Most, hogy a túrórudit nemzetközi
piacra dobjuk, megosztanám veletek, hogy nekem
hiányzik a túrórudik
kiszámíthatatlansága, ami régen
akkora plusszt jelentett. Arról beszélek,
hogy nem lehetett biztosan tudni, milyen
savanyúságot ért már el a
túró, amire a szádba került. Volt
a még nem elég savanyú, és a
már túl savanyú típus, de ami
közte volt, na az volt az igazi. És akkor a
csokiréteg eltérő
vastagságáról még nem is
beszéltem. Ma már nem nyújtják a
rudik ezt a fajta örömöt, mert
ellenőrzötten egyforma
minőségűek,
kiszámíthatóak. Pártolnám a
retró rudik bevezetését! Azt a
régi pöttyöset, ami mindig egy kicsit
megsavanyodik, és pont attól jó!