nekem a Hegyen-völgyön cím
rémlett, utánanéztem, a Homoki Nagy
filmográfiának, íme:
Cimborák I. - Hegyen-völgyön [1974]
Cimborák II. - Nádi szélben [1974]
Gyöngyvirágtól lombhullásig
[1953]
Kék vércsék erdejében [1975]
Kurtalábu pásztor [1972]
Plutó és Puck [1978]
Vadvízország [1951]
FORRÁS:
http://www.mokep.hu/person.asp?type=4&idt=59003
Homoki Nagy István
Homoki igazi természetfilmes volt. A
természetfilmezés igazi, klasszikus
formáját űzte: napokig képes volt
vadászlesen kuporogni egy kamerával és
várni, hogy a szarvas egyszer csak
besétáljon a képbe. Korai
filmjeiből, mint például az 1953-ban
elkészült
"Gyöngyvirágtól
lombhullásig" című
filmjéből, a lelkesedés, a
lelemény és az ügy szeretete
árad.
Első időszaka a klasszikus
természettudományos filmek korszaka. Ezekben
az években olyan nyersanyagot filmezett, melyeket
világviszonylatban is
egyedülállónak tekinthetünk.
Jellemző volt munkamódszerére, a
megfigyelés. Ismerte a természetet és
azt, amit filmezni akart, megfigyelte, és az
állatnak pontosan azokat a viselkedési
elemeit rögzítette, melyeket filmjében
tervezett viszontlátni. (Pl.: "Erdei
pillanatok", "Hej csóka"...stb.)
Sikerei és tehetsége ellenére a
filmszövetség részéről
számtalan kritika érte. Molnár
István, a Híradó akkori
főszerkesztőjének kifogása az
volt, hogy Homoki filmjeiből "hiányzik
az ember". Bírálták még
amiatt is, hogy filmjeiben túl sok az
erőszakos jelenet, az állatokat pedig
túlságosan antropomorf tulajdonságokkal
ruházza fel. Utóbbi kétség
kívül elmondható későbbi
filmjeiről, melyek már inkább
hasonlítottak egy játékfilmre, mint egy
jól megkomponált természetfilmre.
Második korszakára vált
jellemzővé az állatmesék
készítése, melyekben valóban
előre betanított állatokkal dolgozott.
Nem annyira az állatok, vagy emberek
világát akarta bemutatni, mint inkább a
szereplők között kialakult
kapcsolatot. (Pl.: "Nádi szélben
cimborák"; "Plútó és
Pukk"; "Kurtalábú
pásztor" ...stb.) Az állatok mellett
gyakran szerepeltetett embereket is, de hiába
volt kiváló operatőr, az emberekkel
nem tudott jól bánni, rendezőként
nem vált be. Állattörténetei
szakmailag nem voltak jól feldolgozottak.
Érdekességként megemlíthetjük
Farkas Zoltán[3] és Morel Mihály
nevét, akik Homoki vágói voltak,
sőt, sokszor filmjeinek
"pót-rendezői" is. Az
operatőr behozta a nyersanyagot a
forgatásról, és vágói, a
rendezői szerepet is vállalva, rakták
össze filmjeit.
FORRÁS:
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1775
a
www.netpiac.hu
oldalon megrendelhető VHS-en és DVD-n is.