imádokélni

86895: Permanensen, Bogikám, permanensen : ))) De hát ezt te tudod : )

valaki gyorsan fejtse meg a mottót, mert röhögőgörcsöt kaptam tőle :-)
amúgy meg imádok élni. mondjuk jól esne, ha ebben néha csatlakoznátok hozzám... ha csak virtuálice is.

86892: én sem. de szerintem nem bennünk van a hiba, hanem a mátrixban.

86885: HONNAN TUDOD?

86884: Ezt én nem is bírtam követni... : )))

Sziasztok. Rég írtam ide. Csak azt akarom mondani, hogy eszembe jutott, hogy egyszer régen a suliban észrevettük, hogy a matektanárnak borotvahabos a füle töve, és hogy ezen sokat nevettünk. Sziasztok.

86889: jaoké

86886: egyébként a többi adat nem stimmel, szal határozottan két emberről van szó : )

86885: ő lesz : )

86886: és a nevét is elfelejtette? : )

86884: biztos, h nem ugyanaz az ember? Elfelejtette a jelszavát, vagy valami. Nekem van vagy 2-3 olyan ismerősöm, aki 2* van fenn.

86884: Homou Simon?

zavarban vagyok... bejelölt valaki, akit ismertem régen, de még korábban bejelöltem én egy másik embert, akiről azt hittem, hogy az, aki most bejelölt. Egy egész kicsi különbség van a nevükben, ugyanaz a nickjük, ugyanott laknak, és ugyanaz mindkettővel a közös ismerős, ráadásul az, aki révén megismertem (bármelyik is legyen). A vicces, hogy az előzővel (akit én jelöltem be), levelezgettem is egy darabig, és minden akkori ismerősről elmondta, mi van velük. Na most ebből az következik/het, hogy valszeg ismertem, de most ez az új bejelölés teljesen megrázott. Most már fogalmam sincs, mi van. Mivel az is egy ilyen mindenki mindenkit ismert brigád volt, ráadásul az az időszak némileg ködös azért bizonyos okok folytán, könnyen lehet, hogy tényleg mindkettőt ismertem, de teljesen össze vagyok most zavarodva. Muszáj lesz ez ügyben infomálódnom : )

86882: : ))))))

86881: ja, bassza meg, én tartalmilag néztem : )

86880: ott.
rossz a hexameter.

ezt nem értem. itt?
"mert nagy idő múlik el; vénkor zsugorítja-emészti"

pedig Devecseri "kérek tíz deka sonkát, és ugyanannyi szalámit" Gáborról nem gondolná az ember.
mondjuk azt kéne még megnézni, hogy nincs-e benne az eredetiben is. illetve meg is néztem, de nincs.

86877: igen: )

86875: 17. sor. : )))

Honnan ered az angol "bacon" (ejtsd: békn) azaz: szalonna szó?
Ez a szó magyar eredetű... Még a tizennyolcadik század derekán is néha-néha, korábban pedig rendszeresen előfordult, hogy Magyarországról ridegen tartott, nagyon jó minőségű hússal, zsírral felhizlalt disznócsordákat hajtottak pásztoraink lábon, "nyugat" felé. (Mondhatni: Magyarország volt "nyugat éléskamrája".) A disznócsordák többek között a Bakony erdeinek makkjain híztak kiváló húsúvá és egyedülállóan finom zsírúvá. Olyannyira, hogy tulajdonképpen a jó minőségű, magyarországi eredetű húsos szalonna védjegyeként alakult ki ez a szó: "bacon", vagyis: bakonyi...

86874: viszont most vettem észre, hogy ebben az idézetben, amit tegnap este beraktam, van egy súlyos hiba.

mai mantra ismét: imádok élni.

86806: kulturális
http://www.wiw.hu/pages/forum/topic.jsp?messageID=12004181#message12004181

!!!kösz-kösz-kösz!!!

86869: http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#103

86867: cserébe egy Zola idézet:
A cumaei Szibilla, ijesztően tudós és öreg, sziklakeménységű, ráncos arcú, ragadozó orrú, makacs álla előreáll. (Zola: Róma / ford. Bartos Zoltán)

86867: KÖSZI!!! :-) fönt van a neten? megadod a linket? akkor a másik sztroit is elolvasnám!

86866: az is benne van a szövegben :-)

"[...]Phoebus igért nékem végnélküli életet egykor,
hogyha kitárom a szűzességem vágya tüzének.
Bízik, hogy megadom, kincsekkel is ostromol, így szól:
»Válassz, cumai szűz; válaszd, mire vágyik a szíved:
és a tiéd!« Homokot fogtam markomba, mutattam:
»Mennyi a szem«, szóltam, »most itt, e homok-sokaságban,
éppoly sok születésnapot!« ez volt vágyam, a balga;
és örökös fiatalságot nem kértem e korhoz.
Ezt meg is adta, s örök fiatalság lesz vele részem,
hogyha szerelmét elviselem. Nem vágyom e kegyre,
és maradok hajadon. De az élet jobb fele eltűnt,
s lám, itt van remegő lábakkal a gyönge öregség,
és ez nem mulik el. Hétszázadik évem is elszállt,
látod; csakhogy a por számát kell így is elérnem:
háromszáz aratást látnom, s ugyanannyiszor újbort.
Jő az idő, amikor szép szál testem kicsivé lesz,
mert nagy idő múlik el; vénkor zsugorítja-emészti,
csöpp súllyá csökkenti, s utána nem is hiszi senki,
hogy tetszettem az istennek; s tán ő maga, Phoebus,
föl sem is ismer majd, vagy igen, s letagadja szerelmét.
Úgy elváltozom én! Ki se fog láthatni, de hangról
rám ismernek: a sors hangom meghagyja tovább is."