont azt nézem ki h szólsz ha sérelem ér, de akkor ezek szerint jogosan :-) de ettől még nekem a konkrét szitu a szívószállal a konfl. túlkerülés esetének tetszik. de zt egyszer majd élőszóban próbálom emg elmondani, h miért, már feltéve h érdkeel. itt képtelenség :-) meg nem is szeretek viselkedéstípusokat konkértan kielemezni, kizárólag 4szemközt.)
asszem megint van egy ronda félreértés, ami adódik abbl h kapkodva, csaka felét írom be annak amit szeretnék, emrt nincs időm, megin van max egy órám, ami alatt mnident el kell intéznem itt a gépnél :-) de gyorsan szeretném a nlyéeget kiemelni. én nem biztatok senkit arra h sose hazudjon. hogy mindig mindent mondjon el őszintén. ezt mnidnkei maga tudja eldönteni. és nem tartom hazugságnak azt, ha oylan formában fogalmazod meg a véleményed, hogy az ne legyen sértő. nem attól lesz igazság valami, hogy sértő vagy durva, szerintem. sőt kifejzetten díjazni tudom az oylan embereket, akik úgy tudják elmnodani a véleményüket, hogy az ne legyen bántó. én sajnos nem vagyok iylen, sokszor mondok tapintatlanságot.
de ez az egész tök lényegtelen abból a szempontból, amire én eredetielg regaáltam, miszerint nem akarom etetni a gyerekemet ilyen _típusú_ hazugságokkal, mnit amiylen a "csak elutazott a nagyi", "gólya hozza a gyereket", "fütyülni fogsz ha répát eszel", mert nem :-) meg fogom mnodani h sajnos a nagyi meghalt, mert mindnannyian meghalnuk ,sé ha megkérdezi h én is, akkor meg fogom mondani h remélem, még nagyon sokáig nem. de nem hazudhatok neki, mert azzal becsapom, és amikor mégis megtörténik vele, akkor a büdös életben többet nem fog hinni nekem, és bízni bennem. nekem megmondták h fájni fog a szuri, nem hülyítettek azzal h szúnyogcsípés. és a mai napig hálás vagyok ezekért a dolgokért a szüleimnek.

115431: sztem nem fogsz, mert én meg nem vagyok annyira idealista ; )

115430: : ) egyébként én sem ettem meg a gyümölcsöket többnyire, mégis ember lettem. olyan, amilyen, de ember.

115428: tévedés. küldtem már vissza kaját, és szóltam is. Csak az ingerküszöböm asszem magasabban van, és egyszerűen nem tartottam olyan súlyúnak ezt, hogy szóvá tegyem hangosan. Egyébként pont amikor gyermeked születését ünnepeltük, volt egy kétórás kalandom a brokkolilevessel a mentateraszon, és a legkevésbé sem titkoltam, hogy ideges vagyok : )
az udvariasság és az illem tele van hazugsággal ugyebár : ) hisz pont arról szól, hogy visszafogod magad, a saját véleményed, a közösség által elfogadott normák szerint viselkedsz és szólalsz meg

115429: miért és miből gondolod azt h én átesek a ló túlsó odalára?

115426: nem értek egyet :-) a trágárság nem egyenlő az őszinteséggel. és nyilván hogy idealista vagyok, ezt tudom is. de igyekezni fogok - mint ahogy ezt az első hozzászólásban mondtam is - hogy ne legyen soha szükségem arra, hogy hazudjak a gyerekemnek. épp elég ember hazudozott és színlelt körülöttem ahhoz h tudjam, mennyire szar.

na, részemről az van, hogy utálok hazudni, rosszul érzem magam tőle, és nyilván ha egyszer lesz gyerekem, szeretném a legőszintébben nevelni, de nem tartom jónak, ha az ember átesik a ló túloldalára, és adott esetben egy lódítás helyett a szerencsétlen gyerek arcába vágja a valóságot, mert nem gondolom, hogy mindig ez lenne a leghelyesebb

115421: bassza már meg ez a wiw ezt a válasz erre gombot. bocs.
szóval nagyon hiányzik a hangsúly. én pont azt akarom mondani h itt egy jellemző helyzet van sztem. van aki sosem szól semmiért az étteremben. holott ez pont egy oylan szitu, amikor ha totál kedvesen - akár elvonulva a többiektől - elmeséled neki h te totál rá vagy arra kattanva, hogy a külön rétegeket kiszívd, és tökre rendes elnne ha legközelebb zólna ha nincs szívószál, emrt akkor másmilyet rendelsz, azzal sztem tutira nem bántanád meg. még mosolyogna is, h milyen dilijeid vannak. de pont amiatt, hogy nem szeretsz sózlni az étteremben, ezt is úgy érzed, hogy csak bántanád vele, pedig sztem megvan az a stílus és hangvétel, amivel az iylen helyzetből mnidketten faszán jöttök ki, és egyikőtök se érzi magát szarul.
az, aki csak azért mondja meg a frankót nyilvános heylen h bealázza a pincért, vagy akárkit, az egy bunkó :-)
nagypapád egyenes ember, viszont nem volt érzéke az illemhez, ezek szerint :-)))) (Kosszerű, és egyáltalán nem értette h miért bántódott meg a másik, úgy e?) biztos ezt is lehet úgy mondani h ne legyen belőle sértődés. "nekem eg ykicsit más az ízlésem" és hasonmlók. attól az még nem lesz hazugság, de nem lesz bántó sem. de sztem van oylan helyzet, amikor az, hogy amásik megsértődhet, nem lehet indok. az az ő parája, ő karmája. igenis van oylan helyzet, amikor akár a másik megsértése árán is meg kell mnodani az igazat. mert esetleg neki lesz aztán szarabb, mert őt fogják körberöhögni. bár persze, mért kéne megmondani bárkinek is bármit? mért kéne bárkit is megmenteni? :-DDDD

115424: asszem eléggé optimista (meg eléggé idealista) vagy : ) de legyen úgy, hogy ne kelljen hazudnod, csak ha mégis kell majd, hidd el, nem fog összedőlni a világ : )