Kis kivonatot is leltem:
"A Szovjetunió 1965-ben javasolta az Interkozmosz létrehozását, melyhez hazánk 1967-ben csatlakozva a következő területeken tevékenykedett: kozmikus fizika, kozmikus meteorológia, űrbiológia és űrorvostan, műholdas távközlés és távérzékelés.
A hetvenes évek az első olyan évtized amikor az űrkutatás számos fontos ága egyidejűleg virágzott Magyarországon. Több intézményben kezdődött Interkozmosz-tevékenység, és felépültek az első olyan szakosodott obszervatóriumok is (1976 Penc, 1977 Taliándörögd), amelyek kapcsolatot jelentettek a különféle műhold rendszerek és Magyarország között.
Az első magyar műszert, ami a világűrbe jutott az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI) készítette. A műanyag fóliás mikrometeorit csapdák a kozmikus anyag befogására szolgáltak, és 1970-ben a Vertyikál-1 geofizikai kutatórakéta, társait később a Vertyikal-2 és IK-6 hold segítségével jutottak a világűrbe.
1971 után a távközlési együttműködés egy új szervezet az Interszputnyik keretében folytatódott. Az évtized második felében az űrtávközlés, a geodézia és a meteorológia területén megkezdődött az új tudományos eredmények folyamatos, gyakorlati hasznosítása.
1978-tól kezdve az MTA Interkozmosz Tanácsa vette át az Űrkutatási Kormánybizottság szerepét, mint a magyar űrtevékenység szervezője.
A hetvenes évek következetes munkáinak eredményei jó előfeltételei voltak a 80-as évek sikereinek. Az évtized kezdetét két, szinte egy idejű esemény tette emlékezetessé.
1980 májusában Farkas Bertalan űrrepülése a Szaljut-6 űrállomáson, és júniusban az első nemzetközi űrkongresszus (COSPAR), amelyet Magyarországon tartottak. Mindkét esemény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az űrtevékenység növekvő társadalmi - gazdasági szerepét a magyar közvélemény felismerje és elismerje. A magyar űrhajós felkészülésével egyidőben egy sor ipar és tudományág (élelmiszer, elektronika, orvos, stb) bekapcsolódott a tudományos intézmények laboratóriumaiban folyó tudományos munkák hátterének biztosítására.
Különösen kiemelkedik a KFKI-ban kifejlesztett korszerű termolumineszcens dózismérő és értékelő berendezés (Pille), a kecskeméti ROVKI orvosai és a Medikor Művek szakembereinek közreműködésével készített máig is egyedül álló műszer, (Balaton) mely az űrhajósok információ- feldolgozó képességének fedélzeti megfigyelésére szolgál. Ezek a műszerek napjainkban is korszerű eszközei az űrállomásoknak, űrrepülőgépeknek.
A 80-as évek második felében több tudományos intézmény is együtt működött más nem Interkozmosz intézménnyel. A Halley üstökös 1986-os megfigyelésére kifellesztett VEGA űrszondák jelentős magyar közreműködéssel készültek. A fedélzeti berendezések (TV, elektronika, részecskeanalizátor, stb) kitűnő működésének eredményei is hozzájárultak a program teljes sikeréhez. E sikeres program egyik következménye az lett, hogy a magyar űrkutató szakembereket meghívták, vegyenek részt egy másik űrszonda páros, a két Fobos fedélzeti berendezéseinek elkészítésében."
(a program 1990 körül szűnt meg.)