Herr S. régóta szerette volna
hibernáltatni magát, egy tudományos
folyóiratban olvasott errõl.
ígyhát mindig magával hordta
hibernáló kézipisztolyát. most,
hogy elérkezettnek látta az idõt,
beleeresztette a kapszulát hipotalamuszába,
ami azonnal hatni kezdett. Herr Schnapps
hibernálódott. de nem ilyennek
képzelte.
azt senki sem mondta neki, hogy a hibernálás
pillanatában mindennél erõsebb
fájdalom lesz úrrá az emberen, mert
még soha senki nem hibernáltatta vissza
magát. mivel még nem fedezték fel,
hogyan kell. így hát a hibernáltak,
miközben hibernáltan vártak a
visszahibernálás felfedezésére,
egy végtelen, örök fájdalom
létében tengõdtek
mikroszekundumról mikroszekundumra. Herr Schnapps
utolsó gondolatai, melyek belefagytak
agytekervényeibe, és mint vésett
parancs rögzültek, ezek voltak: nincs
remény.