imádokélni

zenélnek

na micsinálnak?

alias

ezt mindig kérdezni akartam, mi az az "aka"?

pozitivizmus - comte-i értelemben.

találós kérdés: mit csinál Szabó József Beamter Jenővel (aka Beamter Bubi) együtt?

na ja én is ezt mondom

- és azt meg tudja mondani, mi az a Gauss-Markov biszbaszompinty?
- öö, nézhetem a vizsgatematikát?
- persze, de minek?
- hát segít emlékezni.
(Sz. J. nézi a vizsgatematikát.)
- öö, erre nem fogok emlékezni. esetleg hipnózisban...
- rendben, nézzen mélyen a szemembe... jóó... rendben, közepes.
hát így.

pozitivizmus. (a másik véglet, igaz, ez legalább nem nihilista.)

na ja

na és :)

de minden bogár rovar, viszont

[ boldogság úgy tûnik... nincs... ]

nem minden rovar bogár. érted.

Egyetértek persze. De abban is van valami, ha csak azt látjuk, hogy az emberek (idézem)okoskodnak, agresszíveskednek, faszságokban hisznek, makacskodnak, szopjáknyalják egymás faszát, szervezkednek, tülekednek, narkóznak. Lehet, hogy csinálnak mást is, neadjisten bár ezt a sok csúnyaságot csinálják, van bennük mégis valami, ami nem rossz. De legalább, ha már ezt teljesen hülyeségnek is gondoljuk -gondolom néha én is- kérdőjelezzük mégis meg.

pl. az emberek okoskodnak, agresszíveskednek, faszságokban hisznek, makacskodnak, szopjáknyalják egymás faszát, szervezkednek, tülekednek, narkóznak, ahelyett hogy elmennének egy pszichológushoz ( piackutatóknak is ajánlott ), és bevennének valami antidepresszánst.

jó de olyan félelemre gondoltam, amikor nem lehet megmondani, hogy mitõl van, pl. ilyen bizonytalanságérzés, stb. amit az ember szélsõséges esetben magyarázatokal, vagy viselkedésekkel akar elfedni. bár biztos vagyok benne, hogy ennél a pontnál vesztik el az olvasók majd a fonalat, és azt hiszik, megértettek bármit is ebbõl, de mégis hozzáteszem, hogy olyan magyarázatokról meg viselkedésekrõl beszélek, amiknek az égvilágon semmi értelmük nincs, amik nem viszik elõre pl. a tudományt, amik totál nagy zagyvaságok és önigazolások, egyetlen értelmük, hogy átmenetileg biztonságérzetet adnak. csak túl nagy árat kell ezért fizetni, be kell csapni magunkat. eccerûen mondva sztem az emberek igénytelenek a módszereik megválasztásában.

A félelem csökkentése céljából, hihetetlen kreativitásra vagyunk képesek mindannyian. Ezt a mérhetetlen kreativitást másra használva például, biztos vagyok benne, hogy csodálatos eredményeket érhetnénk el nagyjából bármiben.
De persze sokféleképpen nézhetjük ezt is. Mert mondjuk, lehet, hogy így tényleg elkerülünk valamit, amit el is kell kerülnünk. Persze félni elég hülyeség, de talán csak annyit kell, hogy időnként kikacsintsunk és lássuk, hogy de nagy hülyeség volt félni ettől vagy attól. És ráismerjünk magunkra, amikor valaki ilyen faszákat mond.

amit komolyan gondolok az egészbõl az a modellalkotás.
akkor ezt a hamburgerfilozófiát inkább valamilyen pszichológiai jelenségnek kéne tekinteni, nem? mint pl. amikor valaki kifejti a hitét, de nem tud semmit indokolni, és az egész csak arra jó neki, hogy csillapítsa a félelmeit.
vagy amikor valaki mindent gyorsan besorol valamilyen kategóriába, és ahhoz elég színes és gazdag a kategória-tárháza, hogy ezt bárminél megtehesse, és az egészet csak azért csinálja, abbõl a motivációbõl, hogy kompetensnek, ott-levõnek hihesse magát a világban, vagy dominánsnak más befolyásokkal szemben, szóval szintén valamilyen félelmek csökkentése céljából.

hamburgerfilozófia. Megpróbáljuk megadni fogalmaink mindközönséges jelentését, aztán intuitíve elvetünk egy-két mások által intuitívnek gondolt jelentés-tényt, majd az egészet úgy hagyjuk, ahogy volt. jó esetben.

jó str-ást! :)

( Hát, az idegrendszer egy elég speciális területén fellépõ folyamatokba vetem bele magam. Nem nevezném problémamegoldásnak, mert nem kapcsolódik hozzá olyan erõs érzelmi töltés és rövidtávú reális következmény, mint általában az élet problémáinál. Ezért inkább csak azt mondanám, modelleket alkotok, egy speciális területen. Az egyetlen probléma, amit megoldok, az az, hogy levizsgázok. A szóhasználat, hogy problémát megoldani, azért sem illik ide szerintem, mert ez feltételezne egy személyembõl kiinduló cselekvést, a megoldását a problémának. Ez az életben sem egy aktív célirányos cselekvés eredménye, ezért szokták azt mondani, hogy nem kell erõltetni, majd mennek a dolgok a maguk útján. Az én esetemben is inkább arról van szó, hogy aktív cselekvéssel, ún. koncentrációval beállítódást adok az idegrendszeremnek, amely beállítódásban a természet folyamatai, a maguk útján, meghozzák a kívánt eredményt. De házi használatra nyugodtan vezessük be a problémát megoldani kifejezést. )
Hát, Attacs, igen. Muszály.

Boldi, ezek szerint problémákat oldasz meg?

sztem nyugodtan strandoljatok inkább, majd máskor pé. nekem is dolgom van, így kényelmesebb.

Á Sosa, nem magyaráznak ezek sose semmit, folyton nyomják ezt az őrült dumát, oszt igazodj ki rajta.

Én erősen a trandolásra teszek holnap, de makd 4kor 10 perces fejbe vakpetankot nyomhatunk.

1189: valami ostoba politikai kampányfogás.
1188: de, de montam a polisznak, hogy kicsit arrébb lép fel a szting, oszt elmentek.

Baromira lemaradtam! Mi ez a petánk kontra kocogók ügy? Valaki világítson meg.

De nincs zsonglőrködés! a múltkor is szegény kocogók... ajjjaj. Nem keresett meg a policáj?

neeem. holnap már nem lesz orkán, csak minden fa ki fog dőlni, meg a tulipánágyások... szal igazi akadálypétankot nyomhatunk. végre.