imádokélni

Amerikaban pedig a precedens. No es persze a corpus juris.

113563: Á értem az a különbség, hogy a te fogalmi renceredben az, hogy "ne ölj", az nem erkölcsi kérdés, hanem jogi.
Az én fogalmi renceremben minden szabály erkölcsi kérdés, és van amivel foglalkozika jog és van amivel nem.

113562: De ha azt mongyuk, hogy van, akkor szükséxerűen létezik, csak képlékennyé válik elmosódnak a határai, stb. Én úgy tudom, hogy ez ilyen kimondott dolog, h Mo-on a keresztény erkölcs az alapja a törvényeinknek és az alkotmányunknak, de ezt valami hozzáértő majd jobban megmongya.

A jogi es erkolcsi kerdeseket kulon szoktak valasztani. Nyilvan a ket halmaznak van metszete. Az a kerdes, hogy hol huzzak a hatarvonalat, es az is, hogy valaki azert nem csinal valamit, mert tiltja a torveny, vagy azert, mert a lelkiismeretevel nem egyeztetheto ossze.
Es ha a torvenyhozas a nemzeti erkolcson alapszik (ezt mondjuk nem igazan tudom ertelmezni), akkor ez is magyarazat lehet ilyen anomaliakra ket orszag kozott.

113561: szerintem olyan nem létezik, hogy nemzeti erkölcs

113560: Olyan fura vagy néha. Ez mióta vagy-vagy? A büntetőjogi kérdések is erkölcsiek, csak az erkölcs egy bizonyos szegmensét fedik le (nyilván az erkölcstől magától függ, hogy mekkora szegmensről van szó).
Egy állam büntetőjoga pedig (általában!) a nemzeti erkölcsön alapszik (úgytudom Mo-on ez a keresztény erkölcs még mindig, de ez már elég híg fogalom sajna)

Igen, de a magyarok nem erkolcsi kerdest csinalnak belole, hanem buntetojogit.

Pont ezt montam, hogy innentől erkölcsi kérdés. És azért még a nagy és eccséges keresztény erkölcs se annyira eccséges ha jobban megnézzük...

Igen, ez nezopont kerdese. Az USAban ha valaki nem vedi le, az kvazi engedelyezi, hogy hasznaljak.

113555: az, hogy egy almaskertnek nincs keritese, meg nem jelenti azt, hogy az szabadpreda

113555: ??? Miért ne?

113554: Igen, eszerint a logika szerint pl nem kene a vedetlen wifi hasznalatat buntetnie a magyar torvenyeknek.

Amúgy a munkaidőben iwiw ezés (nyilván nem a munka rovására) és a céges telefon magáncélú használata egész eccerűen juttatás, ami beépül a munkáltató rezsijébe.
A lopás nem aszjelenti, hogy másvalaki fizet valamit, aminek mi élvezzük a hasznát. A lopás az, amikor másvalaki javait hasznájjuk öncélra úgy, hogy arról a másik nem tud és nem engedélyezi azt. Innentől meg erkölcsi kérdés.

113550: múltkor belinkeltem valahova a hvg-s nyugdíjas cikket

113547: Igen, erre vonatkozott az "ah, ez a resz nem egeszen igy van" resz. Tudtam, hogy te majd josz, es jol beirod. Koszi. EN nem tudom ezeket olyan jol megfogalmazni.

a fasznak wiweztek munkaidőben. dolgozzatok.

113549: hát én a nyugdíj elé olyan várakozásokkal tekintek, hogy járni jár, csak nem jut.

113544: jó, de téged megvéd a sör meg a cigi, azért ez nem evidens : ) meg valóban vannak munkahelyek, ahol baromira nem tudják kivenni a szabit, mások meg tök sokat lógnak még a szabin felül is. Szóval nyilván összehasonlítani kábé egy tisztességes, átlagos alkalmazottat lehet egy tisztességes, átlagos vállalkozóval. És a leírtak miatt a korrekt összehasonlítás az a teljes jövedelem (juttatásokkal) leosztva a ténylegesen ledolgozott órákra (tehát a szabin töltött idő így nem számít bele ugye). Ez nem egyszerű feladat persze, de máshogy nem tudom elképzelni, hogy valós összeg jöjjön ki. Mindkettőnek van előnye és hátránya, és lehet priorizálni, én ugye igen rosszul viselem a kötöttségeket, és jobban a létbizonytalanságot, de asszem többen vannak azok, akiknél ez fordítva van.
Én sose mernék csak a nyugdíjjal számolni, de akkor ezek szerint te se.

Amúgy ez egy szar vicc

Túl pappjancsi
Pucéran spárgázik, és a burkoló elkezdi csavargatni a mellbimbóját, hogy izgujjon föl, mert akkor már ki lehet tolni az ajtóig, hogy csak a szélét kejjen felszedni

Persze pappjancsi stilusban a lenyeg kimaradt, szoval spargazas kozben

Nem tudom, ha tudnam, akkor mar valami katedrarol osztanam az eszt. Az tuti, hogy nem lesz konnyu a kovetkezo par ev, es majd 50 evvel kesobb lesz rola bekezdes a tortenelemkonyvekben.
A sajat pesszimizmusom evtizedek ota keszul a gazdasagi vilagvalsagra. De inkabb kivancsi vagyok, mint felnek tole.
Vicc: keresovel nem talalom. Az a lenyeg, hogy a rendor felesege sportgimnasztikat tanul, es otthon a konyhaban demonstral este a ferjenek. Viszont annyira racuppan a padlora, hogy nem lehet felhuzni, es ki kell hivni a burkolokat, hogy szedjek fel a kovet. A burkolo elkezdi az asszonyt tolni, (ah, ez a resz nem egeszen igy van). A rendor aggodalmoskodo kerdesere azt valaszolja, hogy hat el kell tolni a konyha szelere, es akkor csak egy sor jarolapot kell felszedni.

113537: hát szerintem ez oda vissza rossz, én pl. nem nagyon tudom kivenni az amúgy egész sok szabimat, betegállományban pedig még életemben nem voltam (nyilván ebben az is van, hogy egy-két napot nagyjából leszarnak a munkahelyemen).
amúgy meg az is van, hogy szerintem addigra, amire én odaérek, össze fog omlani a nyugdíjrendszer, szóval arra nem számítok, hogy én onnan bármit kiveszek.
ja, a másik meg, hogy nyilván ezeket úgy kell összehasonlítani, hogy minden ilyen kis szart, amit írtál, azt bele kell venni a munkabérbe, ez jogos.

113541: és akkor mi lesz? oké, nem vagy gazdasági szakember, csak amit hallasz.
Viccet is kérem.

113538: Errol jut eszembe, hogy a multkor, mikor 10-hez kijottek a garancialis burkolok kicserelni a jarolapot, akkor elfelejtettem beirni az idevago viccet.

Az USA-ban eppen most omlik ossze. 2 trillio dollar torlodott a nyugdij-elotakarekossagi betetek ertekebol a magannyugdij-kasszakban az elmult 15 honapban. Az ertekuk 20%-a.

113539: simán lehet, hogy addigra összeomlik az egész, ha nem csinálnak vele valamit (elöregedés, járulék-nemfizetés stb.)

113531: Hogy hoszutavon kinek lesz jobb, azt senki sem tudja. Semmi garancia nincs ra, hogy lesz meg nyugdij, mire az immerek nyugdijba vonulnanak.
113520: Es egy csomo orszagban nem szamottevo tenyezo a telefonszamla egy cegnek. Az illeto munkaideje sokkal ertekesebb, ezert van korlatozva a telefonalassal toltheto ido, nem a lebeszelt percdij miatt. Mo-n szerintem a kozuzemi dijak irracionalisan magasak, es oruletes terheket jelentenek az orszagnak. Mivel a legtobb nem magyar tulajdonban van (sot, pl a telekom eredeti privatizaciojanal a magyarok nem voltak jogosultak reszvenyt venni) ezert ezek mind negativkent jelentkeznek a gazdasagi merlegben.

113536: lehet hogy addigra én ács leszek, te meg burkoló, és intézzük a bizniszt ; )

113535: hát nem véletlen emelték meg... de nem is az összegszerűségére akartam kilyukadni, hanem az elvre, hogy tisztább legyen az egész. Van egy bevételem, ennek kifizetem egy konkrét százalékát úgy, ahogy te mint alkalmazott. De azért is írtam a táppénz + szabadság dolgot, mert sokan hajlamosak erről elfeledkezni, és csak az összegeket nézik. Pedig ugye egy totál kezdő munkavállaló is kap egy hónap fizetett szabadságot (20 nap), ami a nyugdíj előtti időszakra felmehet mondjuk 36 napra, ami majdnem két hónap lábat lógatva vagy éppen géemkázva adózás nélkül. Ehhez jön még minimum egy hét táppénz, mert azért a munkavállaló akár beteg, akár nem, ennyit igénybe vesz. Gyermekesek esetében hozzájön az az idő is, amit a gyerek betegsége miatt töltenek táppénzen. Ehhez jönnek még az év végi jutalmak, 13. havi fizetések, cafeteria, közlekedési hozzájárulás, ruhapénz, nyelvpótlék, benzinpénz, telefon stb. Ha ezt így mind összeadjuk, eléggé máshogy fognak kinézni a számok, csak persze amikor munkavállalóként kell sírni, akkor ez valahogy mindenkinek kimegy a fejéből. És látod, még te, aki azért ismeri mindkét oldalt, plusz ott dolgozol, ahol, te is azt hiszed, hogy mennyivel jobb egy vállalkozónak.