Most, hogy a túrórudit nemzetközi piacra dobjuk, megosztanám veletek, hogy nekem hiányzik a túrórudik kiszámíthatatlansága, ami régen akkora plusszt jelentett. Arról beszélek, hogy nem lehetett biztosan tudni, milyen savanyúságot ért már el a túró, amire a szádba került. Volt a még nem elég savanyú, és a már túl savanyú típus, de ami közte volt, na az volt az igazi. És akkor a csokiréteg eltérő vastagságáról még nem is beszéltem. Ma már nem nyújtják a rudik ezt a fajta örömöt, mert ellenőrzötten egyforma minőségűek, kiszámíthatóak. Pártolnám a retró rudik bevezetését! Azt a régi pöttyöset, ami mindig egy kicsit megsavanyodik, és pont attól jó!