mellesleg a költői én itt elég
messze esett az almafájától, mert
mindig az antilékelők iskolájához
tartoztunk, édesapám gyermekkoromban
paskolta, és nem lékeltette a
dinnyéket, és nem ragacsos létől
csorogva, hanem büszke teljében vittük
haza a délceg-zöld választottat. mindig
a legjobbat. (mert utána végigkóstoltuk
az összeset, hogy kiderüljön,
tényleg a legjobbat választotta. e.)