nekem a Hegyen-völgyön cím rémlett, utánanéztem, a Homoki Nagy filmográfiának, íme:
Cimborák I. - Hegyen-völgyön [1974]
Cimborák II. - Nádi szélben [1974]
Gyöngyvirágtól lombhullásig [1953]
Kék vércsék erdejében [1975]
Kurtalábu pásztor [1972]
Plutó és Puck [1978]
Vadvízország [1951]
FORRÁS:
http://www.mokep.hu/person.asp?type=4&idt=59003
Homoki Nagy István
Homoki igazi természetfilmes volt. A természetfilmezés igazi, klasszikus formáját űzte: napokig képes volt vadászlesen kuporogni egy kamerával és várni, hogy a szarvas egyszer csak besétáljon a képbe. Korai filmjeiből, mint például az 1953-ban elkészült "Gyöngyvirágtól lombhullásig" című filmjéből, a lelkesedés, a lelemény és az ügy szeretete árad.
Első időszaka a klasszikus természettudományos filmek korszaka. Ezekben az években olyan nyersanyagot filmezett, melyeket világviszonylatban is egyedülállónak tekinthetünk. Jellemző volt munkamódszerére, a megfigyelés. Ismerte a természetet és azt, amit filmezni akart, megfigyelte, és az állatnak pontosan azokat a viselkedési elemeit rögzítette, melyeket filmjében tervezett viszontlátni. (Pl.: "Erdei pillanatok", "Hej csóka"...stb.) Sikerei és tehetsége ellenére a filmszövetség részéről számtalan kritika érte. Molnár István, a Híradó akkori főszerkesztőjének kifogása az volt, hogy Homoki filmjeiből "hiányzik az ember". Bírálták még amiatt is, hogy filmjeiben túl sok az erőszakos jelenet, az állatokat pedig túlságosan antropomorf tulajdonságokkal ruházza fel. Utóbbi kétség kívül elmondható későbbi filmjeiről, melyek már inkább hasonlítottak egy játékfilmre, mint egy jól megkomponált természetfilmre.
Második korszakára vált jellemzővé az állatmesék készítése, melyekben valóban előre betanított állatokkal dolgozott. Nem annyira az állatok, vagy emberek világát akarta bemutatni, mint inkább a szereplők között kialakult kapcsolatot. (Pl.: "Nádi szélben cimborák"; "Plútó és Pukk"; "Kurtalábú pásztor" ...stb.) Az állatok mellett gyakran szerepeltetett embereket is, de hiába volt kiváló operatőr, az emberekkel nem tudott jól bánni, rendezőként nem vált be. Állattörténetei szakmailag nem voltak jól feldolgozottak.
Érdekességként megemlíthetjük Farkas Zoltán[3] és Morel Mihály nevét, akik Homoki vágói voltak, sőt, sokszor filmjeinek "pót-rendezői" is. Az operatőr behozta a nyersanyagot a forgatásról, és vágói, a rendezői szerepet is vállalva, rakták össze filmjeit.
FORRÁS:
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1775
a
www.netpiac.hu oldalon megrendelhető VHS-en és DVD-n is.