Kis kivonatot is leltem:
"A Szovjetunió 1965-ben javasolta az
Interkozmosz létrehozását, melyhez
hazánk 1967-ben csatlakozva a
következő területeken
tevékenykedett: kozmikus fizika, kozmikus
meteorológia, űrbiológia és
űrorvostan, műholdas
távközlés és
távérzékelés.
A hetvenes évek az első olyan évtized
amikor az űrkutatás számos fontos
ága egyidejűleg virágzott
Magyarországon. Több intézményben
kezdődött
Interkozmosz-tevékenység, és
felépültek az első olyan szakosodott
obszervatóriumok is (1976 Penc, 1977
Taliándörögd), amelyek kapcsolatot
jelentettek a különféle műhold
rendszerek és Magyarország között.
Az első magyar műszert, ami a
világűrbe jutott az MTA Központi
Fizikai Kutató Intézete (KFKI)
készítette. A műanyag fóliás
mikrometeorit csapdák a kozmikus anyag
befogására szolgáltak, és 1970-ben
a Vertyikál-1 geofizikai kutatórakéta,
társait később a Vertyikal-2 és
IK-6 hold segítségével jutottak a
világűrbe.
1971 után a távközlési
együttműködés egy új
szervezet az Interszputnyik keretében
folytatódott. Az évtized második
felében az űrtávközlés, a
geodézia és a meteorológia
területén megkezdődött az új
tudományos eredmények folyamatos, gyakorlati
hasznosítása.
1978-tól kezdve az MTA Interkozmosz Tanácsa
vette át az Űrkutatási
Kormánybizottság szerepét, mint a
magyar űrtevékenység szervezője.
A hetvenes évek következetes munkáinak
eredményei jó előfeltételei
voltak a 80-as évek sikereinek. Az évtized
kezdetét két, szinte egy idejű
esemény tette emlékezetessé.
1980 májusában Farkas Bertalan
űrrepülése a Szaljut-6
űrállomáson, és júniusban az
első nemzetközi űrkongresszus
(COSPAR), amelyet Magyarországon tartottak.
Mindkét esemény jelentősen
hozzájárult ahhoz, hogy az
űrtevékenység növekvő
társadalmi - gazdasági szerepét a
magyar közvélemény felismerje és
elismerje. A magyar űrhajós
felkészülésével egyidőben
egy sor ipar és tudományág
(élelmiszer, elektronika, orvos, stb)
bekapcsolódott a tudományos
intézmények laboratóriumaiban
folyó tudományos munkák
hátterének biztosítására.
Különösen kiemelkedik a KFKI-ban
kifejlesztett korszerű termolumineszcens
dózismérő és
értékelő berendezés (Pille), a
kecskeméti ROVKI orvosai és a Medikor
Művek szakembereinek
közreműködésével
készített máig is egyedül
álló műszer, (Balaton) mely az
űrhajósok információ-
feldolgozó képességének
fedélzeti megfigyelésére szolgál.
Ezek a műszerek napjainkban is korszerű
eszközei az űrállomásoknak,
űrrepülőgépeknek.
A 80-as évek második felében több
tudományos intézmény is együtt
működött más nem Interkozmosz
intézménnyel. A Halley
üstökös 1986-os
megfigyelésére kifellesztett VEGA
űrszondák jelentős magyar
közreműködéssel
készültek. A fedélzeti
berendezések (TV, elektronika,
részecskeanalizátor, stb) kitűnő
működésének eredményei is
hozzájárultak a program teljes
sikeréhez. E sikeres program egyik
következménye az lett, hogy a magyar
űrkutató szakembereket meghívták,
vegyenek részt egy másik űrszonda
páros, a két Fobos fedélzeti
berendezéseinek
elkészítésében."
(a program 1990 körül szűnt meg.)